Folytatja két éve szünetelő létminimum-számításait a Központi Statisztikai Hivatal. Adataik szerint tavaly az egy főre jutó összeg országos átlaga havi 12 900 forintot tett ki. A “legalul” élők kiadásaiknak majdnem felét élelmiszerre költik.
Új alapokra helyezte a létminimum-számítást a KSH. A számítás lényege: az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás minimumértékét egy – táplálkozástudományi szakemberek által összeállított – élelmiszerkosár felhasználásával állapítják meg, s a létminimumot az ennek megfelelően élő háztartások összes kiadásai alapján állapítják meg. Az összegzett adatok közlése a továbbiakban a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően éves gyakoriságú lesz, ugyanis a létminimum nem szerepel a konjunktúramutatók között.
Az újraszámított létminimum egy főre jutó országos átlaga 1995-ben havonta 12 906 forint volt, de ez az átlag a különböző összetételű háztartástípusokat nem reprezentálja kellőképpen. Ezek létminimum-értékeinek kiszámítása – az OECD-országok gyakorlatának megfelelően – a fogyasztási egységeknek nevezett szorzószámok segítségével történik. (Az aktív háztatrtások esetén az első felnőtt családtag szorzója 1, a többi felnőtté 0,75, az első gyereké 0,65, és így tovább a különböző családtípusoknál más és más szorzószámmal számolnak. Így a létminimum egy fogyasztási egységre számítva 16 435 forint havonta, azaz ennyinek felelt meg egy egyedülálló aktív korú felnőtt létminimum-értéke. A két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás 2,90-es fogyasztási egysége pedig 47 682 forint volt.
A létminimum szintjén élők kiadásaik 39-53 százalékát (5900 forintot) költötték ennivalóra, lakásfenntartásra pedig havi 2400 forintot fordítottak. A magyar átlagfogyasztó a tanulmány szerint közel annyit költ szeszes italra és dohányra, mint az egészségére és a testápolásra összesen. Egy ilyen átlagos magyar egyébként havi 800 forintot ruház be ruhára, míg a kultúrára mindössze 637 forintot áldoz.
A legalacsonyabb jövedelműek egyébként havi 8000 forintból kénytelenek megélni, míg a legmagasabb jövedelműek csoportjában a folyó kiadások egy-egy hónapban 26 ezer forintot tettek ki. A KSH becslése szerint ebben az évben a különböző háztartástípusokban a tavalyi értékekhez képest 16-18 százalékkal több pénz kell a megélhetéshez.