Forrásbőség és stabil likviditás jellemezte a Kereskedelmi és Hitelbankot az elmúlt évben. Erős János vezérigazgató szerint az Ibusz Bankkal történt 1996. január elsejei egyesülés devizában már az év elején jelentős forrástöbbletet eredményezett, az első félév végére pedig a K&H már forintban is dúskálhatott. A bank tehát kihelyezőként jelenhetett meg a pénzpiacon. Az év jelentős üzleti eseményeként értékelték a bank vezetői, hogy a meghirdetett stratégiával összhangban a Merkantil Bankot sikerült eladni az OTP Banknak. Ugyanakkor, a lízingtevékenység zavartalan folytatása érdekében, a hitelintézet 1996 decemberében megvásárolta a PVL Rt.-t (amelyet K&H Lízing Rt.-re keresztelt át). Az elmúlt év végén megtartott rendkívüli közgyűlésen született döntés a Székház Rt.-nek és az Öt Csillag Kft.-nek a bankba történő beolvasztásáról. A múlt heti közgyűlés döntött a feltételes alaptőke-emelés keretében részvénnyé átváltoztatható, 30 millió dollár névértékű kötvény zártkörű – kizárólag az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által lejegyezhető – kibocsátásáról. Egyúttal a részvényesek jóváhagyták, hogy az EBRD megfigyelőként részt vegyen a K&H közgyűlésein, igazgatósági (it) és felügyelőbizottsági összejövetelein. Mivel a január elsejétől hatályos hitelintézeti törvény szerint hitelintézet igazgatósági tagja csak természetes személy lehet, a tavaly májusi közgyűlésen jogi személyként az it-be delegált Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. helyére Németh Gábort, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatóját választották. Ennél is izgalmasabb, s hosszú évek után végre örömteli is volt a részvényesek számára a 2,6 milliárd forint körüli adózott eredmény felosztására irányuló it-javaslat, melynek értelmében hároméves szünet után végre 10 százalék osztalékra került áldás. Igaz, a bank igazgatósága, a Budapest Bankhoz hasonlóan – (Figyelő, 1997/19. szám) nem tervezi az elsőbbségi részvényesek visszamenőleges kifizetését, viszont legalább biztosítja számukra a szavazati lehetőséget a közgyűlésen.
A Realbank az idei év végére kinőheti a kisbanki kategóriát, és mérlegfőösszege elérheti a 40 milliárd forintot – vázolta nagyívű elképzeléseit a tulajdonosoknak Czakó András vezérigazgató. A kedvező tervek alapja lehet, hogy a kisbefektetők tulajdonában lévő hitelintézet hosszú idő után tavaly először növekedési pályára állt, és mérlegfőösszege egy év alatt 24,5 százalékkal bővült. Forrásoldalon a növekedés elsősorban a lakossági betétek gyarapodásának volt köszönhető: a lakosság által a bankban elhelyzett források mértéke közel 5 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentős volt a Reallízing kötvények segítségével bevont források állománya is, ez az idei év áprilisára elérte 17,6 milliárd forintot. Eszközoldalon változatlanul a bankközi kihelyezés a meghatározó, ennek 12,8 milliárd forintos állománya a mérlegfőösszeg 62 százalékára rúgott. Az adózott eredményből 36,8 milliót az általános tartalék képzésére, 8,9 millió forintot pedig az elsőbbségi részvények osztalékának kifizetésére fordítanak. A mérleg szerinti eredmény így 18 millió forintot tesz ki. A tulajdonosok elfogadták, hogy a bank saját portfóliójában 200-300 százalékos értéken nyilvántartott törzsrészvényeket névértékre értékeljék le, és azokat vállalati befektetőknek értékesítsék. A leértékelésből származó veszteségeket a bank 932 millió forintnyi vállalkozási nyereségéből fedezte. Döntés született arról is, hogy az idén nyilvános részvénykibocsátással további 1,05 milliárd forinttal emelik az alaptőkét. A mintegy 4,25 milliárd forint névértékű rossz követelések állományát a bank igyekszik értékesíteni, ebből tavaly 900 millió forint bevételre tettek szert. A hitelintézet esetleges állami konszolidációjával (Figyelő 1996/26. szám) kapcsolatban nincs előrelépés, a bank változatlanul mintegy 3 milliárd forintos segítségre számít.
A Takarékbank tavaly jelentősen túlteljesítette üzleti tervét: mérlegfőösszege 65 százalékkal, adózott eredménye pedig több mint a kétszeresével nőtt. Utóbbit teljes egészében az általános tartalék feltöltésére fordítják, így osztalékot az idén sem fizetnek. A bank keddi közgyűlésén immár az új tulajdonosok – a német DG Bank és a Hungária Biztosító – is szavaztak. A vezető testületeket újraválasztották: a kilencfős igazgatóságba a DG Bank három, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) kettő, a Hungária Biztosító pedig egy főt delegál. Mellettük bekerült az igazgatóságba a menedzsment három képviselője, köztük Hernádi Zsolt vezérigazgató is. A nyolcfős felügyelőbizottságba négy főt delegált az OTSZ, egy főt a DG Bank, további három fő pedig a dolgozók képviselője.
Az új tulajdonosok a közgyűlésen bejelentették: az év végéig 700 millió forinttal, 2 milliárdra emelik a bank jegyzett tőkéjét. Az emelés 200 százalékos árfolyamon történik, a különbözet a tőketartalékba kerül. Ezzel egyébként a DG Bank és a Hungária tulajdoni hányada a jelenlegi 66-ról 78 százalékra nő, az OTSZ-é pedig 33-ról 22 százalékra csökken. Az alapszabályt viszont úgy módosították, hogy az OTSZ-nek minden stratégiai kérdésben vétójoga legyen.
