A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerző, Georg Paul Hefty az államfő munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál “jelentős sportpolitikai funkciókat” töltött be “a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt”, doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfőnek, a neve előtt szerepel a titulus. Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. “Leleplezett” című írásában megjegyezte: csak idő kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg “elektronmikroszkóppal” a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök “ékeskedett”, és biztosan “bosszantotta a versenytársakat”, hogy Orbán Viktor “csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai és világbajnok jól csengő nevével”. Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyéből, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is.
A Handelsblatt című üzleti lapban Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfő? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e “Guttenberg-eset”.
A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzőkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenőrizni, “mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket”. A lap szerint “rejtélyesnek tűnik”, hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. “Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévőkkel”. A szerző szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus időszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. “Ezért vélhetően nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása” – írta.
A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó “nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenő államügyről”. A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu főszerkesztőjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzőt, és hogy hetekig ellenőrizték minden szempontból a cikk tartalmát.
A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott.
A Szvobodno Szlovo hírportál “A mi szerzőnktől lopott a magyar elnök” című írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát.
A Monitor című napilap honlapján pénteken ismerteti Georgiev rövid életrajzát. A lap szerint mindmáig ő az egyetlen bolgár, aki a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum oktatási osztályának munkatársa volt.
“A magyar elnök nem plagizált a bolgár Nikolaj Georgievtől” című írásában pénteken az Ataka nacionalista párt hírlevelében a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál elutasította a magyar folyóiratban megjelent állítást, amely szerint doktori disszertációja egy részét egy bolgár hasonló témájú munkájából másolta volna.
