Oroszország azt várja a Nyugattól, hogy nem provokálja a nukleáris konfliktust

A háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország atomtöltet hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön.

A miniszter a dél-lengyelországi Chrzanówban tartott sajtóértekezletén az ukrán légierő csütörtök reggeli közlésére reagált, miszerint az orosz hadsereg az ukrajnai Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával (ICBM) támadta.

„Ez a konfliktus nagy eszkalációja, hiszen olyan rakétákról van szó, amelyekről tudjuk, milyen töltetet hordoznak szabály szerint” – fogalmazott Sikorski. Hozzátette: az ICBM bevetése újabb fázisát jelenti az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott háborúnak.

Aláhúzta: eltökélt szándéka, hogy a háborút minél távolabb kell tartani Lengyelország határaitól. Megerősítette: az ukrajnai fejlemények miatt Lengyelország keleti részében csütörtök reggel ismét járőröztek a lengyel és a szövetséges vadászgépek.

Oroszország kedden aktualizálta nukleáris doktrínáját, lejjebb szállítva az atomfegyverek bevetésének küszöbét. Ukrajna előzőleg amerikai ATACMS rakétákkal csapást mért az orosz csapatok logisztikai raktárára a brjanszki régióban.

Annak kapcsán, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, Sikorski elmondta: ez nem számít semmilyen újdonságnak. Oroszország „körülbelül 6 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami elegendő (készlet) ahhoz, hogy többszörösen elpusztítsa az egész Földet” – jegyezte meg a külügyminiszter.

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban múlt héten avatták fel az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező, a Lengyelországon kívüli esetleges célpontokat elsősorban az Iránból kilőtt rakétáktól védő bázist.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter csütörtökön kijelentette: a bázis az Egyesült Államok hozzájárulását jelenti Európa és Észak-Amerika biztonságához. „Védeni fogjuk országaink, az észak-atlanti szövetség minden szegletét” – húzta alá.

A tárcavezető megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 10 ezerre nőtt a Lengyelországba telepített szövetséges katonák száma.

Kosiniak-Kamysz az északnyugat-lengyelországi Szczecinben mondott beszédet abból az alkalomból, hogy az ott működő, a NATO gyorsreagálású erőit koordináló dán-lengyel-német vezetésű parancsnokság rotációs vezetését csütörtökön Dariusz Parylak lengyel tábornok vette át német kollégájától.

(MTI)

Élő adásban utasították az orosz külügyminisztérium szóvivőjét, hogy ne beszéljen az Ukrajnára kilőtt ballisztikus rakétáról.

Maria Zaharova csütörtöki moszkvai sajtótájékoztató közben kapott telefont a feletteseitől. A Guardian által bemutatott felvételen jól hallható az instrukció is. A rövid telefonos beszélgetésből ugyanis minden szó érhetően behallatszott a bekapcsolt mikrofonba.

Zaharova utasításba kapta, hogy ne kommentálja a Dnyiprót ért rakétatámadást.

A szóvivő ennek ellenére mondott keményeket. Mint korábban írtuk, többek között azt állította, hogy a lengyelországi Redzikowó melletti Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, tekintettel a létesítmény által képviselt fenyegetés szintjére.

Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Thomas Buchanan ellentengernagy az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának (STRATCOM) szóvivője kijelentette: Washington, bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen áll egy ilyen forgatókönyvre „a legelfogadhatóbb feltételek” mellett. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Buchanan ilyen feltételként nevezte az Egyesült Államok vezető szerepét a világban. Mindemellett hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtonnak „érdemi párbeszédet kellene folytatnia” Moszkvával és Pekinggel.

Nukleáris doktrínánk keretében hangsúlyoztuk, hogy Oroszország felelős álláspontot képvisel abban a tekintetben, hogy maximális erőfeszítéseket tesz az ilyen (nukleáris) konfliktus megelőzésére. Elvárjuk, hogy más országok is ugyanilyen felelősségteljes álláspontot képviseljenek, és ne vegyenek részt provokatív akciókban

– mondta a Kreml szóvivője.

A Bloomberg ügynökségnek azzal az állításával kapcsolatban, hogy Storm Shadow robotrepülőgépeket vetettek be Oroszországban, egy, a kurszki régióban található célpont ellen, Peszkov azt mondta, hogy „újabb eszkaláció van folyamatban”. Az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentésében két Storm Shadow lelövéséről számolt be, anélkül, hogy a helyszínt megnevezte volna.

Peszkov ismételten azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnök leköszönő kormányzatát, hogy továbbra is „olajat önt a tűzre” az ukrajnai konfliktusban, akadályozva annak lezárását. A szóvivő a védelmi tárca hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az orosz fegyveres erők erőteljesebben fogják-e alkalmazni a korszerű fegyvereket Ukrajnában, mint ahogy arra az ukrán állításra való reagálást is, miszerint Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be a háborúban.

Arról, hogy Fehéroroszországgal szemben támadás lenne előkészületben, amely második frontot nyithat az ukrajnai háborúban, azt mondta, hogy az orosz és a fehérorosz szakszolgálatok folyamatos kapcsolatban állnak egymással a potenciális nyugati fenyegetések ügyében.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján egyebek között arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, tekintettel a létesítmény által képviselt fenyegetés szintjére. Mint mondta, az amerikai-NATO projekt, amely az orosz biztonsági aggályok teljes mellőzésével, közel egy évtizeden át épült, Oroszország figyelmének fókuszába került, amely a válaszlépések előkészítésével töltötte ezeket az éveket.

Ez a lépés beleillik abba a régóta folytatott és destruktív gyakorlatba, hogy a NATO katonai infrastruktúráját Oroszország határaihoz közelítik. Az ilyen lépések aláássák a stratégiai stabilitást. Más kártékony katonai-politikai és haditechnikai intézkedésekkel párosulva, amelyek célja a saját területtől több ezer kilométerre történő amerikai erőfitogtatás, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és más nukleáris hatalmakra, elkerülhetetlenül növeli a stratégiai kockázatokat, következésképpen a nukleáris veszély általános szintjét

– fogalmazott Zaharova.

Kiképzéseket tart a vállalatoknak a német hadsereg országszerte egy titkos dokumentum alapján. A terv tartalmazza a védelmi intézkedések pontos forgatókönyveit, emellett felkészülési stratégiákat vázol arra az esetre, ha a NATO keleti szárnyán végrehajtott orosz műveletek előzetes, elrettentő reakciót tennének szükségessé – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Jörn Plischke alezredes, a hamburgi állami parancsnokság vezetője kijelentette, hogy négy-öt éven belül Oroszország hajlandó és képes lesz nyugatabbra is támadni.

Kapcsolódó

Háborúra készíti fel a vállalatokat a német hadsereg

A titkos stratégiai dokumentum forgatókönyveket vázol arra az esetre, ha Putyin a NATO keleti szárnyát támadná.

Az ukrán hadsereg bejelentette, hogy Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki a keleti országrészben fekvő Dnyipro városra, ez volt az első olyan támadás, amelyben ezt fegyvert vetették be az oroszok – írta a Guardian.

A kilövést a jelentés szerint Asztrahán régióból, a Kaszpi-tengerrel határos Vologogradtól délkeletre fekvő területről hajtották végre, a támadás a kritikus infrastruktúrát célozta.

A légierő nem közölt részleteket az áldozatokról vagy a károkról, sem arról, hogy a légvédelemnek sikerült-e kilőnie a rakétát. Korábbi információk szerint RSz-26 Rubezs típusú ICBM-eket helyeztek készenlétbe (ez az RSZ–24 Jarsz továbbfejlesztett változata – képünkön) az orosz csapásmérő erők ebben a régióban, valószínűleg ezt lőtték ki Ukrajnára.

Az ukrán hadsereg hat Kh-101 típusú cirkáló lelövéésről is beszámolt.

Az interkontinentális ballisztikus rakéták több ezer kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, hagyományos, illetve nukleáris robbanóanyagot is szállíthatnak.

„Minden eshetőségre felkészülve” Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elrendelte „az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek és a rájuk épített képességeknek az észak-keleti országrészbe történő telepítését.”

A politikus szerint az új eszközökkel az ukrán határ közelében képesek növelni a légtérellenőrzés terén az észlelés pontosságát, lerövidíthetik a reagáláshoz szükséges időt.

Kapcsolódó

Erősítik a légtérvédelmet a magyar-ukrán határnál

Az orosz–ukrán háború kiterjedésének veszélye miatt döntött a honvédelmi miniszter.

Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékben további katonai felszerelést és hadianyagot biztosít Ukrajnának – közölte szerdán az amerikai védelmi minisztérium. A csomag drónok, páncéltörő fegyverek, valamint 105 milliméteres és 155 milliméteres kaliberű tüzérségi lövedékek mellett 80 kilométeres hatótávú HIMARS rakétákat is tartalmaz.

Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója. A Pentagon adatai szerint 2022. februárja óta összesen több mint 60,4 milliárd dollár értékben biztosított hadfelszerelést Kijevnek. Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, Németország szerdán jelentette be egy páncélozott járművekből, tüzérség eszközökből és drónokból álló újabb támogatási csomag összeállítását.

(MTI)

Hollandia átadta a két utolsó F-16-os vadászrepülőgépet egy romániai kiképzőlétesítménynek, ahol ukrán pilótákat tanítanak a gépek vezetésére és karbantartására – közölte szerdán a holland védelmi minisztérium.

A romániai Fetesti légibázison működő kiképzőközpontot többek között Hollandia kezdeményezésére hozták létre. A pilóták kiképzéséhez Hollandia összesen 18 darab F-16-ost bocsátott rendelkezésre. Az első öt vadászgépet tavaly novemberben adták át a központnak. Hollandia további 24 darab F-16-os repülőgépet is szállít közvetlenül Ukrajnának. Szeptemberben Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy ezeket a gépeket az ukrán erők orosz területen is bevethetik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban áttörésnek nevezte az adományt, amely véleménye szerint megerősítené Ukrajna légvédelmét és segítené az ellentámadást. A holland kormány szeptemberben jelentette be, hogy jövőre több mint 10 százalékkal növeli a védelmi kiadásait Oroszország ukrajnai háborújára hivatkozva.

(MTI)

Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.

Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi

mondta Sziluanov. A tárcavezető elmondta, hogy számos nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Közölte, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket ugyanolyan eljárás szerint fogják felhasználni, mint ahogyan a Nyugat rendelkezik az orosz vagyonnal.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió Tanácsa februárban úgy határozott, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó jövedelmeket külön kell elszámolni és külön számlákon kell tartani. Mindemellett a letétkezelők ezeket nem használhatják fel a saját belátásuk szerint.

A Tanács október végén jóváhagyta egy mintegy 35 milliárd euró összegű, legfeljebb 45 évre szóló kölcsön folyósítását Ukrajnának, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből fognak törleszteni.

Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró az unióban található, nagyrészt a belga Euroclear, a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számláin.

Egy éve a cég közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd euró bevétel származott ezeknek a pénzeknek a befektetéséből. Moszkva ezeket az intézkedéseket lopásnak minősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.

(MTI)