Decemberi ülésükön a miniszterek hasonló javaslatot vetettek el Ausztriára vonatkozóan. Összesen ez már a harmadik eset volt, hogy az EU nem tette lehetővé a brüsszeli végrehajtó szervnek, hogy a génmódosított termékek tilalmának feloldására kényszerítsen egy vagy több tagországot.
A keddi szavazáson a moratórium megerősítését Anglia, Hollandia, Svédország és Finnország utasította el. Románia az erőteljes magyar lobbi ellenére tartózkodott az ügyben, viszont Csehország és Portugália az eddig képviselt álláspontjukkal ellentétben támogatták Magyarország törekvését. A tilalom fenntartásához a tagországok 345 szavazatából legalább 255-öt kellett megszerezni, ehhez képest 272 voks érkezett.
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet és a Magyar Természetvédők Szövetsége is üdvözölte a döntést. „A miniszterek a közvélekedésnek és a természet védelmének egyaránt megfelelő döntést hoztak” – áll a közös közleményükben.
Az uniós miniszterek 2006. szeptember 18-án már egyszer szavaztak a génmódosított növények (gm) magyar tilalmának fenntartásáról. Akkor ugyan több volt a fenntartást pártoló voks, azok mégsem bizonyultak elegendőnek, mert minősített többségre, azaz a szavazatok kétharmadára van szükség. Kovács Kálmán, a zöldtárca államtitkára a mostani szavazás előtti hetekben kijelentette: ha a kedvezőtlen végeredmény esetén az ország mégis a moratórium feloldására kényszerülne, akkor olyan szigorú szabályok lépnek hatályba, amelyek lényegében ellehetetlenítik a gm-növények alkalmazását.
Koegzisztencia
A géntechnológia mezőgazdasági vonatkozásairól rendelkezik a parlament által elfogadott „koegzisztencia”-törvény módosítása. Az előterjesztők szerint a jogszabály egyik fontos pontja, hogy biztosítékul szolgáljon arra az esetre, ha az ország a génmódosított növények tilalmának feloldására kényszerülne. A törvénybe beépülő új szabályozás szavatolja majd, hogy a génmanipulált növények ne „fertőzhessék meg” a közelben vetett hagyományos haszonnövényeket. Hazánk alkotta meg e téren az unió legszigorúbb szabályozását.
Védőzóna
A rendelkezések egyik fontos eleme a védőzóna: génmódosított növények köré 400 méteres védőzónát írtak elő, ami azt jelenti, hogy ebben a sávban „hagyományos” rokon fajt nem lehet majd termeszteni. Zöldszervezetek korábban 1600 méteres védőzónát javasoltak, de az uniós egyeztetéseken kudarcot vallott a magyar fél maximum – természetvédelmi területek közelében – 800 méteres védősávja is. Másik sarkalatos pont a törvényben, hogy a génmódosított növényt ültető gazdának előzőleg minden, a védőzónán belüli szomszéd birtokos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa a FigyelőNetnek korábban elmondta: előfordulhat, hogy egyes nagyobb földbirtokosok saját területükön tudnak úgy génkezelt növényeket termeszteni, hogy az egész védőzóna a saját területükön belül legyen. Egy átlagos magyar birtok eseten (5-6 ha) azonban körülbelül 40-50 szomszédtól kell írásbeli beleegyezes, ami gyakorlatilag a tiltás feloldása után is ellehetetleníti a termesztést.
