A parlament egyik utolsó ülésen Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő azonnali kérdést tett fel az oktatási miniszternek. Szerinte ugyanis a nemrégen kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjának „igen nehezen értelmezhető” a gyermekképe. Azt a mondatot tartotta leginkább problémásnak, hogy „az óvodai nevelés tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását”. Ebből Hoffmann arra következtetett, „mintha a nemi meghatározottság tudatosítása nevelési hiba volna az óvodákban”. Később a Fidesz elnöksége is tiltakozott, hogy „a rendelet nyomán az óvodákban el akarják homályosítani a nemi szerepet a gyermekekben”. Csütörtökön a Jobbik egyenesen orwelli logikát emlegetett e mondat kapcsán.
Van neme a gyereknek
Az oktatási tárca óvodai szakreferense az fn.hu kérdésére kiemelte, hogy a dokumentum felülvizsgálatát széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg. Kikérték az óvodapedagógusok véleményét, valamint számos szakmai testület is felülvizsgálta a szöveget. Az inkriminált mondattal kapcsolatban pedig kifejtette, hogy szó nincs arról, hogy szerintük „nincs neme a gyerekeknek”, vagy hogy ezután tiltanák a hagyományos nemi szerepeket az óvodákban.
Mint magyarázta, a nemi sztereotípiáktól mentes nevelés nem jelenti a hagyományos értékek közvetítésének elhagyását. Amikor a sztereotípiákat kerüljük, az azt jelenti, hogy nem mondunk például olyanokat, hogy a lányok ehhez nem értenek, a fiúk erre nem jók.
Átalakult családmodell
A fn.hu-nak megküldött dokumentumban az oktatási tárca úgy érvel, hogy „nem vitatható az óvodában sem, hogy más a szerepe a családban a nőnek, az anyának és más a szerepe a férfinak, a férjnek. Ez azonban nem jelenthet alá- és fölérendeltséget és nem jelentheti azt, hogy a társadalmi kapcsolataikban, feladataikban ne lenne szükség a legteljesebb közreműködésre, együttműködésre. Egy modern társadalomban a nevelés során kerülni kell ezen nemi sztereotípiák erősítését, ugyanakkor figyelemmel kell arra lenni, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.
Az a szövegrész, amely az Óvodai nevelés alapprogramjában hangsúlyt ad annak, hogy kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését, nyilvánvalóan arra utal, hogy a nők és férfiak közötti különbségek soha nem képezhetik a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) alapját”.
Az uniós előírások egyébként megkívánják, hogy a közoktatási dokumentumokban megerősítsék az egyenlőtlenségek – így a nemi egyenlőtlenségek – elleni törekvéseket.
Ranschburg Jenő pszichológus szerint a kérdés nem olyan fajsúlyos, mint ahogy a politikusok látják. A Magyar Hírlap kérdésére kiemelte, hogy az óvodai nevelésnek kevés hatása van a nemi sztereotípiák kialakulására, a médiumok mesekínálatának befolyása jóval nagyobb, és az döntően a hagyományos férfi-női szerepeket propagálja.
Kötelező felülvizsgálat
Az Óvodai nevelés országos alapprogramját rendszeresen, de legalább ötévenként értékelnie, szükség esetén módosítania kell az oktatási miniszternek. Tavaly év végén készült el ennek – az óvodák tevékenységét megahatározó alapdokumentumnak – a legutóbbi módosítása, és idén szeptemberben már ez alapján kell működnie a magyar óvodáknak. Az új dokumentumban megerősítették az óvodák inkluzív, befogadó hozzáállását, a toleranciára nevelést, és a migráns gyerekek önazonosságának erősítését.
Az óvodák szeptembertől alkalmazhatják az alapdokumentum elveihez illesztett és a fenntartójuk által jóváhagyott nevelési programjukat. Van, ahol már semmit nem kell változtatni, de lesznek olyan intézmények, amelyeknél módosítani kell a dokumentumokat. Például az integrált nevelést bevezető óvodáknak, az alapprogramban leírtakat kell irányadónak tekinteni.
A magyar óvodára büszkék lehetünk
Az óvodai szakreferens ezzel kapcsolatban az fn.hu-nak egyébként hozzátette, hogy minden települési önkormányzatnak kötelező megszerveznie az integrált óvodai nevelést. Ezt megteheti saját hatáskörben, intézményi társulással, másik helyi önkormányzattal, vagy nem önkormányzati, nem állami fenntartású intézménnyel kötött megállapodás alapján, de, arra vigyáznia kell, hogy ne egy intézményt jelöljön ki az integrációra, mert akkor félő, hogy épp ennek ellentétét, a szegregációt valósítja meg.
Az óvoda talán az egyetlen területe a magyar közoktatásnak, amely nemzetközileg is elismert eredményeket ér el. Sok országban öt év fölött már „iskolásított” foglalkozásokat tartanak, ami a gyermekek életkori jellemzőinek egyáltalán nem felel meg. A gyermekpszichológusok szerint ebben a korban a játék, s főleg a szabad játék kell, hogy legyen a meghatározó, ettől fejlődnek egészségesen a gyerekek. A korábbi és az átdolgozott alapprogram most is kiemeli ennek elsődlegességét.
