A szerb oktatási reform két szempontból is nagyon izgalmas: egyrészt szépen belesimul mindabba, ami a nemzetközi oktatáspolitikai irodalomból kiolvasható a sikeres oktatási reformok kulcselemeiről, másrészt nagyon pontosan demonstrálja, hogy hol húzódnak az oktatáspolitikai siker korlátai egy centralizált rendszerben. Ami Szerbiában zajlik tehát az kettős értelemben is tükör Magyarország számára – állítja Radó Péter, az OktpolCafé friss bejegyzésében.
A legalapvetőbb eredményességi kérdés Szerbiában a rendszeren belüli előrehaladás: lemorzsolódás, továbbhaladás, végzettség nélkül kilépők aránya. Ez nálunk is probléma, de míg Magyarországon számottevő lemorzsolódás csak a szakiskolában van, Szerbiában nagyon magas az általános iskolában és a középfokra való belépéskor is. Ami a mért tanulási eredményeket illeti, Szerbia a nem túl magas délkelet-európai teljesítménymintába illeszkedik. Azaz ott az oktatáspolitikával szembeni kihívások lényegesen nagyobbak, mint amelyekkel (egyelőre) nekünk szembe kell néznünk – állítja Radó.
A bejegyzés összefoglalja a szerbiai oktatási reform legfontosabb lépéseit. Ennek egyik fontos eleme, egy “fejkvóta” alapú decentralizált normatív finanszírozási rendszer bevezetése 2014-től, amely megteremti az iskolák érdekeltségét a tanulók beiskolázására és megtartására. Másik fontos pont a tartalmi szabályozási reform, azon belül új kompetencia alapú központi tantervek kidolgozása (de ott – ellentétben a magyar gyakorlattal – a tantervet a véglegesítés előtt az általános és középfokú iskolák 10 százalékában kipróbálják, s csak utána kezdik bevezetni).
Kidolgoznak új teljesítménystandardokat az általános iskola és a középiskola végére, valamint a hároméves szakképzés általános képzési tartalmai számára. (Fontos, hogy a rövid ciklusú szakképzésben nem legyengíteni, hanem éppen ellenkezőleg, felerősíteni és modernizálni szeretnék az általános képzési tartalmakat.) A tantervfejlesztéssel párhuzamosan 12 ezer pedagógus kap képzést a kompetencia alapú oktatás módszertanából annak érdekében, hogy ez megkönnyítse a tanterv bevezetését.
Az új standardok alapján az általános iskola végén új záróvizsgát vezetnek be, az érettségi vizsgát pedig átalakítják. Ezzel a szakmai elszámoltathatósági rendszerrel szeretnék érvényesíteni a standardok visszaható és a tantervek folyamatszabályozó hatását. Ezzel párhuzamosan – 2014-től – a jelenlegi szakfelügyeletet külső intézményértékelésen alapuló tanfelügyelet váltja fel. Ez év elejétől bevezették az automatikus integrációt és az egyéni oktatási terveken alapuló inkluzív nevelést.
A szerb rendszerszintű reformok célja az, hogy biztosítsák a változtatásoknak azt a kritikus tömegét, amelynek összegződő hatása a szerb közoktatás minőségének és eredményességének javulása lesz. Erre az összehangolt és borzasztóan intenzív beavatkozáscsomagra azért is szükség van, mert minden fejlesztési szándék beleütközik a szerbiai rendszer legnagyobb korlátjába: annak erősen centralizált jellegébe – írja Radó, s ezzel csak utal arra, hogy Magyarország épp e „korlát” kiépítését tűzte ki. célul.
„Végül valamit még egyszer nemes olvasóim figyelmébe ajánlanék. Lassan írom, hogy mindenki értse: a 2009-es törvényben rögzített legkomolyabb változtatások 2014-ben lépnek életbe…” – zárul a bejegyzés.
