Az Antares amerikai hordozórakéta a Cygnus elnevezésű teherűrhajót juttatta volna el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – jelentette kedden az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) internetes csatornájára hivatkozva az MTI.
A legénység nélküli űrhajót az egyesült államokbeli Virginia állam Wallops szigetéről bocsátották fel. A hatalmas robbanás az indítás után hat másodperccel történt, a 14 emelet magas űrhajó épphogy elrugaszkodott az indítóállásról, majd tűzgolyóként zuhant vissza a földre.
Jay Bolden NASA-szóvivő szerint a baleset nem követelt emberéleteket, de károk keletkeztek.
A baleset oka nem ismert, egyelőre az irányítótorony által rögzített adatokból és videofelvételekből próbálják kikövetkeztetni, hogy mi történhetett.
A CNN tudósítása szerint a robbanás és a becsapódás oly hatalmas volt, hogy beleremegett a föld. A hírtelevízió a NASA és szemtanúk által készített felvételeket mutatott be a balesetről, és ezekből ítélve a robbanás a hordozórakéta alsó részében történt.
Súlyos csapás az amerikai űrkutatásra
Az Antaresnek orosz gyártmányú hajtóművei vannak, és Oroszországban is tesztelték őket. Marc Kelly amerikai asztronauta, aki Endavour és Discovery űrsiklókkal járt az űrben, azt mondta a CNN-nek, hogy ezek a hajtóművek közismerten megbízhatók.
A kedden balesetet szenvedett űrhajót eredetileg hétfőn kellett volna felbocsátani, de egy nappal elhalasztották a startot, mert egy hajó a rakéta röppályája alatti tiltott övezetbe tévedt.
A CNN által megszólaltatott szakértők szerint a történtek súlyos csapást mértek az amerikai űrkutatásra, amely az ISS fenntartásában egy ideig kénytelen lesz még jobban támaszkodni az orosz űrkutatási hivatal segítségére, ugyanis a virginiai űrközpontot egyelőre – legalábbis a vizsgálat befejezéséig – valószínűleg nem fogják majd használni.
Az Orbital Sciences nevű amerikai magántársaság teherűrhajója csaknem 2,3 tonna terhet, élelmet, vizet, ruhát, illetve a tudományos kísérletekhez szükséges berendezéseket és anyagokat szállított volna az űrállomásra, amelynek fedélzetén jelenleg hat asztronauta van. A rakomány körülbelül harmadát kitevő tudományos berendezések együttesen 725 kilogramm súlyúak voltak. Volt köztük egy olyan műszer, amely vizsgálta volna a Föld légkörében elégő meteoritok kémiai összetételét. Emellett a Cygnus rakományában volt a Redmond amerikai vállalat által kifejlesztett műhold. A vállalat aszteroidákon végzendő fúrások technológiai fejlesztésével foglalkozik.
Jay Bolden úgy fogalmazott, hogy a teher elvesztése “a kezdeti szakaszban semmiképpen sem ront az űrhajósok helyzetén”, mindenből van elegendő tartalékuk. A tervbe vett tudományos kutatásokra azonban bizonyos tekintetben hatással lesz a baleset, mivel a hozzájuk szükséges berendezések egy része odaveszett az együttesen több mint 200 millió dollárt érő hordozórakétával és teherűrhajóval együtt.
Michael Saffredini, a NASA egyik illetékese azt mondta a baleset utáni sajtótájékoztatón, hogy az ISS-program számol az ilyen eshetőségekkel, az űrállomás legénységének négy-hat hónapra elegendő élelme és vize van, ráadásul hamarosan más teherűrhajók érkezése várható.
A Progressz útnak indul
Már szerda reggel, a baleset után alig kilenc órával indítják útnak Bajkonurból a Progressz orosz teherűrhajót, amely 2,5 tonnás rakományt – élelmiszert, vizet, levegőt, az ISS pályamódosításaihoz szükséges üzemanyagot és tudományos berendezéseket – szállít az ISS-re. A teherűrhajót most első ízben egy Szojuz-2.1a típusú hordozórakétával állítják Föld körüli pályára (ezt a hordozórakétát eddig műholdak felbocsátására használták).
Decemberben indul az ISS-re a SpaceX magánvállalat Dragon nevű teherűrhajója.
Az Orbital Sciences illetékesei szerint a rakétabaleset nem okoz súlyos környezeti károkat a Wallops szigeten, mert a hordozórakéta első fokozata kerozinnal és oxigénnel volt feltöltve: az előbbi elégett, az utóbbi pedig elillant. Mindenesetre felszólították a sziget lakóit, hogy a roncsok közelébe se menjenek.
Az Orbital Sciencesnek ez lett volna a harmadik űrbéli küldetése. A magánvállalat első, Cygnus típusú teherűrhajóját januárban indították az ISS-re, majd július közepén is volt egy indítás. Az amerikai űrkutatási hivatal 1,9 milliárd dollárt fizet az Orbital Sciencesnek, hogy utánpótlást szállítson legalább nyolc alkalommal 2016-ig az ISS-re. Hasonló szerződést kötöttek a SpaceX céggel is.
A keddi baleset után több mint 12 százalékkal zuhantak az Orbital Sciences tőzsdei részvényei.