Az ellenzék
Orbán Viktor szerint nyilvánvaló, hogy az euró magyarországi bevezetésének 2010-es dátuma megbukott, új dátumot kell kitűzni – mondta a Fidesz elnöke egy hétfő este a HírTV-nek adott nyilatkozatában. Az MTI szerint a pártelnök óvott attól, hogy ha a saját maga által kitűzött újabb dátumot sem tartja az ország, akkor nevetségessé válik.
Egyedül maradunk?
A legveszélyesebb forgatókönyv az lenne, ha Magyarország a régióból egyedül maradna ki a EMU-ból. De nem eszik ennyire forrón a kását: Csehország ugyanis egy hónapja halasztotta 2009-ről 2010-re az euróövezeti csatlakozás céldátumát, így a jó prágai söröket még legalább négy évig koronában fizetik majd. A magyarhoz hasonló nagy államháztartási hiánnyal küzdenek az unió legnagyobb új tagországában is. Lengyelországban tegnap jelentette be a választásokon győztes konzervatív párt, a Jog és Igazságosság (PiS) államfőjelöltje: kétli, hogy be tudnák vezetni az eurót 2010-ben, mint ahogy azt liberális koalíciós partnerei tervezik. Ráadásul Lech Kaczynski népszavazást tartana arról, hogy hazája egyáltalán átvegye-e a közös európai valutát saját pénze helyett. Az államfőjelölt szerdai nyilatkozatában „kevéssé valószínű eshetőségnek” nevezte az euró 2010-es bevezetését. Úgy vélte, hogy „nincs idő ezzel foglalkozni, még ha a Polgári Platform (PO) emlegeti is a 2010-es dátumot”.
Mint minden évben, amikor nem sikerül teljesíteni az államháztartás egyenlegét, ismét közbeszéd tárgya a magyar euró. A kormány részéről máris megkezdődött a közvélemény puhítása, és készül az év végi bejelentés: nem lesz euró 2010-ben. Ugyanakkor a piaci elemzők szerint ez nem olyan nagy újság, hiszen a 2010-es dátum már rég elúszott.
Inkább az a kérdés, mi lesz ezután, és mikor követ végre tervezhető fiskális politikát a kormány. Ugyanis azzal, hogy húzza- halasztja a közös uniós valuta bevezetésének időpontját, saját hitelességével játszik. Elemzők szerint azonban a nagyobb baj nem ez, hanem, hogy ugyan valós indokkal magyarázzák az euró bevezetésének elhalasztását, de a magyarázat mögött meghúzódó érvek hamisak. Ugyanis kétségkívül a legnagyobb problémát a zabolátlan államháztartási hiány jelenti, azt viszont nem lehet teljes egészében az autópálya-építés finanszírozására fogni. Helyette határozott kezű, a népszerűségvesztést is megkockáztató politikusi lépésre van szükség: rendbe kell tenni az államháztartást, ami viszont szükségszerűen vérveszteséggel jár. Ezt a népszerűségvesztéshez, esetleg a választások elvesztéséhez vezető lépést egyetlen politikus sem kockáztatja meg.
Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága szerint szánalmas állapotban van a magyar költségvetés – írja a Reuters hírügynökségre hivatkozva a portfolio.hu. A magyar kormány pedig semmit sem tesz annak érdekében, hogy javítsa az idei vagy a jövő évi hiánymutatókat.
Kockázat!
Londoni elemzők szerint Gyurcsány Ferenc utóbbi időben adott nyilatkozatai arra mutatnak, hogy a kormány az eurócsatlakozás halasztásának bejelentésére készül, és erre készíti fel a befektetőket is – írja az MTI. A Dresdner-csoport londoni befektetési részlege (DrKW) szerint a kormány ezekkel a nyilatkozatokkal „közvetlen kísérletet tesz a várakozások kezelésére”, és arra, hogy felkészítse a befektetőket a halasztásra. A DrKW szerint a hivatalos bejelentés valószínűleg még az év vége előtt elhangzik. A Dresdner továbbra is azzal számol, hogy középtávon változatlanul nem teljesülnek a magyar költségvetési deficitcélok, és a magyar euróövezeti csatlakozás 2012–2013-ig halasztódik. Mindez a magyar befektetési konstrukciók lefelé történő korrekciójának jelentős kockázatát hordozza magában.
Ezzel nem minden londoni elemző ért egyet. A BNP Paribas befektetési csoport befektetőknek összeállított, múlt héten Londonban kiadott feltörekvő piaci összesítése szerint a magyar kormány által még mindig érvényben tartott 2010-es euróbevezetési céldátumot reálisan „a legjobb esetben is” 2012-re kellene kitolni, és a kiújult költségvetési aggályok arra utalnak, hogy a magyar eurókonvergencia-pálya hosszabb és nehezebb lesz a piac által vártnál. A jelenlegi külső környezetben azonban csak valamilyen „rendkívül kiábrándító” inflációs vagy költségvetési fejlemény okozhatna súlyos forint- és adósságpiaci zuhanást.
Miért jó az euró?
Magyarországon eddig megkérdőjelezhetetlen axiómának számított, hogy az országnak mielőbb csatlakoznia kell az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU). Az általában belátható időn belülre jósolt csatlakozásról a társadalmi vita eddig elmaradt. A belátható idő most előreláthatólag késik néhány évet, s a legoptimistább becslések szerint is 2011 lehet az euró bevezetésének első lehetséges időpontja (bár azt a legtöbb gazdasági szakember nem felejti el hozzátenni, hogy elvi lehetőség még mindig van arra, hogy a forintot a közös valuta váltsa fel 2010-ben). A gazdaság külkereskedelemben érdekelt szereplőinek alapvető érdeke a mielőbbi EMU-tagság.
Magyarország számára az euró bevezetése, illetve az autópályák építése nem vagylagos kérdés, annak időpontja azonban mind valószínűbb, hogy legalább 3 évvel késik – mondta Petschnig Mária Zita, a GKI közgazdásza hétfő este az Estében. Szerinte a 2006-os költségvetés egyértelműen választási költségvetés – bár kevésbé, mint a korábbi ciklusokban –, így ha a jelenlegi időpont-lebegtetés miatti rövid távú válságból ki is lábal az ország, de 2007-ben nem indulnak meg az egyértelmű reformok, akkor nem lesz képes 2010-ben bevezetni az eurót. Petschnig szerint ez 2001 óta minden kormány politikájának (nem csak gazdaságpolitikájának) lelkén szárad. Azonban, ha Magyarország nem vezeti be az eurót 2010-ben, miközben a szomszédos országok megteszik, akkor olyan versenyhátrányba kerül, amin semmilyen autópálya nem segíthet.
Az alábbiakban elsősorban a költségek és hasznok oldaláról hasonlítjuk össze a két lehetőséget: marad a forint, vagy jön az euró.
Miért kell?
Az emocionális megközelítésen túl, miszerint ezzel Magyarország véglegesen és elválaszthatatlanul csatlakozik az európai közösséghez, közgazdasági érvek is szólnak az euró bevezetése mellett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy tanulmánya szerint elsődleges haszon abból ered, hogy az EMU-tagsággal csökken a gazdasági szereplők és a háztartások tranzakciós költsége. Ugyanis egy egységes gazdasági övezetben – mint amilyen az Európai Gazdasági Térség már évek óta – a saját valuta adminisztratív korlátnak számít, ez pedig a társadalom számára veszteséggel jár, mivel a fizikai és humán erőforrások egy része pusztán e korlátozás miatt van lekötve. E költségeknek csak egyik része a pénzintézeteknél az euró forintra, vagy a forint euróra váltásakor jelentkező többletköltség, a másik csoportba azok a „házon belüli” költségek tartoznak, amelyeket a devizaügyletekben érintett vállalatok az ezen ügyletek miatt szükséges extra adminisztráció és kockázatkezelés miatt viselnek el.
A saját valuta feladásával ezek a költségek csökkennek, és azok csökkenéséből származó nyereség a jegybanki tanulmány szerint a GDP szintjében egyszeri, 0,18–0,30 százalékpontos emelkedést eredményez.
Hasonlóan kedvező hatással bír a nemzeti valuta megszüntetése a külkereskedelem élénkülésére. Ezáltal ugyanis Magyarország a legfőbb kereskedelmi partnerországaival lép majd valutaunióra, ez pedig a különböző externáliákon (technológiatranszferen, know-how átvételén stb.) keresztül magasabb növekedéshez vezet. Az euró bevezetése a külkereskedelem bővülésén keresztül hosszabb távon 0,55–0,76 százalékponttal magasabb GDP-növekedési ütemet eredményezhet.
További előnyt jelent a kockázati prémiumnak nevezett – a magyar kamatokban még mindig jelen levő – összetevő kiszűrése. Az alacsonyabb kamatszint a hazai beruházások, s ezen keresztül a kormány által a közelmúltban oly sokat emlegetett versenyképesség fokozódásához vezet, valamint a fizetési mérleg hiánya nem zavarja majd a külföldi befektetőket, mivel nem kell egy esetleges forintleértékelődéstől tartaniuk. Az alacsonyabb reálkamatokon keresztül hosszabb távon 0,08–0,13 százalékponttal emeli a GDP növekedési ütemét.
Miért nem?
Az önálló monetáris politikát feladva egyetlen számszerűsíthető költség jelentkezik: a pénzteremtésből származó állami bevételek (seigniorage) egy részéről történő lemondás. Ugyan az EMU-tagság együtt jár majd az euró használatából eredő seigniorage-bevételekkel, de az elszámolási szabályok miatt alacsonyabb részesedésre számíthatunk, mintha a jegybank megőrizné a készpénz kibocsátásának jogát. Az alacsonyabb seigniorage-bevételek évente a GDP szintjében 0,17–0,23 százalékpontot kitevő veszteséget okoznak.
Azonban
A hasznok és költségek összegzése során problémát okoz, hogy az euró bevezetése nyomán fellépő GDP-növekedések (-csökkenések) időbeli lefutása az egyes mechanizmusok esetében nem azonos, vagy nem is ismert – írja a tanulmány. A tranzakciós költségekből eredő megtakarítás ugyanis már nagyon rövid távon jelentkezik, tehát hirtelen megugrik a GDP. A költségek közül az alacsonyabb seigniorage miatt bekövetkező veszteséget lehet csak rövid távon észrevehető hatásként érzékelni.
Ugyanakkor a rövid távon jelentkező, a GDP szintjére ható hasznok és költségek – a tranzakciós költségek csökkenéséből származó nyereség, illetve a seigniorage-csökkenés miatti veszteség – nagyjából kiegyenlítik egymást, míg a hosszú távú hasznok jelentős nettó előnyt mutatnak. A jegybanki tanulmány szerint az euróövezeti tagság a magyar GDP növekedési ütemét hosszabb táv (20 év) átlagában 0,6–0,9 százalékponttal emelheti meg.
