Beigazolódtak a piaci várakozások: az amerikai jegybank szerepét betöltő FED idén tizedszerre csökkentette irányadó kamatlábát, így újabb történelmi mélységig, két százalékig vitte le a hitelfelvétel költségét. Az irányadó kamatszint 1961 óta nem volt ilyen alacsony szinten. Mindenki abban reménykedik, hogy az USA az alacsonyabb kamatok segítségével ki tud lábalni a recesszióból (Cikkünk az USA GDP-jének csökkenéséről >>).
Az amerikai gazdaság jelenleg még nincsen a „hivatalos recesszió” állapotában, mivel a negyedéves GDP csak egyszer, éppen a legutolsó, harmadik negyedévben csökkent. Mindenki meg van azonban győződve arról, hogy az év utolsó három havában is negatív értéket regisztrálnak majd a statisztikusok, így hivatalosan is meg lesz majd a két negyedéves GDP csökkenés.
Mennyi?A szeptember 11-ei terrortámadás óta a Fed mai üléséig kétszer is hozzányúlt a kamatokhoz, és a fél-fél százalékpontos mérséklés után alakult ki a 2,5 százalékos kamatszint. Ilyen alacsony rátára 40 éve nem volt példa. Ennek alapján egészen a múlt hétig elemzők úgy gondolták, hogy maximum 25 bázispontos vágás várható. A múlt héten közétett termelési és munkanélküliségi adatok azonban elbizonytalanítottak mindenkit, és egyre többen az 50 bázispontos csökkenés mellett tették le voksukat.
Optimista hangulatban
A vezető amerikai tőzsdeindexeknek hétfőn még érezhető lökést adott, hogy a befektetők bíznak az amerikai Federal Reserve további kamatmérséklésében. A hagyományos cégeket reprezentáló Dow Jones Industrial Average 117 pontos emelkedés után 9441 ponton fejezte be a kereskedést a hétfői kereskedést. A szélesebb piaci hangulatot tükröző Standard & Poors 500 1,44, a technológiai részvényekkel telített Nasdaq Composite pedig 2,74 százalékkal zárt magasabban. A Nasdaq így kilenchetes maximumán állt – köszönhetően a befektetők abbéli reményének, hogy a világ legnagyobb gazdaságának sikerül kilábalnia az utóbbi évtizedben tapasztalt legrosszabb helyzetéből.
Érdekes módon azonban a mai kereskedés folyamán már nem ennyire egyértelmű a befektetők optimizmusa: az amerikai tőzsdeindexek vegyesen állnak, a Nasdaq enyhe erősödést, a Dow és a S&P 500 azonban némi visszaesést mutat.
Az amerikai tőzsdeindexek alakulása >>
Behúnyt szemmel
A piaci szereplők optimizmusát mutatja, hogy a rossz híreket gyakorlatilag meg se hallják. Hétfőn például két jelentés is napvilágot látott, amely elgondolkodhatta volna a befektetőket. Egyrészt Amerika szolgáltatási szektoráról rajzolódott ki egy nem éppen előkelő kép, másrészt azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy a tengerentúli cégek 415 ezer állást szüntettek meg, csak októberben (ebből a szempontból ez a tized.
Korábban a múlt csütörtökön közzétett termelési index (NAPM) adott aggodalomra okot. Értéke októberben a várt 44 pont helyett csupán 39,8 pont lett, holott szeptemberben még 47 ponton állt a mutató. A következő kiábrándulást a pénteki munkanélküliségi adat okozta. Eszerint az USA-ban októberben 5,4 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya a szeptemberi 4,9 százalékról – ez pedig nem jelent mást, mint hogy négy és fél éves negatív rekordot sikerült ezzel beállítani.
Ezúttal hatni fog?
Túl alacsony kamatszint?A sorozatos kamatlépések kapcsán sokszor kerül szóba, hogy ilyen alacsony szinten már nincs értelme tovább csökkenteni. A szkeptikusok gyakran emlegetik Japán példáját, ahol a kamatláb közelíti a zérót, de a gazdaság mégsem pörgött fel, az emberek nem költenek többet. Az amerikai válasz erre, hogy a mostani monetáris lazítás célja a fogyasztói bizalom visszaállítása, továbbá Amerikában a fiskális és monetáris politikát összehangolják. Ez pedig Japánra nem volt jellemző. Az is segíthet a gazdaságnak, hogy a lakosság és a vállalatok látják, a FED mindent megtesz a recesszió elkerülés érdekében.
Az alacsony kamatszint gazdaságélénkítő hatását hivatott fokozni az a több tízmilliárd dolláros csomag is, melynek elfogadása a kongresszus napirendjén szerepel. A 60-100 milliárd dollárosra becsült élénkítő csomag bevezetésére azonban várhatóan csak akkor kerül sor, amikor a gazdaság elkezd ismét növekedni. A jelenlegi környezetben ugyanis – 40 éves mélyponton a kamatok, zuhannak az energiahordozók árai – egy ekkora gazdaságélénkítés könnyen azzal járhat, hogy jövőre túlfűtötté válik majd a gazdaság.
Hiába az amerikai GDP csökkenése (nyolc év óta először), optimista hangulatot jelez az tőzsdeindexek nagy mértékű emelkedése is. Szeptember 21-e óta – amikor a terrorista támadások után először megnyitottak a részvénypiacok -, a Dow Jones 14,6, a Nasdaq pedig 26 százalékkal szökött feljebb. Mindez pedig egy olyan időszakban történik, amikor a gazdaság növekedési kilátásai rosszabbak, mint bármikor korábban az évtizedben. A Merrill Lynch például hétfőn „diszkontálta” várakozásait. A neves befektetési bank szerint az amerikai gazdaság 1,5 százalékkal csökken majd a jelenlegi, tehát az utolsó negyedévben, 1 százalékkal pedig a következőben. Ezt követően azonban gyors fellendülést valószínűsít: 2002 második felében akár 5 százalékkal is bővülhet a GDP.
„Semmi kétség, hogy a lakáscélú jelzáloghitelek piaca fel fog pezsdülni” – mondta Mike Farrel, a David L. Babson portfólió menedzsere. Kijelentését az támasztja alá, hogy a pénzügyminisztérium a közelmúltban bejelentette: lemond a 30 éves állampapírokról, mint az államadósság finanszírozási formájáról. Ennek nyomán zuhantak az állampapír piaci referenciahozamok, ami a Fed kamatcsökkentő lépései mellett szintén a pénz időértékének csökkenését eredményezi. Egyes pesszimistább elemzők szerint a FED mostani kamatcsökkentése már csak azoknak segít majd, akiknek jelentős jelzáloghitelük van, így az alacsonyabb kamatok pár dolláros megtakarítással járhatnak.
Recessziós veszély Európában Az Európai Központi Bank (EKB)tanácsa legközelebb csütörtökön ülésezik. A jegybank legutóbb a szeptember 11-ei terrortámadásokat követően csökkentette 50 bázisponttal 3,75 százalékra az irányadó kamatot. A döntéshozók véleménye megoszlik az újabb kamatvágás kapcsán, így előfordulhat, hogy változatlan marad az irányadó kamat mértéke. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója jelenleg nem inflációs, sokkal inkább recessziós veszélyt lát az eurózóna országaiban, így szerinte lehetne mérsékelni a kamatokat. Ernst Welteke, a német jegybank elnöke szerint ugyanakkor a kamatlábak történelmi mélyponton vannak Németországban. Néhány napon belül ez Welteke második célzása arra, hogy a csütörtökön az EKB-nak nem kellene kamatot csökkentenie. Az n-tv televízióadónak nyilatkozva elmondta: az EKB már jelentősen csökkentette a kamatokat és most meg kell várni ennek az árak alakulására gyakorolt hatását. Welteke szerint az EKB pénzügyi politikája nem áll egy erős gazdasági növekedés finanszírozásának útjában.
Felemás infláció
Piaci elemzők szerint az amerikai infláció alakulása is lehetővé tette, hogy a FED ismét kamatot csökkentsen. Az inflációs nyomás ugyanis a recesszió miatt az utóbbi időszakban folyamatosan mérséklődött, így Greenspanéknek nem kellett attól tartaniuk, hogy a folyamatosan mérséklődő kamatszint miatt az árak elkezdenek felfelé száguldani.
Bill Cheney, a John Hancock Insurance and Financial Services vezető közgazdásza azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerben már most is érzékelhető valamilyen mértékű inflációs nyomás. „Éppen ezért a jövő év tavaszának végén elképzelhető, hogy a FED drasztikus kamatemelési hullámba kezd – nyilatkozta Cheney a CNN-nek -, akkor már az infláció felpörgésétől, és nem a gazdaság visszaesésétől félve.”
