Az iskolai erőszak megjelenése bár nem újkeletű, de úgy tűnik, egyre erőteljesebben van jelen az oktatási intézményekben. Egy tavaly év végén megjelent – az oktatási jogok biztosának megrendelésére készült – kutatás ugyan sokkal kisebb mértékű iskolai agressziót mutatott ki Magyarországon, mint ami a médiából látszik, de ennek ellenére a szakemberek, a közvélemény és a politikusok is sürgős lépéseket tartanak szükségesnek a jelenség visszaszorítására. Az erőszak az iskola minden szereplőjét – tehát a diákokat, a szülőket és a tanárokat is érinti -, a legnagyobb felháborodás a pedagógusokkal szembeni atrocitásokat kíséri.
Börtönbe kerülnek a tanárverők
Orbán Viktor a múlt héten, Ózdon, a rendvédelemről tartott nemzeti konzultáción „maximális védelmet” ígért a tanároknak, tanítóknak. Bejelentette, hogy az új parlament megalakulása után rögtön benyújtják a plénum elé azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szigorúan büntetné a pedagógusok elleni erőszakot. Hogy pontosan milyen törvényt módosítanának, azt nem részletezte a kijelölt miniszterelnök, de nyilván a Btk.-ra gondolt, amelyben a pedagógusok és más közfeladatot ellátó személyek – tűzoltók, mentősök – elleni fizikai támadások büntetési tételeit emelnék fel.
Ezek három évig terjedő szabadságvesztéssel egyébként most is büntethetők, de nincs megszabva az alsó határa a büntethetőségnek. Ezért sokszor pusztán pénzbírsággal vagy megrovással végződött eddig egy-egy tanárt ért szülői támadás. A törvényt minden bizonnyal úgy módosítja majd a parlament, hogy az alsó határt egy évre emeli föl, míg a felső határon nem változtat. Azaz ezentúl mindenképpen szabadságvesztést vonna maga után egy pedagógus, mentős, tűzoltó bántalmazása.
Politikai gesztus
Orbán Viktor ígérete elsősorban politikai gesztus a pedagógusok felé, az üzenete az, hogy megvédik a pedagógusok tekintélyét – mondta el az fn.hu-nak Sáska Géza oktatáskutató. Az iskolai konfliktusokat vizsgáló bizottság vezetője emlékeztetett arra, hogy számokban szinte mérhetetlenül kicsi volt a tavalyi átfogó vizsgálatban a pedagógusokat érő szülői támadások száma. Minden kétszázadik pedagógus mondta, hogy szülőtől vagy más hozzátartozótól valamilyen szintű fizikai erőszakot, „rángatást vagy lökdösést” szenvedett el. Hozzá kell tenni, hogy az alacsony értékben szerepet játszhatott az is, hogy 11. osztályos diákokat és pedagógusaikat kérdeztek, márpedig a középiskolás diákok szülei már alig állnak kapcsolatban az iskolával, így kevesebb az ütközési pont is.
Általános iskolában gyakoribb, hogy a szülő rátámad a pedagógusra, az oktatási ombudsmanhoz évente 2-3 ilyen jelzés érkezik. Sáska Géza azt is hozzátette, hogy ezek is leginkább olyan területeken fordulnak elő, ahol nagy a kulturális távolság a pedagógusok és a szülők között. Az iskolai erőszak nem általános és nem egylényegű, bizonyos képzési típusokban és térségekben sokkal inkább előfordul. A kutató kiemelte, hogy a tervezett törvénymódosításhoz hasonló gesztusjellegű intézkedések nem oldják meg a problémát, mert az „élet nem egydimenziós”, s ezt a politikusok is jól tudják. Az iskolai erőszak jelenségének számos társadalmi, politikai, pedagógiai, egészségügyi összetevője van, annak enyhítése csak egy több szempontú program, hosszú távú stratégia alapján lehetséges – véli Sáska Géza.
Nem ez a legnagyobb probléma
Hogy inkább a tanárok tekintélyének megerősítésére fókuszáló – üdvözlendő – gesztus lesz a beígért törvénymódosítás, az abból is levezethető, hogy az iskolai erőszak további fajtáit – amikor diák támad tanárra vagy diáktársára, továbbá amikor a tanár veri meg a gyereket – jellegéből adódóan nem orvosolja.
A magyar közép- és szakiskolákat reprezentáló tavalyi vizsgálatban a 11. évfolyamon tanító tanárok csaknem két százaléka állította, hogy valamelyik diák fizikai erőszakot követett el ellene, ugyanerről a diákok kevesebb, mint 4 százaléka tett említést. (Általában más arányok jöttek ki a pedagógusok és a diákok kérdésekre adott válaszaiból.) A tanulmány szerint egyébként leginkább a szakmai tapasztalat és az ezzel járó tekintély és rutin óvja meg a tanárokat a tanítványaik agressziójától. A diákok 10 százaléka állította, hogy tanára bántalmazta, ugyanilyenre azonban a tanárok mindössze 2,6 százaléka emlékezett.
Az adatokból az is kiderült, hogy a diákok között lényegesen több az erőszakos cselekmény, mint a diák-tanár viszonylatban. A diákok egymás közötti gyakoribb „agressziós tettei” közé tartozik a kiabálás, a megszégyenítés és a kiközösítés. A legtöbb erőszakos eset a szakiskolákban, a legkevesebb a gimnáziumokban fordul elő. Mindezeket a problémákat természetesen nem kezeli a mostani törvénymódosítás.
A szakszervezetek értékelik a gesztust
Orbán Viktor bejelentését a pedagógus szakszervezetek üdvözölték. Mind a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mind a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hangsúlyozta, hogy a törvény nem fogja egy csapásra megoldani a problémákat, de értékelik a szándékot, hogy fontosnak tartják a pedagógusok védelmét.
Az iskolai erőszak visszaszorítására egy másik fideszes elképzelés is felmerült a kampány során. Többek között Pósán László fejtette ki, hogy nem jelent megoldást az a jelenlegi törvényi szabályozás, amely csak akkor engedi kirúgni a tanár- és diákverő gyereket az iskolából, ha az igazgató keres neki másik iskolát. Az oktatáspolitikus közölte, ha pártja kormányra kerül, lehetővé teszi, hogy az iskola mindenféle egyéb kötelezettség nélkül eltanácsolhassa a problémás tanulót, és a szülők dolga lenne új iskolát keresni.
A javaslat bizonyára népszerű volt bizonyos körökben, de nehéz elképzelni a megvalósítását, mert a tankötelezettség 18 éves korig tart, így nem lehet egyszerűen utcára tenni a diákot. A kérdés azonban, úgy tűnik, megmaradt a kampányötletek szintjén, mostanában már nem esik szó róla.
