Az egyeztetés hiánya, a médiumok számára elfogadhatatlan kötelezettségek és a
lehetséges szigorú szankciók ingerült ellenérzéseket váltanak ki a kormányzat
iránt. Ezekhez a heves indulatokhoz kapcsolódik a létbizonytalanság félelme.
A
„cenzúra” vészharangja a sajtó ellehetetlenülésének árnyképét rajzolja a
blogírók és a szerkesztőségek falára. Tágabb kontextusban a sajtószabadság felszámolásának
jogi kereteit megalapozó intézkedésről beszélnek a véleményformálók (pl.: Magyar Hírlap).
A
szankciókat illetően a jogbiztonságnak, gondolati szabadságnak mint demokratikus
alapértékeknek sérülését emlegetik (pl.: Föld
S. Péter, nolblog) legtöbben. Ezen kívül az ország külföldi megítélésére
vonatkozó aggodalmak is megjelennek (pl. :nol.hu).
A törvényhozás eme média felé tett „gesztusának”
antipatikusságát és az ország demokratikus alapjainak sérülését taglaló, leíró, illetve vizionáló-jellegű vélemények mellett a cselekvésre való felhívás, a
megoldáskeresés is megjelenik. Ide tartoznak például az üres címlappal való
megjelenés vagy a közrádión Mong Attila „egyperces csend”
figyelemfelkeltő akciója, a humorral és iróniával megspékelt „kreatív
újságírásra” való felhívások.
A megoldáskeresés másik aspektusa az internet
szabályozhatatlanságára való emlékeztetés. A határok nélküli világháló az
anonimitással vagy éppen a külföldi szerverekre való költözéssel megfelelő
terepet jelenthet a túléléshez. Nem csak a kötelezettségek és szankciók
praktikus elkerülésére, hanem a hatalom megfricskázására, valamint az online
média pozíciójának erősítésére is alkalmas a szabályozásnak való ilyetén
ellenállás (index.hu).
A népszerű szélsőséges site, a kuruc.info példája mutatja, hogy a „hatalom
általi üldöztetés” extra olvasottságot is gerjeszthet.
A médiatörvény elutasítása a médiumok mellett a szakmai-
és civilszervezetek közleményeiben is megjelent. Korábban Magyar Újságírók
Országos Szövetsége (MÚOSZ) az öncenzúrához vezető út lépéseként és a
nyilvánosság egészének fenyegetéseként értékelte
a médiatörvény tervezetét.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő
szervezet szintén a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának
megsértéséről nyilatkozott.
Külföldi szervezetek is hasonlóan foglaltak állást. Az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet (EBESZ), a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezet
(SEEMO), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és az Európai Újságíró Szövetség (EFJ)
is aggályait fejezte ki.
