Csütörtökön derült ki, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és egy volt minisztere ellen háborús bűncselekmények elkövetése miatt.
Orbán Viktor a péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában azt mondta, hogy az ICC-nek a szövetségese ellen hozott döntése döntése nem csak, hogy „felháborítóan pimasz” és „cinikus”, de jogi köntösbe öltözve avatkozik bele a közel-keleti konfliktusba politikai céllal. Mint mondta, ezért még pénteken meghívja Netanjahut, és garantálni fogja számára, hogy az ellene kiadott parancsnak semmiféle hatálya nem lesz Magyarországon.
Ezután a Telex megkeresésére Izrael magyarországi nagykövetsége azt válaszolta, hogy
A követség azt írta, hogy „Izrael nagyra értékeli, hogy Magyarország nem csupán az ICC döntésének problematikáját látja, hanem kész világos és egyértelmű lépéseket tenni, amely bizonyítja, hogy egy ilyen döntésnek nincs helye a világban”.
Magyarország a történelem jó oldalára állt és letette a voksát amellett, hogy egy demokráciának joga van megvédeni saját polgárait a terrortól
– tették hozzá válaszukban.
Az ICC szerint észszerű alapja van azoknak a feltételezéseknek, miszerint Netanjahu büntetőjogi felelősséggel tartozik az olyan, a Gázai övezetben elkövetett háborús bűncselekményekért, mint az éheztetés fegyverként való alkalmazása, illetve az olyan emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, mint a gyilkosság és az üldöztetés.
Az ICC legfőbb ügyésze már tavasszal kérvényezte az elfogatóparancs kiadását, ám a döntést többször elhalasztották. Az elfogatóparancs kiterjed a Hamász katonai szárnyának főparancsnokára, Mohammed Deifre is, ő azonban egy izraeli légicsapásban meghalt azóta.
Izrael kifogásolta az ICC illetékességét az ügyben, de ezt a bíróság elutasította.
Amint arról a 24.hu elsőként beszámolt, két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Netanjahuval szemben, Orbán Viktor feladatba adta három miniszterének, vizsgálják meg: mi történne, ha Magyarország – egyedüli EU-tagként – kilépne a büntetőbíróság kötelékéből? A helyzet komplex, mivel az elfogatóparancs minden ICC-tagállamot kötelez, így Magyarországot is, ám hazánk nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot. Erre hivatkozva akkor a kormány azt közölte lapunkkal: „Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban.”
