Teljes holdfogyatkozás lesz a téli napfordulókor, keddre virradó éjszaka: az égi jelenség a maga nemében a leglátványosabb lesz egészen 2014-ig.
A holdfogyatkozás során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. A Föld ilyenkor a Nap és a Hold között tartózkodik, ez okozza a holdfogyatkozást.
ELTŰNIK A HOLD?
A kérdésre az a helyes válasz: nem. A holdfogyatkozás ebben különbözik a napfogyatkozástól.
Nem tűnik el a Hold, de a félárnyékból kieső sarló a teljes árnyék előtt ragyogóan fénylik majd. A teljes árnyék – az umbra – hatására égi kísérőnk szabad szemmel nézve sárgás-vöröses “tűzgömbként” fog pompázni a reggeli égbolton. Ezt a jelenséget Magyarországról sajnos idén csak rövid ideig lehet figyelemmel kísérni.
Így néz ki egy holdfogyatkozás (2008. február 20. készítette Pete Herron):
A decemberi az idei év egyetlen teljes holdfogyatkozása. A jelenséget teljes egészében az északi féltekén: Észak- és Közép-Amerika lakosai követhetik nyomon, de részlegesen megfigyelhető a holdfogyatkozás Európában, Afrika északnyugati részén, Északkelet-Ázsiában valamint Ausztrália és Új-Zéland némely területén. Mintegy 1,5 milliárd ember kísérheti figyelemmel.
Közép-Európában kedden napkeltétől, 6:29-től 9:53-ig látható majd. Magyarországról a teljes holdfogyatkozás csak részben. Budapestről nézve pont akkor nyugszik le égi kísérőnk, amikor elkezd belemerülni a teljes árnyékba.
A Dunántúlon lakók tiszta égbolt esetén a nyugvó holdkorongon megfigyelhetik a teljes árnyék megjelenését. A jelenség napkeltekor kezdődik és délben ér véget.
6:29:21 – Megérinti az árnyék a holdfelszínt;
7:32:38 – A teljes árnyék megjelenik a Holdon;
8:40:48 – A Holdat elnyeli a teljes árnyék;
9:53:09 – Előbukkan a Hold a teljes árnyékból;
11:01:19 – Levonul a Holdról a teljes árnyék;
12:04:28 – Elhagyja a félárnyék a Hold felszínét.
KEZDŐDIK A CSILLAGÁSZATI TÉL
Az idei holdfogyatkozás különlegessége, hogy téli napfordulókor, tehát az év leghosszabb éjszakáján következik be.
A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát adja.
A csillagászati telet a téli napfordulótól, december 21-től számítjuk. Az év ezen szakaszát az emberiség korai történetétől kezdve ünnepek kísérik. Az ókori Rómában ilyen volt a Szaturnália. A napfordulót is ünnepli a zsidó Hanuka, az afro-amerikai Kwanzaa. De innen ered maga a karácsony is, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át keresztény vallás.
AKCIÓBAN A NASA
A holdfogyatkozást élőben is figyeli az amerikai űrhivatal.
A legoptimálisabb ezúttal december 20-ának estéjén a Flickr holdfogyatkozás-csoport fotóin követni a jelenséget. Ez összeköttetésben áll majd a Twitterrel és a NASA “ott vagyok a holdfogyatkozásnál” – akciójával.
A Twitteren #lunareclipse cimkével ellátva lehet a világhálón a fogyatkozással kapcsolatos információkat közölni.
A @NASAJPL kommentálni lehet a NASA JPL holdfogyatkozással kapcsolatos mikroblogját. A NASA külön chatelő szolgáltatást indít a témában, mely szintén hétfő éjszaka vehető igénybe.
AJÁNLOTT LINKEK:
Égi kalendárium, december (MCSE)
A holdfogyatkozásról angolul (NASA)
Fogyatkozásokról szóló oldal (NASA)
A világ holdfogyatkozás fotói (NASA Flickr csoport)
