Meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezetője; közel 150-re emelkedett az iráni lányiskolát ért csapás halálos áldozatainak száma

148-ra emelkedett a halálos áldozatok száma a dél-iráni lányiskolát ért rakétatámadás után – közölte az iráni állami média, amit a Guardian szemlézett.

A dél-iráni Minab városában található általános iskolát szombat reggel érte találta, a támadásban további 95-en sérültek meg. Az iráni média az értesülést Ebráhím Táheri tartományi ügyész nyilatkozatára alapozták, aki elmondta, hogy a halálos áldozatok többsége tanuló volt, de tanárok, iskolai dolgozók és egyes diákok szülei is életüket vesztették.

Eddig ez a legsúlyosabb civil áldozatokkal járó incidense a háborúnak. A támadás után készült, geolokalizált videókon és fényképeken látható, ahogy emberek százai gyűlnek össze a részben összeomlott, még füstölgő épület körül. A férfiak kézzel kutatnak a törmelékek és a romok között túlélők után, miközben a háttérben sikolyok halasztanak. Néhány felvételen iskolatáskákat és tankönyveket húznak elő a romok alól.

Az iskolaépület a beszámolók szerint az iráni Forradalmi Gárda egyik laktanyának közvetlen közelében áll.

Nadav Sosáni izraeli katonai szóvivő vasárnap elmondta, hogy Izraelnek nincs tudomása arról, hogy légiereje vagy az amerikai erők bármilyen műveletet végrehajtottak volna Iránnak abban a déli körzetében, ahol iráni közlés szerint számos halálos áldozatot okozó légicsapás ért egy iskolát.

Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) közölte, hogy az Egyesült Államok három katonája meghalt az iráni művelet során.

A Centcom közlése szerint

március 1-jén három amerikai katona vesztette életét, öt pedig súlyosan megsebesült az Epic Fury hadművelet során. Több katona is könnyebb repeszsérüléseket és agyrázkódást szenvedett, ők rövidesen újra bevetésre készek.

Azt nem közölték, hogy pontosan hol és hogyan vesztették életüket az amerikai katonák.

(The Guardian)

Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket vasárnap XIV. Leó pápa, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját, mielőtt helyreállíthatatlan szakadékká mélyül.

A katolikus egyházfő a Szent Péter téren délben mondott beszédében kijelentette, hogy nagy aggodalommal követi a Közel-Keleten és Iránban történő eseményeket.

A stabilitást és a békét nem lehet kölcsönös fenyegetésre építeni, sem a fegyverekre, amelyek pusztítást, fájdalmat és halált okoznak

– mondta XIV. Leó, aki szerint a diplomáciának ismét rá kell találnia szerepére a népek jólétének érdekében. „A népek igazságosságra épített békés együttélésre vágynak” – mondta az egyházfő.

„Imádkozzunk együtt, hogy a világ összes konfliktusában a megbékélés kerekedjen felül, csakis a béke, Isten ajándéka, gyógyíthatja be a népek sebeit” – mondta XIV. Leó.

(MTI)

Vasárnap 28 járatot töröltek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közel-keleti helyzet miatt, tudatta a Budapest Airport.

Tel-Aviv, Dubaj, Abu-Dzabi, Doha és Ammán felé, illetve felől közlekedő járatokról van szó.

„Javasoljuk utasainknak, hogy indulás előtt minden esetben tájékozódjanak légitársaságuknál és a konzuli szolgálatoknál, valamint kövessék a Budapest Airport járatinformációs felületeit” – áll a Budapest Airport közleményében, amely hangsúlyozza, hogy a járatok státusza a napon belül is változhat.

Legalább három ember meghalt és 58 másik megsebesült az Egyesült Arab Emírségekben, mióta Irán az amerikai és izraeli támadásra válaszul megtorló csapásokat hajtott végre amerikai katonai bázisok ellen a Perzsa-öbölben.

Kuvaitban egy ember meghalt, további 32 pedig megsebesült az iráni támadásokban.

(al-Dzsazíra)

Beszédet mondott Maszúd Peszeskján, Irán elnöke, melyben kijelentette:

• „Továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy legfőbb vezetőnk nyomdokaiba lépjünk.”
• „Az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erői továbbra is keményen támadják és elpusztítják az ellenség katonai bázisait.”
• „A forradalom vezetőjének mártíromsága volt a sokévnyi áldozatvállalás csúcspontja.”

(al-Dzsazíra)

Kína „határozottan elítéli” az Egyesült Államokat és Izraelt, amiért megölték Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot, és a katonai műveletek leállítását szorgalmazza.

„[Hámenei meggyilkolása] Irán szuverenitásának és biztonságának súlyos megsértése, ami szembemegy az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival” – áll a pekingi külügyminisztérium közleményében.

A kínai és az orosz külügyminiszter nemrég telefonon egyeztetett a közel-keleti helyzetről.

(The Guardian)

Az iráni Forradalmi Gárda lezárta az Irán és Omán között elterülő Hormuzi-szorost, ezen a mindössze 3 kilométer széles hajózási útvonallal rendelkező tengeri átjárón naponta több mint 20 millió hordó kőolaj halad át, ami a világ olajforgalmának nagyjából az ötöde. A kőolaj-exportáló országok közül Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak exportál ezen a folyosón keresztül nyersanyagot, főként Ázsia felé. Emellett Katar, a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-exportőre végzi majdnem a teljes LNG-forgalmának szállítmányozását a Hormuzi-szoroson keresztül.

Lapunknak Sárközy Miklós Irán-szakértő elmondta, hogy az iráni bizonytalan állapot megmutatkozik majd a világpiacon is. Szakértőnk szerint a Hormuzi-szoros lezárása miatt az egekbe szökhet a kőolaj ára, a bizonytalanság kihathat egyéb nyersanyagok, így a földgáz árára is. A WTI nyers kőolaj tekintetében közel három százalékpontos emelkedés látható az elmúlt két napban, a brent nyers kőolaj ára is nőtt, hordónként közel két dollárral az előrejelzések szerint.

Hétfőn reggel indul újra a kereskedés a tőzsdén, így aznap látszódik majd a konfliktus hatása konkrét számokban. A kőolaj drágulása mellett nőhet az arany, a svájci frank és bizonyos államkötvények iránti kereslet, mutatott rá a Világgazdaság. A magasabb olajár az energiavállalatok részvényeire is kihathat majd. A Roundhill Financial befektetési tanácsadó cég vezérigazgatója, Dave Mazza a Hormuzi-szorossal kapcsolatban azt nyilatkozta: „az jelenti a kockázatot, hogy mi lesz a hajózással; ha megnyitják a szorost, azt a részvények át tudják vészelni, ellenkező esetben nagy gond lehet.”

Az izraeli mentőszolgálatok közölték, hogy hat ember életét vesztette egy iráni légicsapás következtében a Jeruzsálemtől mintegy 30 kilométerre fekvő Bét Semes városában. A mentőszolgálat hozzátette, hogy több mint 20 sérültet kórházakba szállítottak, kettejük állapota kritikus.

Eddig ez a legtöbb emberéletet követelő iráni támadás Izraelben a háború kitörése óta. Az izraeli hadsereg közölte, hogy kutató-mentő szolgálatokat és egy helikoptert küldött a helyszínre.

(The New York Times)

A légicsapásban meghalt Ali Hámenei ajatollah halála miatt 40 napos gyász lép életbe Iránban március 1-jétől, írja az al-Dzsazíra. Az amerikai–izraeli támadás során életét vesztette több magas rangú iráni vezető, köztük Amir Naszirzadeh iráni védelmi miniszter és Mohammad Pakpúr, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, emellett meghalt az ajatollah lánya és több családtagja is.

Az 1979-es iszlám forradalom óta nem látott nagyságrendű események miatt Maszúd Peszeskján iráni elnök a gyászidőszak mellett hét munkaszüneti napot rendelt el az országban.

John Healey brit védelmi miniszter szerint a brit légvédelem lelőtt két olyan iráni rakétát, amely a Cipruson működő brit katonai támaszpontok felé tartott.

Healey a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió, majd a BBC közszolgálati médiatársaság vasárnapi hírműsorainak nyilatkozva elmondta: a rakétákkal Irán eredetileg valószínűleg nem a ciprusi brit katonai létesítményeket akarta támadni, de ezt még vizsgálják a szakértők.

Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a Bahreinben működő amerikai támaszponton, amelyet közvetlen iráni rakétatámadás ért, a becsapódások idején 300 brit katona tartózkodott, és ők alig néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszíneitől.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap „cinikus gyilkosságnak” nevezte Ali Hámenei iráni legfőbb vezető és családtagjai megölését, amely szerinte „minden emberi erkölcsi normát és a nemzetközi jogot is megsértett”.

„Fogadja őszinte részvétemet az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője, Szajjid Ali Hámenei és családtagjai meggyilkolása miatt, amelyet az emberi erkölcs és a nemzetközi jog minden normájának cinikus semmibevételével követtek el” – írta Putyin Maszúd Peszeskján iráni elnöknek küldött üzenetében, amelyet a Kreml tett közzé.

Putyin azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországban Hámeneire „kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni, aki rendkívül sokat tett az orosz–iráni baráti kapcsolatok fejlesztéséért és azok átfogó stratégiai partnerségi szintre emeléséért”.

„Kérem, tolmácsolja őszinte együttérzésemet és támogatásomat a legfőbb vezető családjának, barátainak, Irán kormányának és egész népének” – zárta üzenetét az orosz elnök.

(Reuters)

Korábban arról írtunk, hogy hat tüntető vesztette életét a pakisztáni Karacsiban, miután demonstrálók megrohamozták az amerikai konzulátus erősen védett épületét. A helyi mentőszolgálatok most a CNN‑nel azt közölték: legalább kilenc halottról és harminc sérültről tudnak.

A tiltakozók Irán legfőbb vezetőjének halála miatt gyűltek össze a konzulátusnál, ahol több videó tanúsága szerint áttörték a kordonokat, és botokkal verték az épület ablakait. Az amerikai nagykövetség figyelmeztetést adott ki, több pakisztáni városban további demonstrációkra számítanak.

Továbbra is fennáll a légtérzár Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben, további tájékoztatás hétfőn várható, a magyar diplomáciai képviseletek addig is üzemelnek – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon.

A tárcavezető a Közel-Keleten tartózkodó magyar állampolgárok figyelmébe ajánlotta, hogy Katarban, valamint az Egyesült Arab Emírségekben a légtérzárat továbbra is fenntartják. „Az Etihad holnap hajnal 2 órára, a Qatar Airways holnap reggel 9 órára, az Emirates légitársaság pedig holnap délelőtt 11 órára ígért tájékoztatást a továbbiakról” – tudatta.

Az Egyesült Arab Emírségek kormányának hivatalos tájékoztatása szerint Omán és Szaúd-Arábia felé a szárazföldi határátkelők nyitva vannak, de nagyon hosszú a várakozási idő, és a hatóságok azt tanácsolják, hogy senki ne hagyja el a tartózkodási helyét. Döntés született arról is, hogy átvállalják az országban rekedt turisták szállásköltségeit

– folytatta.

„Nagykövetségeink, konzuli ügyeleteink és a call centerünk folyamatosan üzemelnek” – tette hozzá.

(MTI)

Hat tüntető meghalt, és húszan megsebesültek, miután demonstrálók megrohamozták az erősen védett amerikai konzulátust a pakisztáni Karacsiban – közölték helyi mentőszolgálatok. A rendőrség szerint több százan jelentek meg hirtelen az épületnél, a tiltakozás hátterében az USA és Izrael Irán elleni támadásai állhattak.

A CNN által hitelesített videókon látszik, ahogy a tüntetők áttörik a kordonokat, és botokkal verik az ablakokat, majd lángok csapnak fel az épületben; lövések hangja is hallható. Egyelőre nem ismert, hogyan halt meg a hat ember. Az amerikai személyzet mozgását már korábban is korlátozták a városban a feszült helyzet miatt.

Ali Hámenei ajatollah halála után egy háromtagú vezetői tanács vette át ideiglenesen Irán irányítását – jelentette az iráni állami média. A testület Maszúd Peszeskján elnökből, Golámhosszein Mohszeni-Edzsei igazságügyi vezetőből és az Őrök Tanácsának egyik tagjából áll, és addig gyakorolja a legfelsőbb vezető alkotmányos jogköreit, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése ki nem jelöli Hámenei utódját. Egyelőre nem ismert, ki kerülhet az ország élére.

A nagy befolyással bíró Őrök Tanácsa 12 tagból áll, és az iráni politikai rendszer egyik kulcsszereplője, amely nemcsak az alkotmányosságot felügyeli, hanem érdemben meghatározza, kik indulhatnak választásokon.

Az amerikai elnök, Donald Trump a CBS Newsnak úgy fogalmazott: „vannak jó jelöltek” Irán vezetésére, de neveket nem közölt, ugyanakkor újabb megtorlással fenyegette Teheránt, ha folytatódnak az iráni támadások. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a mostani hadműveletet „a történelem leghalálosabb és legprecízebb légicsapásának” nevezte, amelynek célja az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítése volt.

A hatalmi vákuum lehetősége miatt megszólalt Reza Pahlavi is, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia. A Washington Postban megjelent írásában jelezte: kész szerepet vállalni egy átmeneti időszakban, amely során új alkotmányt fogadnának el népszavazással, majd nemzetközi felügyelet mellett szabad választásokat tartanának.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában is kiéleződött a vita: Bahrein a térség arab államai nevében elítélte az iráni megtorló csapásokat, Irán ENSZ-nagykövete viszont az Egyesült Államokat okolta civilek haláláért, önvédelemre hivatkozva. Az amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak önvédelemre hivatkozott az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján.

Szijjártó Péter közlése szerint a közel-keleti válság miatt a magyar külképviseletek folyamatosan dolgoznak, a konzuli call center megerősített létszámmal működik. A régióban tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyar állampolgárok száma egy nap alatt jelentősen nőtt: a reggeli 1893-ról estére 4144-re emelkedett. A nagykövetségek folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, és arra kérik a magyarokat, hogy kövessék az ottani utasításokat.

A külügyminiszter szerint a térségben továbbra is intenzívek a harcok: Irán az éjszaka során folytatta a környező arab országok elleni rakéta- és dróntámadásokat. Az Egyesült Arab Emírségek felé 137 rakétát és 209 drónt indítottak. Több támadás érte a dubaji repülőteret is, köztük azt a terminált, amely a Magyarországra irányuló forgalmat bonyolítja. Csapások érték az abu-dzabi, dohai (Katar) és manamai (Bahrein) repülőtereket is.

A térség felett az aktív támadások miatt légtérzár van érvényben. A nagy légitársaságok, köztük a Qatar Airways és az Emirates, nem repülnek, utasaikat különböző szálláshelyeken helyezik el. Abu-Dzabi turisztikai hivatala jelezte: átvállalja a helyben rekedt turisták költségeit – tette hozzá a tárcavezető.

Az Iráni Forradalmi Gárda újabb támadásokat indított Izrael és a térségben található amerikai katonai létesítmények ellen – írja a CNN.

• Az izraeli hadsereg közölte, hogy több, Iránból indított rakétát észleltek, és a légvédelmi rendszerek aktívan reagáltak. Riasztások hallatszottak Izrael középső és déli régióiban.
• A CNN dubaji csapata reggel óta több detonációt hallott, és füstfelhőket látott a város felett. A hatóságok szerint egy légi elfogás darabjai a Business Bay fölött zuhantak le, tüzet okozva a Dzsebel Ali kikötőben, a város egyik legfontosabb kereskedelmi központjában.
• A katari fővárosban is több robbanást hallottak 7:30 körül. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 16 ember megsérült, és „korlátozott mértékű” anyagi károk keletkeztek.
• A bahreini állami média közlése szerint a légvédelem legalább 45 rakétát és 9 drónt semmisített meg az éjszaka folyamán. Geolokált felvételek füstöt mutatnak a manamai Crowne Plaza hotel környékéről.
• CNN által azonosított fotók szerint sűrű fekete füst szállt fel az iraki Erbíl repülőtér területéről. Az iráni Fars hírügynökség azt jelentette, hogy a városban reggel is erős robbanásokat lehetett hallani.

Szoros egyeztetésben állapodtak meg a G7-ek külügyminiszterei, miután megkezdődtek az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni légi- és rakétacsapásai. A japán külügyminisztérium közlése szerint a telefonos megbeszélésen az amerikai fél ismertette a legfrissebb fejleményeket és a várható további lépéseket.

A G7-csoport – Japán, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada – a jövőben is összehangolt fellépést ígér. Motegi Tosimicu japán külügyminiszter hangsúlyozta: Tokió a nemzetközi közösséggel együtt minden szükséges diplomáciai lépést megtesz Irán ügyében.

Az Európai Unió külön egyeztetést tart: Kaja Kallas, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnapra virtuális ülést hívott össze az uniós külügyminisztereknek, hogy áttekintsék az iráni helyzetet és a „gyorsan eszkalálódó közel-keleti fejleményeket”.

António Costa, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán elítélte az iráni támadásokat, amelyeket veszélyes katonai eszkalációnak tart. Az EU korábban az Egyesült Államokat és Izraelt is önmérsékletre szólította fel. Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter szintén a „katonai eszkalációs spirál” kockázatára figyelmeztetett.

Közben az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio lemondta hétfőre tervezett izraeli látogatását, amit a washingtoni külügyminisztérium a „jelenlegi helyzetre” hivatkozva tett meg.

(MTI)

Vasárnapra virradó éjszaka az iráni állami televízióban hivatalosan is közzétették Ali Hámenei legfőbb vezető halálát. Az alábbi videóban látható, ahogy a bemondó könnyek között a következőket mondja:

Egy egész életnyi, hoszeini szellemiségű küzdelem után – lankadatlanul és fáradhatatlanul –, magasztos és égi lelkületével, amely sziklaszilárdan állt az iszlám vezetésének hegyeként, a jóság és eltökéltség irgalmas atyja, a muszlimok vezetője és imámja, Őexcellenciája Szajjid Ali Hoszeini Hámenei ajatollah az iráni Iszlám Köztársaság szent oltárának védelméért folytatott útján megízlelte a mártíromság édes és tiszta italát, és csatlakozott a Legfelsőbb Mennyek Birodalmához.

Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légi- és rakétatámadásai Irán ellen „növelték a diplomáciai rendezés esélyét” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a CBS Newsnak adott telefonos interjúban.

Trump szerint a katonai műveletek „közelebb vihetik” Teheránt egy olyan megállapodáshoz, amely „a régió és az Egyesült Államok érdekeit is szolgálja”, miután Irán „nagyon komoly veszteségeket” szenvedett. Úgy fogalmazott: a diplomáciai megoldás lehetősége most „jóval nagyobb”, mint egy nappal korábban.

A csatorna vezető politikai elemzőjének, Robert Costának nyilatkozva Trump bizakodóan értékelte az eddigi hadműveleteket. Hozzátette: az iráni válaszlépések eddig kisebbek voltak annál, mint amire Washington és partnerei számítottak, ugyanakkor a helyzet gyorsan változik.

Arra a kérdésre, hogy Hámenei halála után ki irányítja Iránt, Trump azt mondta: tisztában van vele, ki vette át a vezetést, de ezt nem kívánja nyilvánosságra hozni. Megjegyezte, hogy „néhány jó jelölt” is képben van arra az esetre, ha a következő hetekben újraindulnak a tárgyalások.

Az elmúlt hetekben a Teheránnal folytatott egyeztetések az iráni atomprogramról nem hoztak áttörést. Az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti és légierőket csoportosított a térségbe, Trump pedig március elejéig ultimátumot intézett Iránhoz.

A kongresszusi bírálatokra reagálva az elnök közölte: kész együttműködni a törvényhozással, ugyanakkor – mint fogalmazott – szükség esetén él végrehajtói hatáskörével is, hogy megakadályozza az Egyesült Államokra veszélyesnek ítélt lépéseket.

(MTI)

A 86 éves korában meghalt Ali Hámenei több mint 35 éven át volt Irán legfőbb vezetője, és meghatározó alakja a modern Közel-Keletnek. Homeini utódjaként keményvonalas, Nyugat-ellenes politikát vitt, miközben a Forradalmi Gárdát minden korábbinál erősebb hatalmi központtá tette.

Uralma alatt Irán regionális befolyása jelentősen nőtt, Libanonban, Irakban, Jemenben és Gázában is támogatott fegyveres csoportokat. Hazájában következetesen elfojtotta a reformkísérleteket és a tömegtüntetéseket, a 2009-es, 2019-es és 2022-es megmozdulások leverése ezrek halálát okozta.

Hámenei vezette át Iránt a nukleáris program körüli szankciók időszakán, és uralma a térség egyik legstabilabb – ugyanakkor leginkább elnyomó – rezsimjének kiépítését eredményezte.

(The New York Times)

Az IRNA iráni állami hírügynökség közlése szerint az átmeneti időszak irányítását Ali Hámenei ajatollah halála után az elnök, Maszúd Peszeskján, az igazságszolgáltatás vezetője, Golámhosszein Mohszeni-Edzsei, valamint a Vallásőrző Tanács egy jogtudósa veszi át.

Mohammad Mokhber: The responsibilities of the transitional phase after the martyrdom of Leader of the Islamic Revolution, Ayatollah Seyyed Ali Khameni will be managed by President @drpezeshkian, Judiciary Chief Gholamhossein Mohseni-Ejei, and a jurist from the Guardian Council.

— IRNA News Agency ☫ (@IrnaEnglish) March 1, 2026

Az iráni állami média megerősítette, hogy Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az amerikai–izraeli légicsapások következtében életét vesztette. Az IRNA és a Fars hírügynökségek vasárnapi beszámolói szerint Hámenei „mártírhalált” halt.

Az állami televízió közlése alapján a legfőbb vezető teheráni rezidenciáján tartózkodott, amikor a támadás megkezdődött. Műholdfelvételek szerint az épület súlyos találatokat kapott.

Hámeneit irodájában érte a halál, amit a televízió „annak bizonyítékaként” említett, hogy mindvégig „a nép között élt, és felelősségét a frontvonalban teljesítette”, szembeszállva azzal, amit az iráni tisztviselők „globális arroganciának” neveznek.

Iráni híradások szerint a légicsapásban életét vesztette Hamenei lánya és veje, valamint egyik menye és unokája is.

A kormány 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos országos munkaszünetet rendelt el.

Az iráni kabinet figyelmeztetett, hogy egy ilyen „óriási bűncselekmény” nem maradhat megtorlás nélkül. A Forradalmi Gárda „kemény, határozott és elrettentő választ” ígért, és közölte: „a valaha volt legintenzívebb támadó művelet” vár Izraelre és az Egyesült Államok közel-keleti bázisaira.

(MTI)