A kormány az Alkotmánybíróság végzésére és a veszélyhelyzetre hivatkozva ezúttal valóban háborús időket idéző döntést hozott. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet az ugyanis előírja, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljesítése nem lehet vita tárgya.
A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva úgy döntött, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt
- az államháztartásról szóló törvényt,
- a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt,
- a 2023. évi, 2024. évi és 2025. évi költségvetési törvényt
a szerdától hatályos rendelet szerint kell alkalmazni. A 2023–2025. években esedékessé vált, az önkormányzat által meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulás összegének beszedésére az idei költségvetési törvényt kell alkalmazni.
Nincs többé jogvédelem, pereskedés
A kormány meghatározása szerint a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak,
ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.
A rendeletet visszamenőleg, a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell. A kormány előírta, hogy a 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. A perköltséget az állam viseli.
Ha az önkormányzat a 2025. évből a nettó finanszírozásból fennmaradt tartozását a folyamatban lévő perek megszüntetését követő 15 napon belül nem fizeti meg, azt a Magyar Államkincstár a rendelet hatálybalépését követő első időpontban beszedi. A rendelet melléklete felsorolja a 2023-2024-es összegeket. A 2023. évi szolidaritási hozzájárulás éves összege Budapest esetében csaknem 58 milliárd, tavaly pedig 75,5 milliárd forint volt.
Szabad lett a rablás, amiről eddig Karácsony beszélt
A főpolgármester eddig a jogban bízhatott.
A kormány újra rárabolt Budapest számlájára, leemeltek róla 11,7 milliárd forintot. Jogellenes ez is, ahogy a többi. A főváros ugyanis jogvédelmet kért a bíróságtól, ezt a bíróság még nem bírálta el, de önmagában az indítvány is el kellene tiltsa a kormányt az inkasszálástól. Már az olyan kormányt, aminek számít a jog, és amelyik betartja a törvényeket. De ez a kormány nem ilyen
– írta a legutóbbi inkasszó után Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán. Előzőleg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be: újabb inkasszót nyújtott be Budapest ellen a Magyar Államkincstár.
A főváros néhány nappal korábban közölte, hogy közigazgatási pert indít. Karácsony Gergely akkor még abban bízott, hogy a jogi csatának ezt a fordulóját is megnyerik. Ezt többek között arra alapozta, hogy az iparűzési adó csak márciusban érkezik be, vagyis a fővárostól olyan pénzt vontak le, amivel nem is rendelkezik.
Dermesztő az egész
Karácsony Gergely szerdán így reagált a kormánydöntésre. A főpolgármester közösségi oldalán azt írta: a rendelet annak beismerése, hogy a pereket a Fővárosi Önkormányzat megnyerné, visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz.
Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni.
Szerinte a kormány már a látszatra sem ad, direktben rontott neki a jog uralmának.
Ez a rendelet a főpróba
Ezt már a Tisza Párt fővárosi frakcióvezetője, képviselőjeltje. Bujdosó Andrea írta közösségi oldalán. Szerinte a kormány nemcsak Budapestet, hanem a magyar jogállamiság utolsó bástyáit rohamozta meg.
Amit tettek, az nem kormányzás, hanem nyílt jogfosztás.
Hozzátette: a kormány visszaélt veszélyhelyzeti felhatalmazásával, és miközben Navracsics Tibor miniszter a választások előtt „partnerségről” beszél, színfalak mögött a Fidesz már az önkormányzatiság végleges felszámolását készíti elő.
Ez a rendelet a főpróba. Ha most csendben maradunk, a jogaink kiüresítése megállíthatatlan lesz.
A Magyar Közlönyben megjelent a januári rezsistop részletszabályairól szóló rendelet is, illetve egy újabb döntés a Bászna Gabona Zrt.-ről, amely a cég felszámolását stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősíti.
