Iszonyatosan büdös a Csurjumov-Geraszimenko üstökös

Bernben elemzik az égitest csóvájában talált molekulákat. A tudósok szerint átható záptojás- és istállószaga van az üstökösnek.

Az égitest gázokból és porszemekből álló csóvájában talált molekulákat augusztus óta elemzi a Rosetta európai űrszonda Rosina nevű spektrométere. A Berni Egyetem csütörtökön tette közzé a mérések első eredményeit.

A kutatók azt emelték ki, hogy az üstökös szaga erősen átható, a kénhidrogén miatt záptojásszag keveredik a szalmiákszesz okozta istállószaggal, ehhez jön még a formaldehid fanyar, fojtogató szaga, a ciánsav keserűmandula-illata, a metanol alkoholszaga, a kén-dioxid ecetes aromája és a szénszulfid édeskés, aromás illata.

Bármennyire is bűzlik ez a keverék, tudományos szempontból nagyon is fontos a Naprendszert alkotó anyagok és a földi élet eredetének vizsgálatához. Több mint egy évtizedes út után a Rosetta űrszonda augusztus elején állt pályára az üstökös körül, melyet legalább 2015 augusztusáig kísér, amikor az égitest a legközelebb kerül a Naphoz. Előtte még egyedülálló manővert hajtanak végre: a tervek szerint a jövő hónapban leszáll az üstökös magján a Philae nevű robotlaboratórium.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.