Egy új tanulmányban az egyik legérdekesebb tengerészeti rejtély, a tejtenger nyomába erednek – írja a Futurism. A jelenség lényege, hogy éjszaka zöld vagy fehér színű fény figyelhető meg a vízfelületeken, időnként egészen hatalmas területeken, akár hónapokig.
A legelfogadottabb magyarázat szerint a háttérben biolumineszcencia áll, de hogy milyen élőlények idézik elő, az vitatott.
A szakemberek a közelmúltban olyan adatbázist hoztak létre, amelybe az elmúlt 400 év észleléseit gyűjtötték össze. A cél a felbukkanás mintázatának felmérése volt.
„Nagyon nehéz valamit tanulmányozni, ha nincsenek róla adataink” – mondta Justin Hudson, a Coloradói Állami Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, eddig egyetlen fotó születet a jelenségről, ez a véletlennek köszönhetően, egy jachtról készül 2019-ben, Indonézia partjainál.
További bizonyítékok azok a vízminták, amelyeket 1985-ben gyűjtött be egy kutatóhajó Jemen térségében. Ezekben a Vibrio harveyi nevű, biolumineszcens baktériumot azonosították.
Ez önmagában továbbra sem perdöntő, ráadásul ha valóban a baktérium a felelős a fényekért, az további kérdéseket vet fel. A ragyogás ökológiai vonatkozásai például nem tisztázottak, elképzelhető, hogy a jelenség a szén és a tápanyagok mozgásához kötődik.
A szakemberek a történelmi beszámolókat és műholdas adatokat kombinálva arra jutottak, hogy a tejtenger a leggyakrabban az Arab-tengeren és a Délkelet-Ázsia körüli vizekben alakul ki. Úgy tűnik, az észlelések időzítése statisztikailag összefügg az indiai-óceáni dipólussal, illetve az El Niño–déli oszcilláció nevű természetes éghajlati jelenségével, ezek a vizek hőmérsékletéhez kapcsolódnak.
Hudson szerint a jelenség a legtöbbször az Indiai-óceán északnyugati részén, Szomália és a jemeni Szokotra környékén alakul ki, az összes ismert esemény közel 60 százaléka ide köthető. Mint hozzátette: az indiai monszun fázisai a szélminták és áramlatok változásain keresztül irányítják a biológiai aktivitást a régióban.
