Élő Nagyvilág

A CIA igazgatója szerint támogatás nélkül Kijev az év végéig elveszítheti a háborút

AFP PHOTO / UKRAINIAN EMERGENCY SERVICE
AFP PHOTO / UKRAINIAN EMERGENCY SERVICE

A háború legfontosabb csütörtöki híreiről itt lehet olvasni.

Hollandia 200 millió euró támogatást adott Ukrajnának

Hollandia azonnali hatállyal több mint 200 millió eurót szabadít fel Ukrajna légvédelmének további támogatására – jelentette be Kajsa Ollongren holland ügyvivő védelmi miniszter pénteken Brüsszelben a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követően.

A pénzből 150 millió euró jut arra a német kezdeményezésre, amely több országgal közösen gyorsan nagy hatótávolságú légvédelmet biztosítana Kijev számára. Emellett a holland kormány 60 millió eurót fog fordítani rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök beszerzésére. Ezeket többek között drónok megsemmisítésére lehet használni, taglalta a miniszter. Ollongren szavai szerint Ukrajnában égető szükség van légvédelemre és tüzérségi lőszerekre, mert a helyzet kezd kritikussá válni. „Most mindannyiunknak mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért” – mondta.

Hollandia hozzájárul továbbá egy észt kezdeményezéshez is, amelynek célja, hogy a meglévő készletekből minél gyorsabban tüzérségi lőszert küldjenek Ukrajnába.

Ukrajna többek között hét Patriot-rendszert szeretne a városok és az infrastruktúra védelmére. Németország a hét elején jelentette be egy Patriot-rendszer átadását.

(MTI)

A G7 gyorsítaná Ukrajna segélyezését

Az Ukrajnának nyújtott katonai segítség felgyorsítását szorgalmazta pénteken a hét legfejlettebb ipari országot tömörítő országcsoport, a G7, és felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást, ha jó kapcsolatokat akar a Nyugattal.

Az Egyesült Államokat, Olaszországot, Kanadát, Franciaországot, Japánt és Nagy-Britanniát magában foglaló csoport külügyminisztereinek az olaszországi Capri szigetén tartott háromnapos tanácskozásán a fő téma Ukrajna és a Közel-Kelet volt.

Záróközleményében az országcsoport elismerte, hogy többet kell tennie Ukrajna megsegítésére, és szorgalmazta a feszültség enyhítését a Közel-Keleten, ahol az Irán és Izrael közötti ellenséges viszony szélesebb regionális konfliktus kirobbantásával fenyeget.

A fokozódó harctéri orosz előrenyomulás miatt aggódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen utazott Caprira, hogy közölje G7-beli szövetségeseivel: még több segítségre van szükségük, és kijelentette, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború között kapcsolat van.

Irán ugyanolyan típusú fegyveres drónokat szállít Oroszországnak, mint amilyeneket a múlt héten egy nagyszabású Izrael elleni támadásban bevetett.

Hibás az a felvetés, hogy a Nyugatnak választani kell Izrael vagy Ukrajna támogatása között, mert mindkét ország ugyanannak a háborúnak a hadszíntere

– jelentette ki Dmitro Kuleba.

Antony Blinken egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy míg Észak-Korea és Irán Oroszország legfontosabb fegyverszállítói, Kína az orosz hadiipar „fő közreműködője”.

Ha Kína jó kapcsolatokat akar Európával és más országokkal, nem teheti meg, hogy szítja az európai biztonságot a hidegháború óta fenyegető legnagyobb veszélyt

– mondta.

Annalena Baerbock német külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, Berlin számára elfogadhatatlan, hogy Kína még szorosabbra fűzze kapcsolatait „az Ukrajna ellen törvénytelen háborút vívó” Oroszországgal.

A külügyminiszteri tanácskozás röviddel azután ért véget, hogy jól értesült források szerint Izrael megtorló csapást mért Iránra a zsidó állam elleni szombat esti drón- és rakétatámadás miatt.

A G7-miniszterek leszögezték: azon munkálkodnak, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus ne csússzon ki az ellenőrzés alól, és ezzel egyidejűleg véget vessenek a gázai háborúnak – tájékoztatott Antonio Tajani, a házigazda Olaszország külügyminisztere.

A külügyminiszterek azt is megállapították, hogy a sok globális válság közelebb hozza egymáshoz a vezető demokráciákat.

E miniszteri értekezlet után nagyobb köztünk az egység, mint valaha

– mondta Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője.

Ukrajna déli részét támadták az oroszok

Az orosz erők a dél-ukrajnai Mikolajiv és Odessza megyékre mértek csapásokat pénteken napközben, a támadásoknak civil áldozatai is vannak – közölték helyi kormányzók.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy régiójában az orosz erők tüzérségi tűz alá vettek egy kistérséget a megyeszékhely közelében, a támadás következtében egy idős nő életét vesztette, férje és egy 14 éves fiú pedig megsérült.

Oleh Kiper, a szomszédos Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy délután az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra. A támadásban ez eddigi információk szerint egy civil sérült meg. Károk keletkeztek a kikötői és a mezőgazdasági infrastruktúrában. Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője a Facebookon hozzátette, hogy az orosz hadsereg négy rakétával mért csapást Ukrajna déli részének kikötői létesítményeire.

Az ukrán állami újjáépítési ügynökség 18 darab modulárishíd-készletet kapott, amelyet az amerikai Acrow vállalat gyártott – közölte pénteken az ukrán szaktárca. A területfejlesztési minisztérium közlése szerint a hidak Ukrajna és a Világbank által kezdeményezett fejlesztési projekt részeként érkeztek az országba.

Musztafa Najem, az ügynökség vezetője hozzátette, hogy a beszerzést az ENSZ Projekttámogatási Hivatala (UNOPS) végezte. A szállítmány 23,3 millió dollárba került. Az Acrow vállalat ezen felül hídszerelő berendezéseket adományozott Ukrajnának.

A moduláris hidak lehetővé teszik a közlekedési kapcsolatok gyors helyreállítását, valamint biztosítják az áruk és rakományok logisztikáját azokon a helyeken, ahol az állandó hidak megsemmisültek vagy megsérültek a harcok következtében

– magyarázta közleményében az újjáépítési ügynökség.

(MTI)

Orbán Ukrajnának a lehető legkevesebb pénzt adná, a CIA igazgatója szerint támogatás nélkül Kijev az év végéig elveszítheti a háborút

Ukrajna év végéig elveszítheti az Oroszországgal szembeni háborút, ha az USA nem küld több segélyt – írja a CNN a CIA igazgatójának figyelmeztetése alapján. A téma azért is aktuális, mert az amerikai kongresszus arról vitázik, hogy jóváhagyja-e a Kijevnek szánt, régóta halogatott segélycsomagot.

Bill Burns, a CIA igazgatója azt mondta: a katonai segítséggel az ukránok képesek lennének arra, hogy kitartsanak.

A Telex emlékeztet, hogy nemrég Brüsszelben tárgyaltak a NATO-országok külügyminiszterei, ahol egyik kiemelt témájuk az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok koordinálásának átvétele volt, abban az esetben, ha novemberben esetleg újra Donald Trumpot választják amerikai elnöknek. A fegyverszállítmányok koordinálását jelenleg az Egyesült Államok irányítja, de ha Trump visszatér az elnöki székbe előfordulhat, hogy az USA a továbbiakban nem végezné el ezt a feladatot. A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg egy 100 milliárd dolláros, öt évre szóló alapot javasol Ukrajnának.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában aról beszélt, hogy a lehető legkevesebb pénzt kell odaadni az ukránoknak.

Nyolc ember meghalt Dnyipropetrovszk régióban orosz csapások miatt

Dnyipropetrovszk régiót érte nagyszabású orosz rakétatámadás, ebben legalább nyolc ember meghalt, huszonegy megsebesült és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – jelentették helyi illetékesek péntek reggel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a támadás több lakóépület emeletét és egy vasútállomást rongált meg a régió fővárosában, Dnyipróban. Az elnök további légvédelmi intézkedéseket szorgalmazott.

Az ukrán állami vasúttársaság szerint az orosz támadás szándékosan célozta a térségben lévő vasúti infrastruktúrát, és vasúti alkalmazottakat sebesített meg. A vállalat bezárta dnyiprói állomását, a városon egyébként áthaladó vonatok terelve közlekednek.

Ihor Klimenko belügyminiszter elmondta, hogy legalább nyolc ember halt meg a támadásban, kettő Dnyiproban és hat a régió Szinelnyikovszkij körzetében, ahol több mint egy tucat ház megrongálódott.

Olvasói sztorik