Tudomány

„Örülnöm kéne, mégis szenvedek” – minden kilencedik magyar így érezhet a depresszió miatt

Hardy Anna / 24.hu
Csigó Katalin klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Hardy Anna / 24.hu
Csigó Katalin klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A 24.hu pszichés nehézségekkel foglalkozó sorozatának ötödik részében, az autizmus, az OCD, az ADHD és a pánikbetegség témakörét követően a depressziót, az azt övező legfontosabb kérdéseket, valamint a leggyakrabban felvetődő tévhiteket járjuk körbe Csigó Katalin pszichológussal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetőjével.

Két oldala van a mentális nehézségek beépülésének a köznyelvbe. Egyrészről jó, hogy beszélünk arról, mi az a depresszió, hogy ez a szenvedésteli állapot hány embert érint. Az is nagy szó, hogy a közbeszédben egyre elfogadottabb: ez egy létező betegség. Másfelől viszont túlhasználunk kifejezéseket: amikor a rossz kedvünk, egyből depressziósnak érezzük magunkat, és minden konfliktust traumaként élünk meg. Ez nem így van. Éppen ezért érdemes rendbe tenni a fogalmakat

– mondta a 24.hu-nak Csigó Katalin pszichológus, aki a depresszió kapcsán a legfontosabb tüneteken túl annak lehetséges okait és a kezelés módjait is bemutatta lapunknak.

A cikk tartalmából

Cikkünkben az alábbi témákat jártuk körbe:

  • Mi is az a depresszió pontosan?
  • Melyek a leggyakoribb tünetek és az első intő jelek?
  • Vannak-e különbségek előfordulásban a nemzetiségek és a nemek között?
  • Depresszió a magyar társadalomban: nemcsak a fiatalokat érinti.
  • A közösségi média súlyosbító hatása.
  • Mit tehet a környezet?
  • Pénz kérdése-e a gyógyulás?
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik