Tudomány

Remeteként élt a híres magyar költő

berzsenyi dániel
Barabás Miklós / Wikimedia Commons
berzsenyi dániel
Barabás Miklós / Wikimedia Commons

Berzsenyi Dániel, 18-19. század meghatározó magyar költöje 190 éve, 1836. feburár 24-én hunyt el. Művészetével átmenetet képzett a klasszicizmus és a romantika korstílusa között, és jelentős esztétikai életművet is letett az asztalra – írja a Rubicon.

Berzsenyi 1776. május 7-én született Egyházashetyén, nemesi családba. Mivel már gyermekkorában sokat betegeskedett, csak 12 évesen kezdte meg tanulmányait, ahol első sorba testi erejével és rossz magaviseletével tűnt ki. 1793-ban Keszthelyre szökött és katonának állt, ám a seregben sem tudta fegyelmezni magát, ezért hamar hazakerült. Két évvel később nagybátja niklai birtokára költözött, ebben a Somogy vármegyei faluban töltötte ezután élete nagy részét.

Feltehetőleg már az 1790-es évek közepétől írogatott verseket, ám ezt sokáig titokban tartotta. Idővel azonban Kis János lutheránus lelkész felfedezte tehetségét, és 1808-ban, Berzsenyi hozzájárulásával egy 77 verset tartalmazó kéziratot küldött Kazinczy Ferencnek, aki számos jó tanáccsal látta el a pályakezdő költőt. Versei 1813-ban és ’16-ban két kötetben jelentek meg.

Műveit számos neves kortársa támadta, bírálta, aminek hatására Berzsenyi bezárkózott niklai lakheléyre, ahol esztétikai és irodalmi tanulmányokba fogott, amelyekkel 1830-ban kiérdemelte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjává válassza. Magányos életmódja miatt ragadt rá a „niklai remete” elnevezés.

Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, Balatonfüred és Buda gyógyfürdőiben próbált gyógyulást találni, hiába. 59 évesen, 1836. február 24-én hunyt el. Lapunk rendszeresen emlékezik meg a valaha élt legnagyobb magyarokról cikkek formájában, ezek közül néhány alább elérhető:

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik