A külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában először arról beszélt, hogy az első világháború után rendezetlen kérdések vezethettek a másodikhoz. A totális háború szülte a totális ideológiákat, diktatúrákat, melyeknek egytől egyig baloldali gyökerei voltak.
Már a jelenre is utalva Navracsics Tibor hozzátette, hogy a baloldali pártok, politikusok bármennyire különbözőek, mind ahhoz a hagyományhoz kötődnek, amely szerint akár erőszakkal is létrehozható egy olyan társadalom, amely elhozza a boldogságot. A kommunizmus és a nemzeti szocializmus egyaránt totálisan nézi a világot, az embernek semmiféle autonómiát nem enged – tette hozzá.
A háborút lezáró békerendszer fenntartása több energiába tellett, mint amennyi gondot orvosolt, a kisebbségi jogvédelem, az autonómia mind olyan kérdéskör, amely az első világháború után alakult ki. A közép- és kelet-európai kisebbségi problémák eredményeként a második világháborúban népirtások zajlottak, utána tömeges áttelepítések, “amelyek még ma sem jutottak el nyugvópontra”.
A miniszter az ukrajnai politikai helyzetről azt mondta: a jelenlegi konfliktus kódolt volt, hiszen Kijev egyre szorosabb kapcsolata az EU-val nagyon érzékeny téma, az ország érdekszféra-határon fekszik, a kelet-ukrán területeken pedig orosz többség volt. A magyar kormány kész arra, hogy mindig felhívja az ukrán politikusok figyelmét, hogy létezik ez a kisebbség, amelynek a jogait a magyar kormány mindig meg akarja védeni” – tette hozzá.
Navracsics Tibor az esetleges EU-biztosi jövőjéről azt mondta, szerencsésnek tartaná magát, ha valóban ráesne a jelölés, de nagyon boldog külgazdasági és külügyminiszterként is. Brüsszelre utalva azt mondta: „nem fél a darázsfészektől, sőt néhány darázsbarátra is szert tett már”, egy politikusnak pedg kihívás, ha olyan terepen kell dolgoznia, ahol nehéz boldogulni.
Ha ő lesz a jelölt, szerinte az Európai Parlament a meghallgatáson mindent meg fog tenni, hogy ez legyen élete egyik legkellemetlenebb napja, de bízik abban, hogy megfelel a követelményeknek. Nem ellenzője az uniónak, de nem akar egy jövőbeli Európai Egyesült Államokat. A nemzetállamok fennmaradását szeretné, mert a nemzetet, mint politikai közösséget „lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem lehet megkerülni az európai történelemben”. Az európai integráció is akkor sikeres, amikor a nemzeti érdekek mentén fogalmazza meg az európai érdeket – tette hozzá a miniszter.
