A FEJEDELEM IMÁZSA 
Mátyás Király gyűjteményének neve, a corvina könyvtár az uralkodó idejében még Bibliotheka Augusta, vagyis Fenséges Könyvtár volt. A corvina elnevezést csak később, a mohácsi vész után, a XVI. században kapták a könyvek, amikor Mátyás uralkodása egyre inkább a boldog békeidők szimbólumává vált. A Corvinus, vagyis a holló név a vitatott legitimitású Mátyás uralkodói eredetét hivatott erősíteni. Mátyás a corvina könyvtárat nem csupán személyes érdeklődése, hanem fejedelmi mivoltának erősítése érdekében hozta létre; ez akkoriban az uralkodói imázs nélkülözhetetlen eleme volt.
KULTÚRKINCS
A corvinák többségét latin, görög és héber nyelven írták, de készült magyar nyelvű kódex is. Ez utóbbi – egy bibliafordítás – sajnos nem maradt fönn. A könyvek lapjait kecske- és juhbőrből készítették, jórészt itáliai mesterek. Bár a könyvnyomtatás Mátyás idejében már létező technológia volt, csak kevés nyomtatott corvináról tudnak a történészek. A Széchényi Könyvtárban őrzött corvinákat kivétel nélkül kézzel írták, illetve festették. A kódexek jellegzetes eleme az iniciálé, azaz az oldal első, felnagyított és díszített betűje.
KÉNYES KÖNYVEK
Mint minden középkori kézírásos anyagét, a corvinák tárolását is nemzetközi előírások szabályozzák. Meghatározott 45 százalékos páratartalmú levegőben, 20 fok körüli hőmérsékleten, savmentes papírból készült dobozokban tárolva a régi kötetek még jó ideig fennmaradhatnak. Nagyon fontos, hogy a könyveket ne érje fény, ez a “szabály” teszi lehetetlenné, hogy a corvinákat hosszabb ideig kiállítsák, fotózzák, filmezzék, vagy éppen szkenneljék, ezeknek a helyzeteknek ugyanis velejárója az erős megvilágítás, a vakuzás.
KESZTYŰS KÉZZEL
A felbecsülhetetlen érték – egy kiállításon kétmillió márkára biztosították egyik corvinánkat – biztonságban, jó kezekben van.
A kódexeket azonban egyszerű halandó csak kivételes alkalmakkor, kiállításokon láthatja, kézbe pedig csak kutatók vehetik azokat.
KÍMÉLETES KEZELÉS
A DigiBook600 RGB nevű francia gyártmányú, s a Xerox által forgalmazott szkenner fénye speciális, úgynevezett hideg fény, amely még hosszabb idő alatt sem károsítaná a megvilágításra érzékeny könyvlapokat. Az eredmény az eredeti minőséget megközelítő, nyomtatást is lehetővé tévő tif formátumban elmentett képállomány. Miközben ezt is megőrzik, CD-re tömörítve, a jóval kisebb memóriaigényű jpeg formátumban írják.
A 6-9 ezer oldalnyi teljes corvinagyűjtemény így nagyjából 200 CD-re kerül majd fel. A tervek szerint a képeket az internetről is le lehet majd tölteni, igaz kissé “lebutított” formában – az esetleges hamisítást elkerülendő.
MIKROFILM 
A corvinák és a régi kéziratok, írásos anyagok megőrzésének hagyományos módja, amikor mikrofilmre rögzítik az archiválandó anyagot. A celluloid 60-80 évig őrzi meg kitűnő minőségben a felvett anyagot, nagyjából ennyi ideig készíthetők róla az eredetihez hasonló másolatok. Bár sok előnye van – kevés helyet foglal és könnyen áttekinthető -, a mikrofilm hátránya, hogy nehezen hozzáférhető, vagyis nem teszi lehetővé, hogy a rögzített dokumentumokat bárki megtekintse.
GYORSASÁG
Az OSZK 35 corvinájának beszkennelése nagyjából két hétig tart. A kifejezetten sérülékeny dokumentumok digitalizálására fejlesztett szerkezet négy másodperc alatt tapogat le egyetlen könyvoldalt, így – figyelembe véve a kényes corvinák kezelésére fordított időt is – egy nap alatt két darab 200 oldalas kódex digitalizálását végzi el.
SZOFTVERES KORREKCIÓ
A szkenner PC alapon működik. Az ezen futó szoftver képes arra, hogy a lapok elhajlásával keletkező torzulásokat korrigálja, valamint arra is, hogy eltüntesse az egyenetlen megvilágításból eredő árnyalati eltéréseket. A szoftver tompítja a könyv kidomborodó oldala és a lap külső széle közötti különbségeket is.
A program a módosítások egy részét a szkennelés közben, valós időben hajtja végre, más változtatásokat később, “pihenőidőben” végez el.
A rendszer – az optika, a digitális hátfal, a szkennert mozgató mechanika, a PC és a szoftver – ára 30 millió forint. A könyvtárnak azonban nem kell fizetnie a digitalizálásért, a Xerox ingyen szkenneli a corvinákat.
Monok István, az OSZK főigazgatója
“A digitalizálás demokratizálja a kultúrához való hozzáférést. A nemzetközi internetes porondon pedig csak akkor tud versenyképesen megjelenni a hazai kultúra, ha a digitalizációs program hatékony, gyors és olcsó” – mondja a főigazgató.
A könyvtár saját büdzséjéből csak kisebb programok végrehajtására képes: az OSZK szkennerével folyamatosan rögzítik mikrofilmjeiket, ezenkívül digitális fényképezőgéppel készítenek felvételeket egyes dokumentumokról. A corvinák jelenleg zajló digitalizációjához hasonló léptékű programra viszont már nincsen pénzük, ennek költsége ugyanis több tízmillió forint. A könyvtár középkori gyűjteményének és gyorsan pusztuló hírlap- és kéziratállományának teljes digitalizálása félmilliárd forintba kerülne.
