Ha még hetekig kitart a kánikula, azt jócskán megsínyli a kukoricatermés – mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász, aki múlt szerdán egy Facebook-posztot is szentelt a témának. Ezt írta egy, a Mezőföld határában lévő kukoricaültetvény növényeinek képét mellékelve:
Ma még ilyen jó állapotban van a kukorica. Délután egykor itt 38 fok volt, a sorokban még párás hőség, amit simán kibír a kukorica, ha a gyökerei még elérik a nedvességet. Sajnos 3–4 nap múlva már itt is láthatók lesznek a hőstressz jelei. Lemondhatunk a kiváló termésről, de jó közepes még így is lehet.
Mint kérdésünkre elmondta, azóta a helyzet valamelyest romlott, sőt, folyamatosan tovább romlik. Főleg ahhoz képest, hogy június végéig a sok esőnek és a viszonylag enyhe időnek köszönhetően kiemelkedőnek ígérkezett a kukoricatermés, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a növények két, akár három gazdag csövet is kineveltek. Ám most az extrém hőséget már nehezen bírják a növények, lassul az anyagcseréjük, és úgynevezett hőstressz éri őket, amelynek következményeként a három helyett kettő vagy csupán egy csőre számíthatunk növényenként.
Ráadásul a kései vetésű kukoricafajták esetén még a virágzásnál tartunk, ám a beporzás az időjárás miatt lehetetlenné válik, mert a pollenszemek egyszerűen megsülnek a hőségben. A csapadékhiány is komoly gondot jelent, különösen a Duna-Tisza közén, ahol a talaj vízszintje már most a gyökérzóna alá húzódott. Öntözéssel valamennyire menthető a helyzet, de az igazi megoldást csak a kiadós esőzés és a néhány fokos tartósabb lehűlés hozhatná el.
Minden nap számít
A kiemelkedően magas termésátlag reménye tehát mára szertefoszlott, és ez egyébként igaz a napraforgóra is. Ha nem romlik tovább a helyzet, tehát nem kapunk felfrissülés nélküli újabb hőhullámokat, az optimista várakozásoktól akkor is el kell búcsúznunk: a termésmennyiség például
- a Kisalföldön 20,
- a Duna-Tisza közén akár 50,
- a Tiszántúlon pedig 30–40 százalékkal csökkenhet.
A szakember szerint ez nem jelenti azt, hogy hiány várható a kukoricából, de azt igen, hogy drágul majd a termény a hazai piacon. Bár Ukrajnából lehetne behozni kukoricát, ami „szabályozná” a belföldi árakat, Raskó szerint kizárt, hogy a kormány feloldaná a gabona behozatalának érvényben lévő tilalmát. Így a kisebb termés miatt az etanol, az izocukor és az állati takarmányok, hízótápok előállítási költségei is növekedhetnek.
Megkérdeztük a kilátásokról Gyuricza Csaba agrárprofesszort, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorát is, aki úgy látja: a forró és száraz időjárás miatt nagyjából heti egy tonnával csökken a hektáronkénti termésátlag országosan. Már egészen biztos, hogy veszteségeket fog elkönyvelni a mezőgazdaság a kukorica, illetve a napraforgó esetében is – a kérdés csak az, hogy mekkorát. Az időjárás-előrejelzések egyelőre arról szólnak, hogy rövid és relatív enyhülés lehetnek, de a forró és száraz időszaknak nem látszik a vége. „Pedig, amikor egy héten keresztül szinte naponta dőlnek meg az évszázados hőségrekordok, akkor minden nap számít” – teszi hozzá a professzor. Jöhet olyan pillanat, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyi termést hoz az adott növény, hanem az, hogy életben marad-e egyáltalán.
Jelenleg a kukorica és a napraforgó is súlyos hőstressznek van kitéve. Sok múlik azon, mennyi vizet képesek a talajból fölvenni, ami attól is függ, milyen mélyen tudtak gyökeresedni. Azok a növények, amelyek le tudták ereszteni gyökereiket a talaj mélyebb rétegeibe, képesek a vizet hatékonyan, gyorsan felvenni. Ha van megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyag a talajban, az a vízhasznosításra is pozitív hatással van, tehát a magas hőmérsékletű időszakokat elvileg túlélheti az ilyen növény. Most viszont az extrém hőség miatt olyan intenzív a levélen keresztüli párologtatás, hogy ezzel nem tud lépést tartani a gyökéren keresztüli vízfelvétel. Nedvességdeficit alakul ki, a növény elkezd kiszáradni.
Általában hőhullámok idején a napközben kialakult nedvességdeficit este kiegyenlítődik, hiszen sokat csökken a hőmérséklet, csakhogy a jelenlegi időszakban az éjszakai hőmérséklet is olyan magas, hogy nincs ideje a növénynek regenerálódni. És amikor újra és újra jön egy 38–42 fokos csúcshőmérsékletű nap, egy idő után a növény a tűrőképessége végére ér: „megég, kisül, kiszárad” – fogalmaz a professzor.
Gyuricza szerint ilyenkor dől el, hogy megfelelő volt-e talajművelés, mert ennek függvénye, mennyi nedvességet tud a föld megtartani, és túl tudja-e élni a növény a kritikus időszakokat. Ha sokáig évszázados rekordokat dönt a forróság, akkor már a helyes technológia sem segít, a növények el fognak pusztulni. A terméskiesés pedig komoly nemzetgazdasági kárral jár: ebben az időszakban a kukoricánál – nagyjából, felkerekítve – heti 100 milliárdos veszteséggel számolhatunk. Kérdésünkre a rektor részletesen is kifejtette, hogyan jött ki ez az összeg.
A hektáronként heti egy tonna veszteség még nagyon optimista jóslat, márpedig közel egymillió hektáron termelünk kukoricát. (Az agrártárca szerint az idén csak 874 ezer hektáron – a szerk.) Most cirka 70 ezer forint a kukorica ára tonnánként, ami a teljes termőterületre nézve 70 milliárd forintot jelent. Csakhogy a forróságnak és a szárazságnak még nincs vége, ezért reálisabban 100 milliárdos kárral lehet számolni hetente ilyen rekordokat döntögető időjárás mellett. És akkor még a napraforgóról meg a többi, betakarítás előtt álló növényről nem is beszéltünk, amelyek szintén nagy veszélyben vannak.
