Gazdaság

Toldozva-foltozva

A jövő évi költségvetés adóbevételi tervei a korábbi évekhez képest megalapozottabbak. Annyira azonban mégsem, hogy biztosak lehessünk teljesülésükben.






Toldozva-foltozva 1

Toldozva-foltozva 2
Lefoglalt csempészáru.
A jövedéki adó emelése tovább növelheti az illegális forgalmat.
Toldozva-foltozva 3

Mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mind a piaci elemzők egyetértenek abban, hogy a jövő évi költségvetés bevételi oldala a korábbi évek gyakorlatánál reálisabb alapokon nyugszik. A számvevők ezt jobbára a „mérsékelt vagy alacsony kockázatú” jelzővel illetik, azonban nem árt tudni, hogy ez még így is jókora rizikót takar. Az államháztartás összes bruttó bevételét 12,5 ezer milliárd forintra tervezték. Ha ennek csak 2 százaléka esik ki, az is már 250 milliárd forint.

Az adótörvények változtatásáról általánosságban elmondható, hogy azok tényleges iránya köszönő viszonyban sincs a változtatás okaként megjelölt céllal. Az szja-törvény célja az adócsökkentés, a társasági- és az osztalékadó módosításának pedig a versenyképesség javítását kellett volna céloznia a törvényalkotó szándéka szerint. Ehhez képest a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatból kiderül, hogy szja-ból mindössze 21,4 milliárd forint, társasági adóból pedig 19,4 milliárd forint bevételkieséssel számolnak, márpedig ez a két adónemből befolyó összegek töredéke.

Hasonló véleményen vannak az adókkal való foglalatoskodás „másik oldalán” álló könyvvizsgálók is. A PricewaterhouseCoopers megállapítja, hogy „a magyar versenyképességet leginkább aláásó adónem, a helyi iparűzési adó területén egyelőre nem beszélhetünk jelentős áttörésről”. Némi gyógyírt jelent erre, hogy az iparűzési adót teljes egészében le lehet vonni a társasági adó alapjából.

Az iparűzési adó jövőjét két dolog határozza meg alapvetően: az önkormányzati finanszírozás reformja, valamint az EU idevágó irányelvével való kompatibilitás. A választások után felálló új kormány legfontosabb feladata – feltéve, ha megpróbál egyáltalán valamit kapirgálni az államháztartás szemétdombján – az önkormányzati reform elindítása lenne. Ez egyrészt karcsúbb államot, másrészt az iparűzési adó versenyhátrányt okozó terhétől legalább részben megszabaduló vállalkozói szektort eredményezne.



Toldozva-foltozva 4

ÁFAMÉRLEG. Az elmúlt évek költségvetési folyamatait alapvetően meghatározta a betervezett áfabevételek elmaradása. Az áfával valószínűleg jövőre is gond lesz, bár nem akkora, mint volt tavaly és az idén. Elemzők nagyjából 100 milliárd kieséssel számolnak, ami a korábbi évek irdatlan elmaradásai után nem is tűnik olyan mellbevágó összegnek, viszont a feszített bevételi és a várhatóan túlteljesülő kiadási előirányzatok tükrében különösen fájó lehet.

„Jövőre megszakadhat az a kedvezőtlen folyamat, amely szerint az áfabevételek emelkedése rendre elmarad a kiskereskedelmi forgalom növekedésétől” – véli Forián-Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő igazgatója. A közgazdász szerint az elmúlt években a határ menti „bevásárló turizmus” – ideértve a cigaretta- és a benzincsempészetet is -, valamint az áfacsalások okozták az olló nyílását. A régióban megfigyelhető árkiegyenlítődés, illetve az adóhatóság erőteljes fellépése az áfával manipulálókkal szemben jövőre ismét közelítheti egymáshoz a kiskereskedelmi forgalom és forgalmi adók növekedési ütemét.



Toldozva-foltozva 5

További kockázatokat rejt magában a jövedéki adó emelése. Az áfacsökkentés hatásának kompenzálására kitalált elgondolás azért veszélyes, mert a jövedéki adó nagyjából 40 százaléka szesz- és dohányipari termékekből folyik be, s az adóemelés illegális forgalomra gyakorolt hatása nehezen felmérhető. A vámhatóság becslései szerint a magyar cigarettaforgalom körülbelül 15 százaléka származik csempészetből. Valószínűsíthető, hogy a dohánytermékek adóterhelésének változására fokozott érzékenységgel reagál majd e piac. A másik „áldozat”, az üzemanyagpiac is okozhat kellemetlen meglepetéseket a költségvetésnek. A büdzsében az adóemeléssel párhuzamosan erősödő üzemanyag-forgalommal számolnak, erre azonban nincs semmiféle garancia.

ÉRZÉKENY VESZTESÉG. Az egyszerűsített vállalkozói adó egyike volt a büdzsé amúgy nem túl sok sikeres bevételszerzési akciójának. Jövőre az idei várható bevételnél 15 százalékkal többre számít a költségvetési bendő e téren. Problémát okozhat azonban, hogy az adónem főbb szabályaiban nem lesz változás, így az eva-körbe várhatóan lényegesen kevesebben lépnek be 2006-ban, mint az idén. A másik oldalon pedig valószínűleg érzékeny veszteség lesz az evából az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) jármába átterelt vállalkozók köre. A Pénzügyminisztérium (PM) ugyan ebből csupán 2,1 milliárd forint adóbevétel-kiesést jósol, ez a becslés azonban nem számol a különböző kiskapukat kereső – és minden bizonnyal találó -, valamint az egyszerűen a feketegazdaságba visszatérő kiebrudalt és kiábrándult evásokkal.

A bevételi előirányzatokra leselkedő veszélyként jelentkezik a regisztrációs adónak az áfacsökkentés kompenzálására szánt 33 százalékos emelése is. Az ÁSZ megállapítás szerint ezt az előirányzatot a PM úgy kalkulálta, hogy semmiféle felmérés nem készült a gépjárműpiac tendenciáiról és a várható értékesítésről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik