Görögországban legendák keringenek mesés ősi vagyonokról. Nagy Sándor vagy a bizánci uralkodók sárkányok őrizte aranya régi történet, a török pasák vagy éppen a menekülő náci tisztek által elásott kincsekről szóló tudósítások már frissebbek és sokak fantáziáját megmozgatják.
Ahogy a két éve tartó válság nyomán zsugorodnak a fizetések, emelkednek az adók és a munkanélküliség új rekordokat dönt, mind több görög adja kincskeresésre a fejét. “Valaha csak egy-két kis csoport próbálkozott ezzel, ma sokakat elkap a láz” – mondta egy Jeorjisz nevű 40 év körüli kincsvadász, aki sokkal többet nem is kívánt elárulni magáról, mivel tevékenysége törvénybe ütközik. “Térképeket vizsgálnak, tippeket cserélnek. Rendszerint senki nem talál semmit, mégis folytatják”.
A férfi szerint az Athéntől mintegy 400 kilométerre északnyugatra található 10 ezer lakosú Grevena környéke legalább tíz kincskereső expedíció színhelye volt az elmúlt hónapokban. Macedónia görög tartomány e térségében kemény harcok folytak a II. világháború idején a megszálló német csapatok és az antifasiszta ellenállás harcosai között.
A mai kincsvadászok a hatalmas sziklákba is belefúrnak abban a reményben, hogy rábukkannak a britek által ejtőernyőn, a németek ellen küzdő gerillák támogatására ledobott aranypénzekre.
Grevena közelében az egyik hegyoldalon a rendőrség felfedezett egy alagutat, amelyben öt, korábban letartóztatott férfi kutakodott kincs után – egy csákány és egy maszk maradt a helyszínen a sikertelen expedíció bizonyítékaként. “Azt állították, hogy egy öregember mutatta meg nekik az állítólagos kincs feltételezett helyét, de hogy pontosan mit kerestek, nem árulták el” – mondta Grevena rendőrkapitánya.
Szalonikiben, Görögország második legnagyobb városában elterjedt, hogy egy régi török ház restaurálásán dolgozó építőmunkások aranypénzekkel teli ládákra bukkantak. A hír nyomán a kincskeresők teherautószámra szállították el a földet, hogy átszitálják további érmék után kutatva – de hiába.
Az állítólagos kincslelőhelyeket feltüntető térképeket több ezer eurókért vesztegetik – persze jobbára hamisítványnak bizonyulnak. Egy ilyen vázlat alapján hét ember 11 méter mély kutat ásott Szalonikitől 25 kilométerre északra, Pentalofo közelében egy elhagyott kőbányánál. De hiába dolgoztak éjszaka, lebuktak és akár ötévi börtönbüntetésre is ítélhetik őket. A térség sokak fantáziáját izgatja, mert a II. világháború idején a németek termelték ki a bányát és sokan azt hiszik, aranyat rejtettek el benne.
Szalonikitől 110 kilométerre keletre, a Halkidiki-félszigeten ugyancsak nagy a nyüzsgés. Szterjiosz Guciosz városi tanácsos felügyeli az engedélyezett feltárást, amely két sikertelen kísérlet után egy új tipp alapján indult meg. A résztvevők olyan mesés kincset feltételeznek, amely elég lenne Görögország több mint 350 milliárd eurós adósságának kifizetésére. Állítólag egy, a törökök ellen küzdő görög sereg ásta el az 1860-70-es háborúban, amikor bekerítették.
Ehhez hasonló feltárások Görögország minden részén folytak állami engedélyek alapján, a rendőrség és régészek felügyeletével. Bárki kutathat rejtett kincsek után, ha bejelenti ezt és teljesíti a törvényes előírásokat – a minisztérium szabályozza, mennyit tarthat meg a “talált kincsből”. Igaz, az előírások csapdát is rejthetnek. 2003-ban engedéllyel rendelkező kutatók Szalonikitől mintegy száz kilométerre, Pella környékén több ezer antik pénzérmét ástak ki. A hatóság szerint azonban nem volt joguk a kincsre, mert engedélyük aranyra szólt ugyan, de nem antik érmékre. Ám a vérbeli kincsvadászokat ez sem riasztja el. “Addig ásnak, amíg találnak valamit. Olyan szenvedély ez, mint a szerencsejáték” – mondta egyikük.
