A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás. A paktum felülvizsgált szabályai értelmében az Európai Bizottság számára nehezebb lesz túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonni egy tagállamot, ha alapvető, a gazdaság ellenállóképességét növelő beruházások folynak. Az EU által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos valamennyi nemzeti kiadást ki kell majd zárni a kormány kiadásainak kiszámításából – olvasható a portálon.
A túlzott adóssággal rendelkező országoknak évente átlagosan 1 százalékkal kell majd csökkenteniük az adósságot, ha az adósságuk meghaladja a GDP 90 százalékát, és évente 0,5 százalékkal, ha az adósság 60 százalék és 90 százalék között van.
A magyar GDP-arányos államadósság 73,5 százalékon állt 2023 végén.
A stabilitási és növekedési paktum meghatározza azt is, hogy a költségvetési hiány nem lehet 3 százalék felett, és azok a tagállamok, amelyek e szint felett állnak, évente csökkenteniük kell azt, három éven belül elérve a célszintet. Ebből bizonyos mentességeket jelentenek a védelmi beruházások, valamint ha egyes gazdasági ellenállóképességet javító fejlesztéseket hajtanak végre az adott tagállamban.
A magyar költségvetés esetében 6,7 százalék volt a hiány, tehát bőven a célszint felett állt 2023 végén, az idénre pedig 4,5 százalékos szintet tervez a kormány.
A legutóbbi uniós adatok alapján nagyjából másik 10 tagállamot is raportra hívott Brüsszel a magas államadósság- és hiányszint miatt.
Viszont ez most nem feltétlenül jár majd a 2010-es évek első felében látott durva csatározással az Európai Bizottság és a magyar kormány között: az új szabályok nagyobb rugalmasságot is lehetővé tesznek: a nemzeti terv célkitűzéseinek eléréséhez a szokásos négy év helyett három plusz évet is biztosítanak, hogy visszatérjenek az adott országok a fenntartható büdzsépályához – írja a portfolio.hu.
