A hadsereg egyúttal elutasította a tüntetőknek azt a követelését, hogy azonnal mondjon le a hatalomról, kijelentve, hogy ez a nép bizalmának elárulásával érne fel, mivel – az érvelés szerint – a hadsereg a tömegek követelésére vette át a hatalmat a megbuktatott Hoszni Mubarak elnöktől.
“Engedelmükkel, csak annyit mondok, hogy a választások nem szenvednek halasztást – mondta Mamdúh Sahín vezérőrnagy, a kormányzó katonai tanács sajtóértekezletet tartó két tagjának egyike. – A választásokat időben megtartjuk, annak mindhárom szakaszát az eredeti menetrend szerint.”
Szavaik arra utaltak, hogy a Mohamed Huszein Tantávi marsall által vezetett katonai tanács nem szándékozik további engedményeket tenni a kairói Tahrír tér körül múlt péntek óta tiltakozó több tízezer tüntetőnek.
Fegyverszünet
Csütörtökön, még a sajtóértekezlet előtt a rendőrség és a tüntetők muszlim vallási vezetők közvetítésével fegyverszünetet kötöttek, hogy véget vessenek az öt napja tartó heves utcai összecsapásoknak, amelyekben már közel negyvenen haltak meg.
A tanács egy másik tagja, Muhtar el-Mallah vezérőrnagy hozzátette, hogy az egyiptomiaknak inkább a választásokra kellene “koncentrálniuk”, és nem az utcai tüntetésekre.
A hadsereg vezetőinek lemondását követelő tüntetések súlyos erőszakba torkolltak, miután a tiltakozókkal összecsapó rendőrség könnygáz bevetésével igyekezett megtisztítani a február óta a forradalom jelképévé vált Tahrír teret.
Mindez csak tovább súlyosbította az arab ország gazdasági és biztonsági gondjait, és kétséget ébresztett azzal kapcsolatban, hogy az ország ideiglenes vezetői képesek lesznek-e lebonyolítani a Mubarak-rezsim megbuktatását követő első parlamenti választásokat. A hétfőtől kezdődő szavazást a tervek szerint három lépcsőben bonyolítanák le.
El-Mallah vezérőrnagy az újságírók előtt azzal indokolta döntésüket, hogy a hadsereg azonnali távozása a hatalomból “elárulása lenne a nép által belénk helyezett bizalomnak”. Később azt is mondta, hogy a Tahrír téri tömeg nem képviseli Egyiptom egészét.
“Nem fogjuk visszaadni a hatalmat egy jelszavakat skandáló tömeg miatt (…) Hatalmon lenni nem áldás. Inkább átok. Egy igen súlyos felelősség” – hangoztatta.
Már 35 halott
Szombat óta 35-en haltak meg a rendőrség és a tüntetők összecsapásaiban, és több mint 2250-en sebesültek meg. A belügyminisztériumi egységek még szerda délután is könnygázgránátokkal lőtték a téren összegyűlt embereket. Csütörtök reggelre katonák sorfala választotta el a két felet, hogy megakadályozzák az összetűzéseket.
