Nagyvilág

Porosenko: az ukránok ma a hazájukért küzdenek

csernobil (csernobil, porosenko, ukrajna, )
csernobil (csernobil, porosenko, ukrajna, )

Huszonkilenc évvel ezelőtt, a csernobili katasztrófa idején pedig az egész világot mentették, emlékezik vissza az ukrán elnök.

Az államfő szavai szerint „a békés atomerő másodpercek alatt alapvetően megváltoztatta az emberi létezés formáját, átlépett államhatárokon, és a termékeny ukrán föld jelentős részét hosszú évekre tilalmi zónává változtatta, elszigetelve a környező világ többi részétől”.

„A jelenlegi nehéz időszakban Ukrajnának különösen nagy szüksége van a nemzetközi közösség támogatására az atomerőmű-baleset máig meglévő következményeinek elhárításában” – emelte ki Porosenko. Kifejezte reményét, hogy a donorállamokkal közösen Ukrajna megbízható és biztonságos szarkofágot épít a felrobbant energiablokk fölé, és ezáltal örökre megakadályozza az 1986-os tragédia megismétlődését.

„Az ökológiai problémák globalizációja arra kényszerít bennünket, hogy elgondolkodjunk afölött, milyen bolygót hagyunk az utánunk következő nemzedékekre. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi közösségnek egyesítenie kell erejét az emberiség biztonságos jövője érdekében” – hangoztatta az államfő.

Hangsúlyozta, hogy a független ukrán állam léte, történelme összefonódott a baleset következményeinek felszámolására irányuló erőfeszítésekkel, és azoknak az embereknek a sorsával, akiket ez a katasztrófa sújtott.

„Az a nap egyesítsen minden ukránt a jó gondolatokban és cselekedetekben, a jobb élet felé haladásban a mi közös európai családunk tagjaként” – jelentette ki Petro Porosenko. Az évforduló alkalmából Kijevben ünnepélyesen fasort avattak a csernobili hősök tiszteletére.

A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet során. Részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.

A nukleáris szennyezésnek még ma is komoly egészségügyi utóhatásai vannak Ukrajnában. A sugárszennyezés a második generációban, vagyis a katasztrófa túlélőinek gyermekeinél jelentős arányban okoz vérrákot, cukorbetegséget, törpenövést.

A Hír24 külpolitikai tudósítója is járt a helyszínen, még 2008-ban, a képeit ide kattintva tudja megnézni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik