 |
Teljesen meg tudom érteni – utalt a Westel Mobil Rt. felháborodására Parrag Gábor, a Hírközlési Döntőbizottság (HDb) döntőbírája. Magyarország legnagyobb mobiltársasága ugyanis igencsak sérelmezi, hogy a HDb múlt kedden precedens jellegű határozatot hozott: nem a cég által benyújtott költségek, hanem az európai viszonyítási érték (benchmark) alapján határozta meg a vonalas telefonokról westeles hálózatba kezdeményezett hívások végződtetési díját, amelyek így 10 százalékkal olcsóbbak lesznek a korábbinál. A Matáv-érdekeltségű Westelnek nem is azzal van gondja, hogy a korábbi nettó 45,15 forint helyett ezentúl 40,50 forintot (a csúcsidőn kívüli 25,15 forint helyett pedig 22,50 forintot) tehet csak zsebre a vezetékes hálózatokból érkező hívások díjából. A problémát abban látják, hogy a végződtetési díjak csökkentése csupán őket érinti, így a Pannon GSM magasabb végződtetési díjakat alkalmazva versenyelőnyhöz juthat. Az előfizetések 37,52 százalékát magáénak tudó, és így a piacon jelenleg második mobilcég ugyanis jogi lépésekkel elérte, hogy egyelőre ne számítson jelentős piaci erejű (JPE) szereplőnek – mely elnevezéssel elméletileg a 25 százalékos súly feletti cégeket kellene illetni -, és így ne kelljen csökkenteni a vonalas-mobil hívások összekapcsolási árait egy új költségszámítási modell alapján.
IDŐHÚZÁS. A HDb tavaly október végi határozata szerint a Westel és a Pannon GSM is JPE lett, a távközlési piac négy részre felosztott szegmensének egyikén, az összekapcsolási piacon. E döntés következtében mindkét szolgáltatónak az úgynevezett hosszú távú, előremutató különbözeti költségek (LRIC) bonyolult számítási modellje alapján kellene kialakítania a vezetékes hálózatokból fogadott hívások végződtetési díját, ami a várakozások szerint hozzásegítene a távközlési díjak csökkenéséhez. A piacvezetői pozícióját büszkén kommunikáló Westel természetesnek vette a HDb döntését, a Pannon GSM azonban a Fővárosi Bíróságon (FB) megfellebbezte a JPE besorolást, a bíróság pedig felfüggesztette a döntés végrehajtását. Ez a felfüggesztés annak ellenére érvényben van ma is, hogy február 3-án elsőfokon a bíróság a HDb-nek adott igazat. A Pannon ugyanis a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé vitte az ügyet, annak döntése pedig csak november 4-én várható. Mivel a Pannon egyelőre kihúzta magát a HDb határozata alól, a Westel megpróbálta elodázni a LRIC alapú árazás érvénybe lépését, hogy minél később alakuljon ki aszimmetrikus piaci helyzet.
Mivel a Westel közel fél évig halogatta költségszámításának beadását, a HDb élt a 2001-es Hírközlési Törvényben megfogalmazott jogával, és az Európai Unió országaiban alkalmazott árak összehasonlítása alapján július elején határozatban állapította meg a Westel referenciaajánlatának tartalmát. „Igaz, hogy így féloldalas helyzet alakult ki – utalt a jelenlegi állapot némi abszurditására Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet (HiF) elnöke -, de legalább lezárult a fix-mobil végződtetési díjak évek óta tartó vitájának első fordulója.” A távközlési piac vezetékes szereplői ugyanis hosszú ideje támadták az érvényben lévő gyakorlatot, azzal érvelve, hogy a mobiltársaságok nagy pénzeket keresnek a vonalas telefonokról hálózatukba kezdeményezett hívások után. A magas mobil összekapcsolási díjak ellen leghangosabban az a Vivendi kelt ki, amelynek nincs érdekeltsége a mobil távközlésben, és a drága hívások miatt meglehetősen nagy lemorzsolódást érzékelt lakossági ügyfeleinek körében.
Nem véletlen tehát, hogy a Vivendi neve felbukkan a Pannon által indított, a JPE-döntés jogosságát firtató perben: a cég annak érdekében avatkozott be az eljárásba, hogy az FB a HDb-nek adjon igazat, aminek következtében a Pannonnak is csökkentenie kellene összekapcsolási díjait. A HDb szerint a 2001-es év összesített árbevételi adatai alapján a Pannon 31,25 százalékos részesedéssel bír az összekapcsolási piacon, azaz JPE-nek számít, ezt azonban a társaság a bíróság előtt – meglehetősen érdekes érveléssel – vitatta. A mobilcég szerint az összekapcsolási piacot nem kizárólag az egymástól elkülönülő távközlő hálózatok között megvalósuló forgalom alapján kell meghatározni, hanem ide tartozik a hálózaton belüli forgalom is (azaz amikor két pannonos hívja egymást). Ezek alapján a cég mindössze 23,9 százalékos részesedést lát bizonyítottnak ezen a részpiacon. „A Matávnak és a tulajdonában lévő Westelnek együtt jóval nagyobb részesedése van az összekapcsolási piacon, mint a Pannonnak, ahol kizárólag csak mobilvégződtetés létezik” – magyarázza álláspontjukat Drozdy Győző. A Pannon GSM vezérigazgató-helyettese hozzátette: az európai piacok gyakorlata szerint a vezetékes és a mobil telefonhálózati érdekeltséggel egyaránt rendelkező cégcsoportokat (azaz jelen esetben a Matáv-Westel párost) minősítik elsősorban jelentős erejű piaci szereplőnek, mivel ezen cégek egymás közötti díjelszámolásának szabályozása erőteljesen befolyásolja a fogyasztói árakat. A társaság érvelését azonban nemcsak az FB nem fogadta el, de Parrag Gábor döntőbíró is nonszensznek tartja. „A házon belüli forgalmat sehol nem veszik figyelembe az összekapcsolási piac nagyságának meghatározásánál” – mondja Parrag.
ÚJ ALAPOKON. Távközlési szakértők szerint nem érdemes európai esetekkel példálózni, a jelentős piaci erővel kapcsolatos döntésnél mindig az adott ország piacának körülményeit kell figyelembe venni. „Az EU-ban ráadásul éppen júliustól kell egy teljesen új alapokra helyezett szabályozási keretet alkalmazni a távközlési piaci súly meghatározásához” – mutat rá a nehézségekre Gönczöl Tünde, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Infokommunikációs Irodájának vezetője.
 |
Bár Drozdy erről nem kívánt nyilatkozni, a fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a novemberben várható LB ítélet sem a Pannonnak fog igazat adni. Ennek alapján a második számú mobilcégnek is be kell majd adnia LRIC alapú költségajánlatát. Amint azonban a Westel példája is mutatta, az ajánlat benyújtása és annak elfogadása közötti időt akár hat hónapra is fel lehet duzzasztani. A Pannon ügyes jogi taktikázással így elérheti, hogy legnagyobb konkurenséhez képest akár egy teljes évvel később legyen csak kénytelen mérsékelni a fix-mobil hívások végződtetési díjait – mely lépés a Westelnél a HiF elnöke szerint egy év alatt 3 milliárd forintos bevételcsökkenéssel jár.
Bár korábban elterjedt vélekedés volt, hogy az összekapcsolási díjak mérséklődése nem jár majd feltétlenül a fogyasztói telefontarifák csökkentésével (mert azt megtarthatják maguknak a telefontársaságok), az illetékes minisztérium június 27-én érvénybe lépett rendelete éppen erre kötelezte a szolgáltatókat. Augusztustól tehát a vonalas telefont használó fogyasztó kevesebbet fizet majd, ha westeles számot hív, mint ha pannonos vagy vodafone-os számot tárcsázna. „A Westel még nem határozott arról, hogy a bíróságon megtámadja-e a HDb döntését” – mondta Tompa Ferenc, a cég szabályozási és távközlés-politikai igazgatója. A határozat megszületése után már a GVH-nak is van eszköze, hogy megszüntessen egy esetlegesen kialakuló piaci aszimmetriát, ha a Westel által emlegetett versenyhátrányt indokoltnak látja. „Ehhez azonban fel kell mérnünk, hogy milyen piaci fejlemények várhatók a díjcsökkentésről szóló határozat hatására” – kért időt Gönczöl Tünde, aki szerint az olcsóbb díjak miatt akár még nőhet is a Westel árbevétele.
A magyar távközlési piacon nem igazán a fix-mobil hívások végződtetési díjaival volt probléma. Az uniós árak ugyanis azt mutatják, hogy a vonalas hálózatokon belüli öszszekapcsolási díjak nálunk még mindig kétszer-háromszor drágábbak (lásd az ábrát). Az óriási különbség mérséklésének első lépése lehet az a június24-i miniszteri rendelet, amely augusztus 16-i határidővel új, elméletileg alacsonyabb díjakat eredményező LRIC ajánlatok benyújtására kötelezi az összes szolgáltatási területen (távbeszélő, mobil rádiótelefon, bérelt-vonali és összekapcsolási piac) JPE-nek számító szereplőket.
