Zelenszkij leszögezte, hogy Ukrajna jelenleg nem fontolgat tűzszünetet

Legalább két halottja és több tucat sérültje van egy orosz légitámadásnak, amely szombaton ért egy barkácsáruházat az észak-ukrajnai Harkivban. Az üzletben hatalmas tűz keletkezett, amelyet nagy erőkkel oltanak. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt közölte, hogy két irányított bomba csapódott be a város egyik lakónegyedében található barkácsáruházba. Tájékoztatása szerint két halálos áldozatról és 24 sérültről tudnak. A német dpa hírügynökség a helyi polgári védelem adataira hivatkozva már 33 sérültről tett említést. Ihor Terehov, Harkiv polgármestere azt mondta, hogy sok embert nem találnak. Helyi hivatalos források szerint akár kétszázan is tartózkodhattak az áruházban a támadás idején. A Reuters hírügynökség rendelkezésére álló videófelvételeken hatalmas sötét füstfelhők, valamint a tűzoltók és a mentők helyszínre tartó járművei láthatók.

Közvetlenül a csapás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb kérést intézett az 1,3 millió lakosú város légvédelmének a megerősítésére. Harkiv, a második legnagyobb ukrán város 30 kilométerre fekszik az orosz határtól. Napi videóbeszédében szombaton kora este Zelenszkij „az orosz őrület újabb megnyilvánulásának” nevezte a barkácsáruház ellen intézett támadást.

Csak az olyan őrültek, mint Putyin, képesek ilyen szörnyű módon gyilkolni és terrorizálni az embereket. Ha megfelelő, korszerűbb légvédelmi rendszerekkel és repülőgépekkel rendelkeznénk, az orosz légierő természetesen már régen összeomlott volna, akárcsak a fekete-tengeri flottájuk

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy „az orosz repülőgépek lelövése a valódi békefenntartó intézkedés”, írja az MTI.

Az Ukrán Állami Nyomozó Iroda vizsgálatot indított az ukrán hadsereg rendezetlen visszavonulása miatt a Harkiv térségében indított orosz offenzíva során – jelentette az Ukrainszka Pravda ukrán hírportál szombaton a hivatalos bírósági regiszter alapján.

A hivatalos dokumentumok szerint a parancsnokok szemére vetik, hogy az ukrán-orosz határ védelmét nem az előírások szerint szervezték meg. A május 10-én kezdődött orosz támadás után az ukrán hadseregnek előretolt állásokat és több falut is ki kellett ürítenie. A hivatalos bírósági regiszter szerint 28 tiszt ellen folyik vizsgálat, az érintettek a 125. dandár, a 415. lövészzászlóalj, a 23. gépesített dandár és más egységek kötelekében szolgálnak. Az orosz offenzíva utáni első visszavonulás után már leváltották az érintett frontszakasz parancsnokát. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója jelentést kért megbízott építővállalatoktól, hogy miért nem a megrendeléseknek megfelelően kivitelezték az erődítményeket.

Az orosz csapatok előrenyomulását csak több nap után sikerült lassítani, és továbbra is súlyos harcok folynak az új fronton. Zelenszkij ugyanakkor pénteken azt mondta, hogy az ukrán hadseregnek sikerült az ellenőrzést visszaszereznie.

Az orosz birodalmi törekvések legyőzéséhez Európa hosszú távú újrafegyverkezésére van szükség – mondta egy interjúban Lengyelország külügyminisztere. Radosław Sikorski emellett az uniós szankciók és egy 5000 fős uniós gépesített dandár többségi megszavazására szólított fel, és kijelentette, hogy Lengyelország hajlandó támogatni egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő programot, amely ösztönözné az ukrán katonaszökevények visszatérését hazájukba.

A Guardiannek adott interjújában Sikorski elmondta, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna jogát arra, hogy csapást mérjen Oroszországon belüli katonai célpontokra, és azzal érvelt, hogy a Nyugatnak fel kell hagynia azzal, hogy folyamatosan korlátozza magát abban, hogy mit tesz Ukrajna támogatására. Mint ismeretes, Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kitart amellett, hogy Ukrajna ne használjon amerikai fegyvereket orosz területen.

Sikorsi éppen egy berlini találkozóról érkezett, amelyen Franciaország és Németország külügyminisztereivel találkozott az úgynevezett weimari háromszög keretében, amely csoportosulás ma az EU új politikai erőközpontjának számít. Mint elmondta, Oroszország főként apró, pirruszi győzelmeket aratott, a weimari csoport pedig támogatja, hogy pótolják a hidegháború végén kialakult nagy hiányosságokat az EU védelmi képességeiben.

Lengyelország GDP-jének 4 százalékát költi védelemre, és Sikorski szerint a többi országnak van mit behoznia. Szerinte ehhez katonai átorientálásra van szükség, hozzátéve, hogy eddig a nagy értékű, csúcstechnológiás platformokra és fegyverekre összpontosítottak: „Csak most fedezzük fel újra, hogy valójában csak több millió lövedékre van szükség. Nagy mennyiségű low-tech felszerelésre is szükség van”.

Sikorski hozzátette:

Hagytuk, hogy a hidegháború vége után bezárják ezeket a gyártóüzemeket. Pénzbe kerül rávenni a vállalatokat, hogy készenlétben tartsák a gyártósorokat. Mi egyszerűen nem fizettük ki azt a pénzt. Ez a béke járulékos része volt. És utólag úgy tűnik, hogy ez hiba volt. Nyilvánvaló, hogy Európa lemaradásban van, és az EU védelmi, technológiai és ipari bázisa szenved az évek óta tartó alulfinanszírozottságtól.

A külügyminiszter elismerte, hogy az európai hadiipar még mindig nem érzi úgy, hogy az újrafegyverkezési folyamat tartós lenne. Sikorski szerint Oroszországban 3,5 millió ember dolgozik a hadiipari komplexumban, ezzel szemben „Európa nem csak leszerelte a haderejét, hanem dezindusztrializálódott a védelmi területen” – mondta Sikorski, aki hozzátette:

A vállalatok azt mondták nekem: »Láttuk a médiában, hogy ekkora a kereslet a fegyverek iránt, de nem kapunk hosszú távú szerződéseket. És ha nem kapunk tízéves szerződést, akkor felelősek vagyunk a részvényeseinknek. Nem tudunk beruházni.« Tehát arról van szó, hogy garantáljuk nekik, hogy ez nem csak holnapra szól, hanem ez egy hosszú távú újrafegyverkezés és változás a biztonságpolitikában.

A szankciók meghatározásával kapcsolatban Sikorski elmondta, hogy a weimari találkozón megállapodtak abban, hogy szorgalmazzák, hogy az EU teljesebb koordinációs szerepet vállaljon, és egyértelműen Magyarországra is utalt:

El kellene ejtenünk az egyhangúság elvét a szankciók terén. Némelyiket az késleltette, hogy egy-egy tagállam blokkolta azokat. Emellett pedig uniós bűncselekménynek kellene lennie az uniós szankciók megsértésének, és ezért az európai ügyészségnek büntetőeljárást kellene indítania ellenük.

Azt mondta, Európának meg kell tanulnia jobban játszani az eszkalációs játékot, és Putyint a szándékait illetően találgatásokra kell késztetnie. Arra a kérdésre, hogy megengedhető-e, hogy Ukrajna katonai célpontokat támadjon Oroszországon belül, azt mondta: „Az oroszok az ukrán villamosenergia-hálózatot, a gabonaterminálokat és a gáztároló kapacitást, a polgári infrastruktúrát támadják. Az orosz hadműveletet a Rosztov-on-Donban lévő főhadiszállásról irányítják. Azon kívül, hogy Oroszország nem használ atomfegyvereket, nem nagyon korlátozza magát. Ha mindig kijelentjük, hogy mi a saját vörös vonalunk, az csak arra hívja fel Moszkvát, hogy ellenséges akcióit a mi folyamatosan változó, önmagunk által felállított korlátainkhoz igazítsa”.

Szkeptikusan nyilatkozott a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos orosz fenyegetésekről, mondván:

Az amerikaiak azt mondták az oroszoknak, hogy ha felrobbantanak egy atombombát, még ha az nem is öl meg senkit, mi az összes ukrajnai állásukat hagyományos fegyverekkel fogjuk mindet megsemmisíteni. Szerintem ez egy hiteles fenyegetés. Emellett a kínaiak és az indiaiak is nehezményezték Oroszország nukleáris fenyegetéseit. És ez nem gyerekjáték, mert ha ez a tabu is megszegésre kerülne, mint ahogy az a tabu is, hogy erőszakkal nem változtathatjuk meg a határokat, Kína tudja, hogy Japán és Dél-Korea is nukleáris fegyvereket akarna telepíteni, és ezt feltehetően nem akarják

– mondta Radosław Sikorski.

„Egy tűzszünet ma számunkra nagyon veszélyes” – szögezte le az ukrán elnök a kazah, kirgiz és üzbég tömegtájékoztatási szerveknek adott interjújában, amelyet az Orda.kz kazah portál hozott nyilvánosságra. Zelenszkij szerint az orosz erők a pozícióik megerősítésére használnának ki egy tűzszünetet, ezért egy ilyen megállapodásnak csak akkor lenne értelme, ha a csapatok a határvonalakon tartózkodnának.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy a párizsi olimpiai játékok idejére minden fegyveres konfliktusban hirdessenek tűzszünetet. Tavaly pedig Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök mondta azt, hogy hirdessenek tűzszünetet a csapatok mozgatása nélkül, de Kijev ezt elutasította, mondván, hogy Ukrajnának joga van csapatainak és technikájának áthelyezésére saját területén, ha ezt szükségesnek tartja.

Zelenszkij 2022 november közepén 10 pontos béketervet terjesztett elő, és Kijev azóta minden más béketervet elutasított, leszögezve, hogy kizárólag saját békeformulájához ragaszkodik. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő viszont kijelentette, hogy ez a kezdeményezés nem veszi figyelembe Moszkva álláspontját, és véleménye szerint Zelenszkij terve egy újabb próbálkozás az Egyesült Államok részéről egy európai konfliktus kirobbantására.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem veszi fontolóra tűzszüneti megállapodás megkötését Oroszországgal.

Egy tűzszünet ma (…) számunkra nagyon veszélyes.

Ezt mondta az ukrán elnök a kazah, kirgiz és üzbég tömegtájékoztatási eszközöknek adott interjúban.

Zelenszkij szerint az orosz erők pozícióik megerősítésére használnának ki egy tűzszünetet, és egy ilyen megállapodásnak csak akkor lenne értelme, ha a csapatok „a határvonalakon” tartózkodnának.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy a párizsi olimpiai játékok idejére minden fegyveres konfliktusban hirdessenek tűzszünetet.

Tavaly Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt javasolta, hogy hirdessenek tűzszünetet a csapatok mozgatása nélkül, de Kijev ezt elutasította, mondván, hogy „Ukrajnának joga van csapatainak és technikájának áthelyezésére saját területén, ha ezt szükségesnek tartja”.

Zelenszkij 2022 november közepén 10 pontos béketervet terjesztett elő, Kijev azóta minden más béketervet elutasított.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az atlanti szövetség nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, és nincsenek tervek NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatására sem, írja az MTI. Stoltenberg a The Economist című brit hetilap online kiadásán megjelent nyilatkozatában hangot adott ugyanakkor annak a véleményének is, hogy a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

A NATO-főtitkár szerint ez különösen most lenne időszerű, mivel számos összecsapás zajlik Harkiv körzetében, közel a határhoz, és ezért nagyon megnehezíti Ukrajna számára saját védelmét, ha megtagadják tőle azt a lehetőséget, hogy orosz területen lévő katonai célpontok ellen is bevethesse a NATO-országoktól kapott fegyvereket.

Hangsúlyozta ugyanakkor: el kell kerülni, hogy az ukrajnai háború a NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában. Stoltenberg kijelentette: a NATO kiképzést nyújt, fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának, de nem lesz közvetlenül részese az ukrajnai területen zajló hadműveleteknek.

A NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia elnök többször hangoztatott véleményének nyíltan ellentmondva, kijelentette azt is, hogy a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi alakulatok küldése Ukrajnába.

Nem ez a terv. Célunk kettős: egyrészt Ukrajna támogatása, ahogy jelenleg is tesszük, másrészt viszont annak biztosítása, hogy nem eszkaláljuk a háborút teljes körű konfliktussá

– mondta Stoltenberg az Economist-interjúban. Macron nemrégiben, ugyancsak a The Economistnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

Mióta az amerikai kongresszus április végén jóváhagyta a kijevi vezetésnek szánt 61 milliárd dollárnyi forrást, immár az ötödik, ezúttal 275 millió dolláros katonai csomag érkezik Washingtontól Kijevnek.

Ez a szállítmány tartalmaz:

• HIMARS-rakétákat
• 155 és 105 milliméteres tüzérségi lövedékeket
• Javelin és AT-4-es típusú pácéltörő rakétákat
• harckocsiaknákat
• vegyi-, biológiai- és radiológiai védőöltözeteket is.

A külügyi tárca közölte: az előző segélycsomagok tartalma már megérkezett a frontvonalakra, s a mostani támogatást is a lehető leghamarabb leszállítják.

Az ukrajnai háború kitörése óta Washington több mint 50 milliárd dollárral támogatta Kijevet.

Németország is bejelentést tett: most pénteken egy Iris-T légvédelmi rakétaüteget adott át Ukrajnának. Boris Pistorius német védelmi miniszter közlése szerint ez egy kombinált üteg, mely IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú egységeket tartalmaz.