Gazdaság

Pixelprodukciók

A fényképezés után egyre terjed a digitális technológia a filmkészítésben is, ami új szintre emelheti a mozi-élményt.












Pixelprodukciók 1


Pixelprodukciók 2
A Gyűrűk Ura: magyar berendezés is segített az utómunkában.
Pixelprodukciók 3

Elképesztő részletgazdagságú, úgynevezett 8k felbontásban felvett filmmel tartott mozibemutatót a minap Amszterdamban a japán NHK Science & Technical Research Laboratories. Egy futballstadion lelátóján mintegy 5 ezer ember zsúfolódik össze. A hatalmas mozivásznon 5 ezer apró fejecske: döbbenetes, de mindegyik ember arca tisztán kivehető, látni a tekintetüket, ahogy nevetnek, kiabálnak, szurkolnak. De a japán szakemberek búzamezőt is felvettek: a szálakat egyesével meg lehetett számolni, a margarétatenger minden virága önállóan kivehetően, borotvaéles képen pompázik. Nem is meglepő ez, hiszen e kép felbontása 16-szor nagyobb, mint az 1080 sorban, soronként 1920 pixeles felbontást produkáló szabványos nagyfelbontású televízió (HDTV) képe. A japán kutatók Super Hi-vision nevű rendszere soronként 7680 képpontot számlál, s a képet 4320 sorra bontja; ez és a ma szokásos 6-7 hangcsatornával szemben alkalmazott 24 (!) hangszóró adja a valósághű élményt.













Pixelprodukciók 1


Pixelprodukciók 5

Pixelprodukciók 2
Pixelprodukciók 3

Az NHK Lab 2011-re ígéri a műholdas átvitel próbáit, majd 2020-ra a napi műsorsugárzást ebben az elképesztő felbontásban. Kérdés, reális-e ez a dátum, hiszen jelenleg Magyarországon (és Európa döntő részén) még 768×576 képpont felbontású adást nézünk. A HDTV vételére képes LCD és plazmakészülékek ma az egyik legnagyobb slágernek számítanak a boltok polcain, miközben ilyen nagyfelbontású adás még a fejlett országok közül is kevésben van. A DVD utódjai, a nagyfelbontású HD-DVD és Blu-Ray lemezek és lejátszók eladása pedig talán karácsony táján lépi át azt a határt, hogy immár ilyen filmeket nagy választékban idehaza is kapni lehessen. Igaz, az NHK Lab által bemutatott óriás felbontásnak nem is egy átlagos nappaliban, hanem mozivászonnyi képméret esetén lesz igazi jelentősége.

A rögzítő berendezéseknek és a stúdióknak is fel kell nőniük a nagyfelbontású digitális adások és lemezek „kiszolgálására”. A világ fejlesztő laboratóriumaiban sok éve már csak HDTV-s berendezésekkel foglalkoznak. Technikailag nem gond az átállás: ez a nézők és a televíziós csatornák számára egyaránt „csupán” pénzkérdés. Bár ma csaknem az összes mozifilm és rengeteg tévéfilm is digitális utómunkával készül, a produkciók többségét egyelőre mégis celluloid nyersanyagra forgatják – de már nem sokáig. Ma általában az analóg videó anyagokat digitalizálják. Ettől kezdve a számítógép merevlemezén helyet foglaló felvételek bármelyik részlete már a filmtekercsekkel, videoszalagokkal való bajlódás nélkül előhívható a televízió- és a filmstúdiókban.









Pixelprodukciók 8

SIETTETI A DIGITÁLIS VÁLTÁST
● A hagyományos filmekét messze meghaladó részletgazdagság ● Azonnali visszanézhetőség a forgatáskor ● Többször felhasználható nyersanyag, olcsóbb gyártás ● A költséges és időigényes digitalizálási fázis elhagyása
● Egyszerűbb és gyorsabb utómunkálatok

KÉSLELTETI AZ ÁTÁLLÁST
● A filmkészítők ragaszkodása az analóg technikához ● A ma még méregdrága eszközök súlyos kiadásokat igényelnének a gyártóktól ● A mozik infrastruktúráját is le kellene cserélni
Nagyfelbontású mozgókép és navigáció a két legfontosabb téma a szeptember 5-én véget érő berlini IFA 2007 szórakoztató elektronikai vásáron. A seregszemlén olyan lejátszót mutattak be, amely a HD-DVD és a Blu-Ray formátumot egyaránt kezeli.

Pixelprodukciók 8
Pixelprodukciók 3

Tény viszont, hogy egyelőre még gyorsabb és olcsóbb, ha csak a trükkös részeket készítik számítógépen, magát a vágást viszont filmnyersanyagon végzik. A digitális filmtechnikában zajló gyors szoftverfejlesztéseknek köszönhetően a vágási alapfunkciók sokféle vizuális trükkel, és a képminőség javításának utólagos lehetőségeivel is bővültek. Például a leforgatott jelenetek szín- és világítási hiányosságait utólag korrigálni lehet, ebben egyebek közt egy speciálisan a színkorrekcióra készített magyar fejlesztésű berendezés is segít. Ez utóbbival készült például A Gyűrűk Ura sorozat. Eközben a fénytechnika is digitalizálódik. Elképzelhetők egy filmben olyan nagy jelenetek, amelyeknek bevilágítása rendkívül sok pénzbe és fáradtságba kerül. Ilyenkor elég csupán néhány erős fényforrást feltenni, az arcokat nagyjából megvilágítani, a végleges fényeket a számítógép generálja.

Kérdés, lehet-e a filmnyersanyagra forgatott kép minőségével, jellegével azonos, vagy jobb képet előállítani digitális úton. Jelenleg a Super 16 milliméteres film felbontása a HDTV-hez hasonló, soronként eléri a 2000 pixelt, ezért jelölik a felbontását 2k-val. A 35 milliméteres film felbontása ennél nagyobb, de a drága utómunka miatt a moziban gyakran be kell érnünk a 2k minőséggel. Ilyen felbontással dolgozó digitális videokamerát HDTV-s használatra immár több cég is kínál (Sony, Panasonic, Thomson, ARRI). Bár ezek messze vannak a legjobb mai filmnyersanyagok felbontásától, mégis készülnek velük egész estés nagyjátékfilmek is.

A hagyományos filmkészítésben ugyanis az etalon a Super 35 milliméteres film, amely felbontásban eléri a 4k-t. A jelenleg megvásárolható, illetve bérelhető professzionális digitális kamerák közül kettő kínálja ezt a minőséget: a Dalsa Origin és a Red One. Mindkettő tervezésénél igyekeztek messzemenően figyelembe venni a filmoperatőrök kívánságait. Persze azokét, akik legalább elvben hajlandóak elfogadni, hogy a filmnyersanyagnak lehet alternatívája. Miután – főleg az idősebb filmesek között – nagy az ellenérzés az új törekvéssel szemben, a digitálisfilm-kamerák szolgáltatásaikat tekintve nagyban hasonlítanak a filmkamerákra. Használhatók rajtuk a 35 milliméteres filmobjektívek, a mélységélességgel való művészi játéknak továbbra sincs akadálya. Az élességállítás (szaknyelven a fókuszhúzás) is a „régi”. Sőt, a kamerákba többféle filmnyersanyag legfontosabb jellemzőit is beépítették digitális formában. A kamera képes a megszokott színvilágot, érzékenységet, szemcsézettséget, kontrasztarányt, gammabeállítást reprodukálni. Mindezt tömörítetlen, veszteségmentes, formátumváltás nélküli kiváló képminőség mellett. Nem kell többé a forgatást, és a film előhívását követően a filmes stábnak utólag meggyőződni az aznapi munka minőségéről, hiszen minden felvétel azonnal visszajátszható. Ráadásul a filmnyersanyag nagyon drága.

A digital cinema technológiai lánc utolsó eleme a mozi-vetítő. A digitális 2k projektorral felszerelt mozik száma az Egyesült Államokban ma már ezres nagyságrendű, elterjedésük folyamatosan növekszik. Megvásárolható 4k projektort a Sony gyárt, 2005 óta. A 4096×2160 felbontást produkáló vetítő ára mintegy 100 ezer dollár. Júniusban a JVC is bemutatta az új, 4k2k D-ILA képrendszerrel működő projektorát. Nem kérdés, hogy van-e a filmnyersanyagnak alternatívája. Azt viszont ma még nem lehet tudni, hogy ez is olyan gyorsan kiszorítja-e majd a piacról a hagyományos technológiát, mint tette azt a digitális fényképezőgép.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik