Varga Mihály kapott kérdést a többi között arról, honnan lesz a nyugdíjrendszernek pénze, mennyire stabil, fenntartható a nyugdíjrendszer. Ezzel kapcsolatban három dolgot emelt ki. Egyrészt: elkezdték megtisztítani a nyugdíjrendszert azoktól az elemektől, intézkedésektől, amelyek nem oda tartoztak – konkrétan a 2010-es változtatásokra utalt, feltehetően arra, amikor, például, a korhatár előtti nyugdíjakat kivezették, és azokból a továbbiakban ellátás lett. Varga szerint ez jelentősen segítette, hogy a nyugdíjrendszer hosszabb távon is finanszírozható legyen. Karácsony Mihály szerint lehetne ezt a folyamatot folytatni, tovább tisztítani a nyugdíjrendszert, mert jelenleg még 26 jogcímen nyújt az állam nyugdíjszerű ellátást az öregségi nyugdíjon kívül. Szerinte ezekből csak kettőnek kellene megmaradnia a nyugdíj címszó alatt, az özvegyi és szülői nyugdíjnak, valamint az árvaellátásnak. A költségvetés zárszámadásában egyébként éppen ezt a három elemet tüntetik csak fel a Nyugdíj Alap főbb ellátásainál. A KSH adatai szerint 2024. januárban Magyarországon összesen 2,4 millióan részesültek nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, közülük majdnem 2 millió volt csak az öregségi nyugdíjasok száma, valamint 99 ezren kaptak özvegyi-, szülői nyugdíjat, illetve árvaellátást.
Varga Mihály továbbá azt is kiemelte, hogy több lett a járulékfizető, mivel 2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, jelenleg 4,7 millióan.
Harmadik elemként a demográfiai tendenciák megfordítását említette, beismerve egyúttal, hogy ez a folyamat még nem eredményes, mert egyelőre a népességfogyást nem sikerült megállítani, csak a csökkenés ütemét tudták mérsékelni. Véleménye szerint a nyugdíjrendszer stabil, és hozzátette, az OECD szakértői is elismerték, hogy a következő 10–15 évben a finanszírozás biztosított.
Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette: a nyugdíjkasszában tartósan nem lehet hiány, mert, ha átmenetileg hiány is keletkezne, akkor azt a költségvetés azonnal pótolja. Vagyis csupán technikai jellegű hiány léphet fel a nyugdíjkasszánál, ám a büdzsé más alrendszerei képesek azt finanszírozni. Karácsony Mihály is megerősítette,
Emlékeztetett: az államháztartási törvény is rögzíti, hogy az alanyi jogon összegszerűen megállapított, magánszemélyeket jogszabály alapján megillető támogatások (ilyen a nyugdíj is) felülről nyitott költségvetési előirányzatok, magyarul mindig ki kell fizetni ezeket, akkor is, ha magasabb lesz az összeg, mint amennyi a költségvetési előirányzat volt.
Hogyan lesz nyugdíjunk?
Arra, hogy miként lesz állami nyugdíjuk a mostani fiataloknak, a pénzügyminiszter azt mondta, nyugdíjunk állami, illetve magánforrásból is lehet. Tehát aki bízik az állami rendszerben és bízik saját magában, ebből a két forrásból lesz annyi nyugdíja, hogy ne legyen megélhetési problémája idős korában sem. Hangsúlyozta: az öngondoskodás minden formáját támogatja, fontosnak érzi, akár megtakarításokról van szó, akár időskori ellátásokról. Később kitért arra is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból jövőre igénybe vehető lakástámogatásról még nem tudni, milyen összegű megtakarítást mozdít meg. (A kormány korábban azt jelezte: az a cél, hogy 300 milliárd forint mozduljon meg ezen a módon.) A pénzügyminiszter megjegyezte, a nyugdíjpénztári megtakarításoknak most is van körülbelül 800 milliárd forintnyi olyan része, amit az emberek bármikor felvehetnének, használhatnának (mert legalább tíz éve fizették be), de mégsem kívánják fölvenni, tehát ez a forrás is rendelkezésre áll.
OECD-felmérésekre és más tanulmányokra hivatkozva Varga elmondta, az a fajta szegénység, ami korábban (szerinte 2010 előtt) jellemezte a nyugdíjasokat, jóval kisebb méretűre szűkült. Az nem került szóba, hogy a kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés miatt hogyan kerülnek szegénységi csúszdára azok az idősek, akiknek korábban állapították meg a nyugdíját.
OECD-jelentés, Nők40, nyugdíjkorhatár
Karácsony Mihály szerint megnyugtató, hogy Varga Mihály többször is elmondta, nincs olyan kormányzati terv, ami a Nők40 nyugdíj módosítását készítené elő. Nincs tervben az sem, hogy a 40 év jogosultsági időt felemelnék 43 évre – tette hozzá a miniszter. Karácsony Mihály ugyanígy üdvözli azt is, hogy
Varga Mihály az OECD nyugdíjjelentése, javaslatai kapcsán is egyértelművé tette, az abban foglalt nyugdíjkorhatár-emeléssel, a Nők40 program kivezetésével a kabinet nem ért egyet. Mint fogalmazott, olyan pontokat javasoltak az OECD-anyagban, amiket nem oszt a magyar kormány egyetlen tagja sem.
Azt gondolja, a tanulmányt a helyén kell kezelni. Magyarország vállalta, hogy a tanulmány elkészítésére fölkér egy nemzetközi intézményt, ez megtörtént, nyilvánosságra is került az anyag. Hozzátesszük, csak a média által került nyilvánosságra a dokumentum, társadalmi vita nem folyt róla. Varga Mihály szerint, mivel nem értenek egyet a javaslatokkal, le is zárható a vita.
A kritikus megjegyzésekre azzal reagált, hogy a Pénzügyminisztérium munkatársai csak adatokkal segítették az OECD munkáját (amit a közreműködőket nevesítve meg is köszönt a jelentésben a szervezet), de az OECD mindenféle külső befolyás nélkül alakította ki az álláspontját a magyar nyugdíjrendszerről, külföldön állították össze az anyagot.
Minden negyedik nyugdíjas dolgozhat
Nyáron megírtuk, hogy a KSH legfrissebb jelentése szerint már 115 ezer nyugdíjas dolgozik, négyszer annyi, mint 2010-ben. Varga Mihály számaiból viszont az derült ki, hogy jóval többen vannak, akik nyugdíj után is dolgoznak.
- 248 ezer embert foglalkoztatnak nyugdíj mellett,
- és ebben még nincsenek benne az egyéni vállalkozó nyugdíjasok, akiknek a létszáma szerinte 300 ezer körül mozog.
Ami különösen érdekes annak fényében, hogy a KSH jelentése szerint szeptemberben 625 ezer egyéni vállalkozó működött az országban – ezek szerint közülük majdnem minden második nyugdíjas.
Karácsony Mihály szerint viszont még ide kellene számítani a nyugdíjas társas vállalkozókat is – becslése szerint nem kizárt, hogy 40–50 ezren ők is lehetnek (az összesen 506 ezerből). És ott vannak még a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben dolgozó idős emberek is (becslése szerint 70–80 ezren), akiket feltehetőleg nem számoltak bele a 248 ezerbe. Szóval összességében 500–600 ezer öregségi nyugdíjas is dolgozhat manapság. Vagyis a szűk kétmillió öregségi nyugdíjasból kiindulva minden negyedik honfitársunk tovább dolgozhat, miután nyugdíjba vonult.
