Jelentős összeget fordíthatnának 2000 eleje óta a cégek saját dolgozóik szakképzésére, ha kihasználnák az adókedvezmény formájában számukra juttatott szakképzési hozzájárulást. Sok vállalat mégsem él ezzel a
lehetőséggel, hanem inkább a közös kasszába fizeti be ezt az összeget, és az alkalmazottak képzésére külön keretet nyit a saját éves költségvetéséből.
Sok cég vezetője nincs tisztában a szabályozással, így a rengeteg adminisztráció és a kötelező, szigorú APEH ellenőrzés egyelőre inkább elriasztja őket a munkavállalók képzésének ilyen formában történő finanszírozásától. A bruttó bértömeg 0,5 százaléka pedig nagyobb cégeknél már óriási összeget tesz ki.
Egy százalék
A szakképzési hozzájárulás egy százalékával a cégek iskolákat támogathatnak. 2001. júliusa óta nemcsak szakiskolák, hanem felsőoktatási intézmények is szerepelnek a pénzzel segíthető iskolák között. Ennek fejében azonban nem várhatnak konkrét ellenszolgáltatást a cégek.
A szakképzési hozzájárulás a bruttó alkalmazotti bér 1,5 százalékát jelenti, ebből eredetileg 0,2 százalékot a cégek saját dolgozóik képzésére fordíthatják. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 2000. január 1-jei módosításával 0,5 százalékra emelték ezt az arányt. Meglepő módon azonban ez sem keltette fel a vezetők érdeklődését.
Becslések szerint 2002-ben összesen 2,4 milliárd forintot használtak, illetve használnak fel a cégek ilyen célra. Ez pedig a felhasználható összegnek hozzávetőlegesen csupán egyharmadát teszi ki. Sok cég így duplán fizeti meg alkalmazottainak képzését. Adóként lerója az erre fordítható összeget, és saját éves költségvetéséből különít el e célra pénzt.
Ezt a látszólag ésszerűtlen magatartást nem annyira a bonyolult eljárás indokolja, mint inkább a cégvezetők tájékozatlansága. Sokan tudnak ugyan erről a lehetőségről, de a rengeteg adminisztráció és az APEH ellenőrzés miatt bele sem vágnak.
Rugalmas keretek
A recesszió talán rá fogja őket kényszeríteni arra, hogy ne hagyják elúszni ezt az összeget. A költségcsökkentés ugyanis először a képzésre fordítható keretet éri el. A szakképzési hozzájárulásra kapott kedvezménnyel nem kell lemondaniuk az eddig külön forrásból finanszírozott képzésekről.
Ráadásul az OM rendelete lehetőséget ad arra is, hogy a vállalatok ne csak az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképzések terhére számolhassák el költségeiket. Egy kellőképpen rugalmas oktatási partnerintézménnyel tehát a cég igényeinek legmegfelelőbb képzési programra küldhetik el alkalmazottaikat ennek a keretnek a terhére.
A teendő mindössze annyi, hogy az Országos Regionális Fejlesztési Bizottságok – ezeket az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) működteti – engedélyeztessék a képzési tervüket. Ennek adminisztrációs terhét ráadásul egyre több képzést adó iskola leveszi a cégek válláról. A nyelviskolák kezdik felismerni például az ebben rejlő lehetőségeket, és a nagy céges nyelvtanfolyamokért folyó harcban előnyt kovácsolnak belőle.
A megrendelő kívánsága szerint
A felhasználható 0,5 százalékos keret háromnegyedét a még mindig slágernek számító nyelvi képzésre is fel lehet használni. A maradék összeget viszont szakmai képzésre kell fordítani. A leleményes nyelviskoláknak megéri képzési palettájukat kicsit kiszélesíteni, hogy a teljes összeg náluk kössön ki. „Partnereink részéről is nagy az érdeklődés. Többen speciális kérésekkel fordulnak hozzánk. Így például az egyik cég az EU csatlakozásra szeretné felkészíteni munkatársait egy tanfolyamon. Mi pedig rugalmasan alkalmazkodunk” – mondta el a FigyelőNetnek Temesvári Andrea, az Alma Mater nyelvstúdió ügyvezetője.
Várható, hogy egyre kevesebben fogják a 0,5 százalékot is befizetni a költségvetésnek. „Már az elmúlt három évben is jelentősen megnőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel – mondta Velkainé Fazekas Éva, az OKÉV munkatársa. – Egyre kevésbé panaszkodnak az eljárás bonyolultsága miatt. Főleg azért, mert az iskolák elvégzik helyettük az adminisztrációt.”
„Egyelőre sok buktató van a rendszerben – folytatta. – Egyes cégek inkább nem vállalják a rengeteg papírmunkát és az APEH ellenőrzéseit, hanem befizeti az összeget. Ha az adminisztrációs teher csökkeni fog, biztosan el fog terjedni ez a gyakorlat, sokan élni fognak a lehetőséggel.”
A Hungarocamion már egy éve a 0,5 százalék terhére számolja el a képzési költségek egy részét. Illetékese szerint sok cégnél egyszerűen hiányzik az a munkatárs, aki tisztában van a szakképzésről szóló törvénnyel és rendeletekkel. Először ezt a hiányt kell pótolni.
„Folyamatban van a 32/2001-es OM rendelet módosítása – tájékoztatta a FigyelőNetet Bokor Brigitta, az Oktatási Minisztérium munkatársa. – Ennek egyik célja az adminisztráció csökkentése és az eljárás egyszerűbbé tétele.”
