A vád az volt, hogy a szervezet nem veszi elég komolyan a palesztin írók elleni atrocitásokat.
irodalom
A Megkerülhetetlen Izland című könyv írójával, Egill Bjarnasonnal beszélgettünk az előre gyártott gyászjelentések jelentőségéről, az alkoholista forradalmárokról és a z betű fontosságáról.
94 évesen is rendületlenül próbálja megfejteni, merre tart a világ és az ország. Interjú az író-esszéista Sándor Ivánnal, aki szerint a józanság rövid fellángolását mindig a rémes korszakok követték a magyar történelemben.
Szabó Benedekre a korai Galaxisok közérzeti dalai miatt sokáig egyfajta 21. századi Cseh Tamásként tekintettek, egy ponton irodalom tanagyag lett egy dalukból, ezúttal haragos kormánykritikát csomagoltak szép, csilingelő gitárzenébe. Hogyan jut el odáig a dalszerző, hogy a NER 14. évének szűkös levegőjéről kelljen kiáltványszerű albumot írnia?
A magyar író és pályatársa, Czinki Ferenc az immár három hónapja támogatás nélkül működő Szépírók Társaságáról, a fóliázásról és Demeter Szilárdról is nyilatkozott egy német lapnak.
Beckett, Borges és Ulickaja nyomdokaira lépett ezzel.
Pacal, metál, baszás,
ma lett ötvenéves
Cserna-Szabó András.
Az író élete végéig harcolt a szélsőséges eszmék ellen.
A gazdasági körülmények miatt nem érte meg folytatni a kiadást.
Az izlandi író mellett pedig Franciaország irodalma lesz a középpontban.
A 89 éves író mindig felemelte a szavát a visszaélések ellen. Hosszú pályája során kétszer bebörtönözték, száműzetésre kényszerítették, még halálra is ítélték, de így sem tudták elhallgattatni. Afrika első irodalmi Nobel-díjasával beszélgettünk.
Miről írta első könyvét Pedro Almodóvar, aki spanyol queer-ikonból lett a nemzetközi filmvilág egyik legelismertebb, Oscar-díjas rendezője? Elolvastuk Az utolsó álmot.
A királyné olvasószobája lesz a címe.
Mit tanulhatunk az önmagát elpusztító Antwerpentől? Mi nyűgöz le minket Donald Trumpban? És mi köze az ufóknak a demokráciához? Interjú Jeroen Olyslaegersszel, a legnépszerűbb flamand íróval.
Vajon ellensúlyozzák-e a történelem borzalmait Mozart operái, a Monty Python poénjai és Messi cselei? Beleférhet-e közéletünk abszurditása egy-egy SMS-be? Ilyen kérdésekről, illetve Torgyán József prózájáról is elmélkedtünk Bödőcs Tiborral, akinek az idén jelent meg harmadik könyve. Interjú.
Vida Gábor legújabb műve, a Senkiháza akár történelmi regénynek is nevezhető: egy fiktív erdélyi település 1936 és 1946 közötti története, egyes szám első személyben elbeszélve. Az íróval románok és magyarok közti hasonlóságokról, győztesekről és nyertesekről, szövegközpontúság és a történetmesélés közti különbségekről beszélgettünk, no meg arról, hol húzódnak a Balkán valódi határai.
Kihívója sem volt.
Szerinte a gyerekeket nem fóliázott könyvekkel lehet megvédeni.
A Zsömle odavan január 3-án jelenik meg.
Mellette taggá választották Garaczi Lászlót és Kornis Mihályt is.
Ha valamit eltartottam magamtól az eszmélésem során, akkor azt az állítást, hogy a holokauszt megérthetetlen – mondja Tompa Andrea, akivel arról beszélgettünk, mit gondol az emberi gonoszságról és jóságról, mi a regényírás legnagyobb kihívása, illetve miként lehet túlélni valamit, ami túlélhetetlen?
