Amerikai védelmi miniszter: A mai lesz a legintenzívebb csapások napja Iránban

Az Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége (HRANA) közlése szerint emelkedett a közel-keleti konfliktus áldozatainak száma, február 28. óta már közel 1250 civil halt meg csak Iránban, írja a CNN.

A szervezet arról tájékoztatott, hogy

• Libanonban 486-an haltak meg,
• Irakban az Iraki Népi Mozgósítási Erők 18 tagja vesztette életét,
• Izraelben 12 halálos áldozatról tudni,
• az Egyesült Arab Emírségekben legkevesebb hatan haltak meg,
• Szaúd-Arábiában ketten vesztették életüket,
• Bahreinben és Ománban pedig egy-egy ember halt meg támadás következtében.

Az iráni rezsim minél gyorsabban atombombát akar gyártani, de Donald Trump ezt nem fogja hagyni. Irán egyedül maradt, és nagyon veszíteni fognak

– mondta magyar idő szerint kedden kora délután az amerikai védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón, írja a BBC.

Pete Hegseth úgy fogalmazott, a mai lesz a legintenzívebb csapások napja Iránban. „A legtöbb harcos, a legtöbb bombázó, a legtöbb rakétacsapás. A hírszerzés kifinomultabb és jobb, mint valaha.”

Hozzátette azt is, hogy Irán az elmúlt 24 órában a legkevesebb rakétát lőtte ki a háború kezdete óta.

A miniszter szerint az USA brutális hatékonysággal, teljes légi dominanciával, és az elnök céljainak elérésére irányuló törhetetlen akarattal győz, csak a célra koncentrálnak.

Újságírói kérdésre válaszolva Hegseth közölte, Donald Trumpon múlik, hogy meddig tart a háború. Az elnök egyébként tegnap arról beszélt, hogy már nincs messze a teljes győzelem.

Az új megválasztott iráni vezetőnek pedig azt üzente: bölcs döntés lenne tőle, ha megfogadná Trump üzenetét, melynek lényege az volt, hogy ne törekedjen atomfegyverek megszerzésére.

A holland kormány légvédelmi és parancsnoki fregattot vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe, hogy hozzájáruljon a szövetséges országok védelméhez az esetleges iráni támadásokkal szemben – közölte a parlamentnek küldött tájékoztatójában Tom Berendsen külügyminiszter és Dilan Yesilgöz védelmi miniszter az MTI tudósítása szerint.

A bevetésre Franciaország kérésére kerül sor. A fregatt feladata a térségben található országok – köztük az európai uniós Ciprus és a NATO-szövetséges Törökország – védelmének támogatása lesz. A Zr.Ms. Evertsen fregatt a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó vezette kötelékhez csatlakozik, és annak kísérőhajóival együttműködve légvédelmi feladatokat lát majd el. A kormány hangsúlyozta, hogy a küldetés védelmi jellegű, elsősorban az elrettentést szolgálja. A fregatt korábban a francia hordozókötelékkel közös hadgyakorlaton vett részt a Balti-tengeren, a kabinet a múlt héten döntött úgy, hogy elkíséri a haditengerészeti köteléket a Földközi-tengerre is.

A Zr.Ms. Evertsen radarrendszerei képesek nagy távolságból észlelni repülőgépeket, rakétákat és drónokat, ami lehetővé teszi a korai riasztást és szükség esetén az elfogást. A fregatton mintegy 170 fős személyzet szolgál. A hajó egyike a holland haditengerészet négy olyan légvédelmi és parancsnoki fregattjának, amely összetett haditengerészeti műveletek irányítására is alkalmas. A bevetés várhatóan április elejéig tart, a holland hadsereg megtartja a végső döntési jogkört a fregatt alkalmazásával kapcsolatban.

A holland kormány szerint a lépés várhatóan csak korlátozott hatással lesz Hollandia biztonságára, ugyanakkor nem zárható ki, hogy következményekkel jár. A miniszterek szerint elképzelhető, hogy a holland katonai jelenlét a közel-keleti térségben növeli az ország fenyegetettségét.

A térségben azóta nő a feszültség, hogy Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt a hónap elején. Több ország drón- vagy rakétaincidensekről számolt be, köztük Ciprus, ahol egy feltehetően Libanonból érkező drón mért csapást egy brit katonai bázisra.

Azerbajdzsán humanitárius segélyt küldött Iránnak néhány nappal azután, hogy egy az országot ért dróntámadás miatt olyan aggodalmak támadtak, hogy a közel-keleti háború kiterjedhet a Kaukázusra – írta a távirati iroda.

Akkor Baku megtorlást ígért, és Teheránt azzal vádolta meg, hogy négy drónnal megtámadta az Iránnal határos azerbajdzsáni Nahicseván exklávét. Találat ért egy repülőteret, és négy ember megsebesült. Teherán tagadta, hogy ők állnának a támadás mögött, és Azerbajdzsán szövetségesét, Izraelt vádolta annak elkövetésével.

Az incidens ellenére az azerbajdzsáni vészhelyzeti minisztérium most bejelentette, hogy több tonna élelmiszert és gyógyszert küldött Iránba, humanitárius segélyként. Ilham Aliyev azeri elnök és iráni kollégája, Maszúd Peszeskján vasárnap telefonon beszélt egymással. Ennek során Baku szerint Aliyev arra kérte az iráni félt, hogy vizsgálja ki a dróntámadás körülményeit.

A két vezető gazdasági együttműködésről is beszélt, utalva arra, hogy nem szeretnék, ha a válság tovább súlyosbodna. Irán régóta vádolja Izraelt, Baku fő fegyverszállítóját, hogy azerbajdzsáni területet használ fel hírszerzési műveletekhez és feltételezett támadásokhoz.

Tavaly júniusban, miután az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, Baku afelől biztosította Teheránt, hogy Azerbajdzsán területét nem fogják felhasználni Irán elleni támadáshoz.

Irán kedden ismét drónokkal és rakétákkal támadott célpontokat a Perzsa-öböl mentén fekvő több országban, köztük Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben – számolt be róla az MTI.

Az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben légiriadók szólaltak meg a kora reggeli órákban. Dubajban mobiltelefonokra küldött riasztások figyelmeztették a lakosságot a beérkező fenyegetésekre; a katasztrófavédelmi hatóság a reggel 9 és este fél 11 közötti időszakban szöveges értesítések küldését rendelte el. Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma közölte, hogy a királyság keleti régiója felett két drónt semmisítettek meg. Kuvaitban a Nemzeti Gárda hat pilóta nélküli repülőeszközt lőtt le az ország északi és déli területein.

Az iráni Forradalmi Gárda kedden kijelentette: amennyiben az Egyesült Államok és Izrael folytatja Irán elleni támadásait, teljesen elzárja a térségből induló olajszállításokat. A Perzsa-öbölből induló olajszállítmányok túlnyomó része a Hormuzi-szoroson keresztül jut ki a nyílt tengerre, ez a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb útvonala.

Washington hétfőn arra figyelmeztette az iráni vezetést: az olajszállítás akadályoztatása esetén az Egyesült Államok a korábbinál jóval keményebb katonai válaszlépéseket tehet.

Észak-Irakban kedden légicsapás érte az iráni támogatású fegyveres csoportok egyik állását. Az iraki Népi Mozgósítási Erők nevű, zömében síita milíciákból álló iraki katonai szervezet 40. dandárjának kirkuki bázisát érő támadásban legalább öt fegyveres meghalt és négyen megsebesültek. Az iraki hadsereg közleményben „Irak elleni nyílt támadásnak” nevezte az akciót.

Jelentősen erősödött a forint, miután Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy gyakorlatilag lezártnak tekinti az iráni háborút. Kedd délelőtt kilenc óra körül az euróval szemben már kis híján 384 alá is benézett a magyar deviza, ezen a szinten utoljára a háború kirobbanását követő hétfőn, március 2-án járt. A dollárral szemben is áttörte már a 330-as lélektani határt, és egy ideje a 329,6-329,9-es sávban mozog a forint.

Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 9,46 dollárral (9,61 százalékkal), 89,50 dollárra esett.

Kapcsolódó

Jót tett a forintárfolyamnak Trump megszólalása, csökkent a brent olaj ára és az európai gázár is

Pluszban kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék.

Németország a közel-keleti konfliktus következtében megemelkedett biztonsági kockázatok miatt átmenetileg kivonta nagykövetségének stábját Bagdadból – jelentette be hétfőn este a német külügyminisztérium szóvivője.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul, aki Cipruson, Nicosiában tartózkodik, hétfőn este arról számolt be, hogy megtárgyalta a régióban kialakult helyzetet amerikai kollégájával, Marco Rubióval, és mindketten elítélték Irán „válogatás nélküli támadásait” a régió országai ellen, továbbá felszólították Teheránt, hogy fejezze be azokat.

Tiltakozók, köztük a helyi iráni közösségi tagjai próbálták útját állni az iráni női labdarúgó-válogatott tagjait szállító busznak az ausztráliai Goald Coast városában. A labdarúgókat hazaárulással vádolták meg, többen attól félnek, hogy komoly következményekkel kell szembenézniük, ha visszatérnek Iránba.

Kapcsolódó

A busz elé feküdve próbálták megakadályozni, hogy a reptérre vigyék az iráni női labdarúgókat

Tiltakozók próbálták útját állni az iráni női labdarúgó-válogatott tagjait szállító busznak az ausztráliai Goald Coast városában.

Maszúd Peszeskján iráni elnök tagadja, hogy a Törökország felé indított két rakéta Iránból származott volna – közölte a török kormány.

A Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során Peszeskján „kijelentette, hogy a török légtérbe behatoló rakéták nem iráni eredetűek és hogy az ügyet alaposan kivizsgálják” – közölte a török elnök hivatala kedden kora reggel kiadott nyilatkozatában.

A NATO-tag Törökország hétfői tájékoztatása szerint a szövetség védelmi rendszerei a szomszédos Iránból indított két ballisztikus rakétát semlegesítettek, miközben azok behatoltak a török légtérbe. A török védelmi minisztérium szerint néhány roncsdarab a szíriai határ közelében fekvő déli város, Gaziantep közelében, nyílt területre zuhant. A NATO légvédelmi rendszere Törökország iráni határvidékén a múlt héten is elfogott egy ballisztikus rakétát. A rakéta darabjai Hatay tartományban, nyílt területre estek. Egyik esetben sem számoltak be sérültekről.

A török elnöki hivatal közlése szerint Erdogan a Peszeskjánnal folytatott telefonbeszélgetés során elítélte mind az izraeli és amerikai támadásokat Irán ellen, mind a régió több országára mért iráni rakétacsapásokat. Erdogan szerint senkinek sem használnak a „testvérországok” ellen indított iráni rakétatámadások, amelyeket abba kell hagyni. (MTI)