Jövő évi elszámolásainkban, a meglepetések elkerülése végett, 272 forintra kalibráltuk az eurót annak ellenére, hogy az állam 250-260 forint között szeretné tartani azt – utal a gazdaságpolitika hitelességére Mohácsi Péter, a Vista Utazási Irodák Kft. gazdasági vezetője a múlt heti kamatemelés, és a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának jelentős gyengülése után. Mohácsi kijelentése jól szemlélteti a monetáris politikai fejlemények vállalatokra gyakorolt egyik legfájóbb hatását: az év végi történések tulajdonképpen lehetetlenné teszik a jövő évi üzleti tervek elkészítését. Ezt a szempontot tartják fontosnak azon multinacionális vállalatok is, amelyeket önmagában a magasabb belföldi kamatszint, és az árfolyam gyengülése közvetlenül nem érint.
ROSSZ HÍR. „A már elkészített üzleti tervünk megvalósulása miatt fontos, hogy középtávon a jegybank által hangoztatott szinten stabilizálódjon a forint” – nyilatkozta a Figyelőnek Lőre Péter, a tavalyi 836,5 milliárdos kivitelével Magyarország legnagyobb exportáló cégének számító Audi Hungaria Motor Kft. szóvivője. Ezen vállalkozások számára így semmiképpen sem tekinthető jó hírnek a makroelemzők azon várakozása, miszerint a forint árfolyama a következő fél évben leginkább a 270-280-as sávban stabilizálódhat.
Az Európában kimagaslónak számító 12,5 százalékos kamatszint érzékenyen érinti a vállalati hitelállományt. „A cégek megközelítőleg 2500 milliárd forintnyi, hazai fizetőeszközben fennálló banki hitelállományának jelentős része a Buborhoz kötött, így ezek átárazódása komoly restriktív hatással jár” – összegzi a várható fejleményeket Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési igazgatója.
A jegybanki alapkamat emelkedése ráadásul nemcsak a hitelképes, közepes vagy éppen nagyméretű vállalatokat érinti. „A kezdő, mikroméretű és éppen ezért banki forráshoz nem jutó vállalakozások számára rendelkezésre álló mikrohitel kamata a jegybanki alapkamathoz kötött, így fél év alatt közel duplájára emelkedett a költsége” – mondja Braun Márton, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. „Cégünk alapvetően devizaalapú hitelekből finanszírozza tevékenységét, így a Mol nem igazán érzékeny a forintkamat változásaira” – utal Lukács Bea, az olajipari társaság szóvivője arra, hogy a dráguló belföldi hitelek elvileg a felé terelnék a vállalatokat, hogy inkább devizában adósodjanak el. Itt azonban az igen volatilissé váló forintárfolyam okoz meglehetősen nagy bizonytalanságot – persze csak azok számára, akik a devizában fennálló kötelezettségeiket nem fedezik le határidős ügyletekkel. Szikszai Szabolcs, a Takarékbank elemzője szerint éppen ezért most forintban érdemes eladósodnia a cégeknek, mivel nem várható, hogy a jegybanki alapkamat tovább emelkedne.
A hét elején jóval 270 forint feletti árfolyam ugyanakkor pozitívan hat az exportőr vállalatok árbevételére – már amennyiben devizában keletkező jövedelmüket nem adták el még korábban, például 255 forintos határidős euróárfolyamon. A keletkező plusz forintárbevétel hatását így ugyanis éppen kioltja a pénzügyi műveleteken elszenvedett veszteség, ami önmagában természetes jelenség: a fedezeti ügylet lényege nem az extraprofit lehetősége, hanem az árfolyamkockázat semlegesítése. Vojnits Tamás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az árfolyam gyengülésénél az exportra dolgozó cégeknél keletkező plusz üzemi eredmény hatása pozitív üzenetet hordoz, amelyet a pénzügyi műveletek eredményének romlása nem teljesen fed el. A Figyelő információi szerint azonban a hazai vállalatok jelentős része a hét elején leállt a fedezeti műveletek kötésével – a bizonytalanság kivárásra készteti őket.
UGRIK A PRÉMIUM. Szintén kellemetlen meglepetés, hogy a múlt pénteki kamatemelés értékpapírokra gyakorolt árfolyamcsökkentő hatása átrendezheti több olyan cég eredménykimutatását, amelyek szabad tartalékaikat állampapírokban tartják: ennek tudható be az OTP-részvények igen komoly értékvesztése. Az első háromnegyed évben 69,5 milliárd forintos nettó nyereséget produkáló hitelintézetnél a kötvényportfólió átárazódása miatt Szikszai Szabolcs 5-6 milliárdos eredménycsökkenést valószínűsít az év utolsó három hónapjára. Az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Rt. tavalyi 449 millió forintos nettó profitját pedig egyenesen a negatív tartományba fordítja a közel 1 milliárd forintos árfolyamveszteség (amely effektív veszteséget csak akkor jelentene, ha a megközelítőleg 7 milliárd forintos állampapír-állományt most el is adnák). Sok, hasonló cipőben járó cégvezető így várhatóan lemondhat az éves eredmény arányában járó prémiumáról.
