A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya szerint a szegénység bizonyíthatóan negatív hatással van a gyerekek agyfejlődésére.
A kutatók több mint ezer három és húsz év közötti gyerek és fiatal felnőtt agyáról készítettek felvételeket. Mint kiderült, azoknak a tesztalanyoknak, akik szegény családokban nevelkednek, általában kisebbek a nyelv, a memória és az érvelési készség fejlődéséért felelős agyi területei, mint azokéi, akik jobb anyagi körülmények között nőnek fel.
A tanulmány szerint már a rendkívül kis jövedelmi különbségek is döntő befolyással lehetnek az agy strukturális fejlődésére. Ami komoly hátrányt jelenthet a szegényebb gyerekek számára, hiszen megnehezíti a számukra, hogy jól teljesítsenek az iskolában, és később a megfelelő képzés birtokában, jó állásokhoz juthassanak.
A politikusok segíthetnének
A tudósok azt remélik, kutatásuk hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntéshozók a problémát felismerve olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyekkel javíthatnak ezen az áldatlan helyzeten. Köztük célzott, a gyerekek egyedi igényeikre és adottságaira szabott iskolai foglalkozásokat, speciális ösztöndíjakat és továbbtanulási lehetőségeket és új támogatási programokat a leginkább rászoruló családok számára.
„Az agyat egyaránt formálja a genetika és a tapasztalat, és az utóbbi gyerekkorban különösen nagy befolyással van a fejlődésére – mondta a Guardiannek nyilatkozva Kim Noble, a tanulmány vezető szerkesztője. – Éppen ezért a társadalmi-gazdasági adottságok, valamint a családok életkörülményei és az oktatási lehetősék javítása hatalmas változást jelenthetne.”
A szülők iskolázottsága is számít
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerekek agykérgének fejlettsége és a családjuk anyagi lehetőségei között direkt és egyenes arányosság tapasztalható. A legalább évi 150 000 dolláros bevételből gazdálkodó családok gyerekeinek átlagosan hat százalékkal nagyobb az agykérge, mint azokéinak, amelyeknek legfeljebb 25 000 dollárból kell kijönniük.
A gyerekek agyi fejlettségére a szülők iskolázottsága is hatással van. A felmérés szerint minél több a felsőfokú végzettségű felnőtt egy családban, annál nagyobb a gyerekek hippokampusza; ez az agyterület kulcsfontosságú szerepet játszik a rövidtávú memóriában és a térbeli tájékozódásban.
A környezeti hatásokat sejtik a háttérben
A Nature Neuroscience-ben publikált tanulmány szerzői egyelőre nem tudják teljes pontossággal megállapítani, pontosan milyen, a családok anyagi helyzetére visszavezethető okok állnak az agyfejlődés különbözőségei mögött. Valószínű, hogy elsősorban környezeti hatásokról van szó: köztük arról, hogy mekkora stresszt kell a gyerekeknek elviselniük, mekkora a környezetszennyezés ott, ahol élnek, milyen ingergazdag vagy ingerszegény a környezetük, milyen élelmiszereket fogyasztott az édesanyjuk a terhesség alatt.
„Azok a családok, amelyek komoly anyagi nehézségekkel küzdenek, általában nagyobb stressznek vannak kitéve. Folyamatosan kompromisszumokat kell kötniük azzal kapcsolatban, hogy milyen élelemre és lakhatásra költik véges forrásaikat – már ha egyáltalán jut rájuk pénz – fejtegette Elizabeth Sowell, a Loas Angeles-i Gyerekkórház orvosa. – Nem csoda, hogy egy évi ötvenezer dolláros bevétellel rendelkező család tagjainak élete általában jóval kevésbé stresszes, mint egy olyan családénak, amelynek évi harmincezerből kell megélnie.”
Sowell hangsúlyozta: mindez nem jelenti azt, hogy a szegényebb gyerekek butábbak lennének. „Ha képesek vagyunk lehetővé tenni a szegény családok számára azokat a forrásokat, amelyek révén jobb a fejlődési környezetet biztosíthatnak a gyerekeik számára, jelenősen javíthatjuk a fejlődésüket” – jelentette ki.