1980 és 2010 között ötszázezer új kisbolygót és aszteroidát azonosítottak. A következő videó a felfedezéseknek állít emléket. Jól látszik, hogy egyenes arányban nő a felfedezésének számának gyakorisága az idő elteltével és a technika fejlődésével.
Az űrszondák, mint a híres Voyager szintén segítette gyarapítani tudásunkat az aszteroida belső aszteroida övről – ami a Jupiter és a Mars között helyezkedik el. A Neptunuszon túl az úgynevezett Kuiper-övezetben található azonban a legtöbb kisbolygó.
A Neptunuszon túli, kis égitestekből álló övezet létezését egymástól függetlenül K. E. Edgeworth (1949) és G. P. Kuiper (1951) vetette fel.
A Kuiper-övezet történetében fordulópontot jelentett az 1992 QB1 objektum felfedezése (D. C. Jewitt és J. X. Luu, 1993). Azóta a felfedezések száma folyamatosan növekszik.
Becslések szerint a tartományban legalább 70 000 olyan objektum található, melyek átmérője nagyobb 100 km-nél.
A megfigyelt objektumok pályahajlása néhány fok, így egy lapos gyűrűt vagy korongot alkotnak a Nap körül.
Az övezeten túl hasonló objektumok még nagyobb számban lehetnek. (astro.elte.hu)