Az elmúlt hetekben több uniós tagállam is közzétette becsléseit, hogy állampolgárai és a területükön letelepedett külföldiek közül hányan harcolnak az iszlám szélsőségesek oldalán. Magyarország, ha vannak is ilyen adatai, titkolja őket. A Népszabadság érdeklődésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) azt közölte, hogy a nemzetközi együttműködésből származó adataik szerint „a harcok által érintett területeken több mint ezer uniós polgár tartózkodik, de a számuk elérheti akár az ötezret is.
A fegyveres konfliktusokban érintett területeken zajló eseményeket a TEK folyamatosan figyelemmel kíséri. „A térségekben megforduló és onnan hazatérő állampolgárok ugyanis minden tagország számára nagyfokú nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.” Nálunk egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a magyar állampolgár, aki – a szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.
Bár 2003 óta a statisztikák szerint nem indult büntetőeljárás tiltott toborzásért, ez még nem jelenti azt, hogy nem harcolnak magyarok a Közel-Keleten vagy hogy nem fordulnak meg valamelyik térségbeli terrorista kiképzőtáborban. A TEK vezetői korábban elismerték, tudnak olyan magyarokról, akik megjárták már az al-Kaida jemeni kiképzőbázisát. Akkor nem cáfolták azokat a szakértői becsléseket sem, amelyek szerint tízes nagyságrendű lehet a szélsőséges csoportokban harcoló magyarok száma, de valószínűleg nem haladja meg az ötvenet.
