Összegükben és prioritásukban is nagy eltérések vannak térségünk uniós tagjainak 2007-2013-as időszakra készített nemzeti fejlesztési tervei között.
Különösen látványos a különbség a környezetvédelmi és az energetikai előirányzatok között. Lengyelország mindössze a keret egytizedét szánja erre a célra, és a többi visegrádi országban is 20 százalék alatt van az arány. Ugyanakkor Románia, Bulgária és a balti államok a fejlesztési pénzek jóval több mint 20 százalékát költik környezetvédelmi és energetikai beruházásokra. A csúcstartó Észtország 46 százalékkal.
Feltűnően alacsony a hatékonyabb energiafelhasználás elősegítésére és a megújuló energiaforrások kiaknázására szánt összeg a visegrádi országokban: a sereghajtó Magyar- és Lengyelországban az összes fejlesztési pénz alig egy százaléka jut erre a célra, de Szlovákiában és Csehországban is csak 2–2,5 százalék között van a mutató.
Ezeket az arányokat a Világbank nemrég kiadott elemzése is túlságosan alacsonynak tartja. Az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások kiaknázása előkelő helyen szerepel az unió prioritásai között, ráadásul e téren az új tagoknak igencsak volna behoznivalójuk.
Közlekedési projektekre a 2007–2013 közötti fejlesztési források 20-28 százalékát irányozták elő az új tagországok, hazánk 25,6 százalékot költene ilyen beruházásokra. Az innovációs és egyéb, a gazdasági versenyképességet növelő programok a magyar fejlesztési tervben viszonylag csekély súlyt kapnak.
Az emberi erőforrások fejlesztésére a közlekedéshez hasonlóan 20-28 százalék jut, míg a regionális fejlesztési előirányzatok 10 (Litvánia) és 28 (Lengyelország) között ingadoznak. Magyarország 20 százalékkal a középmezőnyben foglal helyet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
