A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt javasolja a kormányzatnak, hogy állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség felső korhatárát – jelentette ki a PDSZ elnöke vasárnap Budapesten.
Mendrey László a pedagógusnap alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: ugyancsak szükségesnek tartják, hogy ne legyen kötelező a tagság a Nemzeti Pedagóguskarban. A belépést választhatóvá, önkéntessé kell tenni – mondta.
Elkerülhetetlennek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ “monopóliumának” átgondolását. Lehetőséget kell adni az intézményfenntartásra azoknak az önkormányzatoknak, amelyek erre alkalmasak – tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Tankötelezettség
Azt mondta: a demográfiai változások mellett a “krónikus diákhiány” legfőbb oka a tankötelezettség korhatárának leszállítása, ennek következtében szerinte több tízezerrel csökkenhet a diákok száma és iskolákat zárhatnak be. Ugyanakkor a továbbtanulás esélyétől megfosztott, sokszor a továbbképzésre nem alkalmas szakmunkásokat termel a rendszer, és ez semmiképpen nem segíti a munkaalapú társadalom megteremtését – mondta.
Pedagósguskar
Mendrey László szerint a Nemzeti Pedagóguskarnak nincs valós támogatottsága. Ezt az is jelzi – mondta -, hogy a választmány 125 tagját 15 ezer pedagógus választotta meg, ez pedig “elenyésző” a 151 ezres pedagóguslétszámhoz képest.
Ha a kormány ragaszkodik a kar felállításához, tegye a belépést önkéntessé – mondta az érdek-képviseleti vezető. Kitért arra: a korábbi évektől eltérően most azért nem szerveztek demonstrációt a minisztérium épülete elé, mert ezzel is jelezni kívánták, hogy megelőlegezik a bizalmat a tárca új vezetésének.
Tankönyvellátás
A sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint a PDSZ további, középtávon megoldandó feladatnak tartja a tankönyvellátás zavarainak kezelését és az “ideológiai befolyás” megszüntetését az iskolákban. Szerintük a kormányzati ciklus végéig újjá kell szervezni a tankönyvpiacot, és át kell dolgozni a pedagógus-életpályamodellt is – olvasható a sajtóanyagban.
Pártállás szerint
Az EMMI úgy véli, az elmúlt négy esztendőben a kormány nem csupán szavakkal, hanem valódi tettekkel is bizonyította, hogy a pedagógusok munkáját fontosnak tartja.
A KDNP úgy látja, pótolhatatlan, felelősségteljes munka a pedagógusoké, mert a tudás átadása a fiatal generációknak, a nevelés, személyiségük formálása magában hordozza Magyarország jövőjét.
Az MSZP a jó tanárnak lenni hivatás, “belülről fakadó szükség”, amely nem szűnik akkor sem, amikor valaki a pályája végére ér ünnepi gondolator emelte ki.
A DK is a jövőt emlegette, mert szerintük az az oktatáson, a képzésen, a továbbképzésen, az élethosszig tartó tanuláson, így végső soron a pedagógusokon múlik.
A többi párt inkább kritikára használta fel az alkalmat.
A Jobbiknak az a véleménye, hogy az életpályamodell bevezetése nem hozta el a pedagógusok valódi megbecsülését.
Az LMP az újraalakuló kormánytól azt várja, hogy a köznevelésben több ponton korrigálja korábbi hibáit, és adjon valódi megbecsülést a pedagógusoknak, partnerként tekintsen rájuk.
Az Együtt-PM pedig arra szólítja fel a kormányt, hogy a presztízsberuházások, stadionok építése helyett a tankönyvellátásra biztosítson megfelelő forrásokat.
