Élő Nagyvilág

Kijev: Értelmetlen Oroszország követelése a merénylettel kapcsolatban

MTI / EPA / Makszim Sipenkov
Férfi áll a Crocus City Hall kulturális központnál Moszkva Krasznogorszk nevű nyugati elővárosában 2024. március 24-én.
MTI / EPA / Makszim Sipenkov
Férfi áll a Crocus City Hall kulturális központnál Moszkva Krasznogorszk nevű nyugati elővárosában 2024. március 24-én.

Az orosz-ukrán háborúról szóló vasárnapi közvetítésünket itt olvashatják.

Előzetes letartóztatásba helyezték a tizedik gyanúsítottat a krasznogorszki merénylettel kapcsolatban

Előzetes letartóztatásba helyezte egy moszkvai bíróság hétfőn a Moszkva melletti Krasznogorszkban található Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás tizedik gyanúsítottját.

A nyomozás eredménye szerint a tádzsik állampolgárságú Jakubzsoni Juszufzoda a merénylet előtt a bankkártyájáról pénzt utalt át a terroristák elszállásolására, majd az egyik támadónak a terrorcselekmény után is küldött pénzt. A férfi, aki Oroszországban építkezéseken dolgozott feketén, őrizetbe vételekor ellenállást tanúsított.

A március 22-én este elkövetett krasznogorszki terrortámadásban vagy annak következtében az orosz egészségügyi minisztérium szerint 144 ember életét vesztette, 551 pedig megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a dagesztáni Kaszpijszkban vasárnap őrizetbe vett négy olyan álampolgárt, aki terrortámadás elkövetésére készült. A gyanúsítottak az FSZB szerint részt vettek a Crocus City Hall elleni terrorcselekmény elkövetőinek finanszírozásában és eszközöket biztosítottak a merénylethez. A kaszpijszki négyek támadásuk előkészítésére felderítést végeztek a dagesztáni tengerparton, összeszereltek egy pokolgépet és beszereztek egy automata fegyvert.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája hétfőn közleményt adott ki, amely szerint „egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Egyesült Államok, amely mentegeti a bűnöző kijevi rezsimet és segítséget nyújt neki, azt kockáztatja, hogy a nemzetközi terrorizmusban való részvétel gyanújába keveredik”. Az SZVR azzal vádolta meg a Biden-kormányt, hogy igyekszik hamis képet kialakítani a krasznogorszki terrortámadásról, és hogy az amerikai külügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok, a hozzájuk kapcsolódó nem kormányzati szervezetek és a médiorgánumok igyekeznek minden gyanút átterelni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről és környezetéről az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre. Ebben a kémszolgálat szerint szerepet kaptak az orosz rendszeren kívüli ellenzék külföldön élő képviselői is.

A Fehér Ház attól tart, hogy Kijev nyomának felfedezése az incidensben rávilágít az ukrán rezsim terrorista jellegére, és végleg kisiklatja Washington azon tervét, hogy növelje Ukrajnának nyújtandó támogatását

állt a közleményben.

Az SZVR szerint olyan ukrán hivatalos személyek, mint Kirilo Budanov, a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének, vagy Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) a vezetője, nyíltan beszélnek arról, hogy Kijev „teljeskörű terrorista háborút” folytat Oroszország ellen. A közlemény szerint a Crocus City Hall ellen elkövetett terrortámadás, civilek legyilkolása a moszkvai régióban ily módon közvetlenül „rokon” a Kurszk és Belgorod megye ellen elkövetett tömeges ukrán rakétatámadásokkal és rajtaütésekkel.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte: parlamenti képviselők felhívására megkezdte annak kivizsgálását, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok milyen terrortámadásokat szerveztek meg, finanszíroztak és hajtottak végre Oroszország ellen. Korábbi közlés szerint az orosz főügyészség dokumentumokat kapott a honatyáktól orosz területen elkövetett terrortámadások megszervezéséről és finanszírozásáról, valamint arról, hogy az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, illetve Cipruson tartózkodó személyek és ott működő szervezetek robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket.

Az orosz belügyminisztérium hétfőn arról adott ki tájékoztatást, hogy a napokban a kormány elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely megszigorítja az ellenőrzést az országba való belépéskor. Ez egyebek között lehetővé teszi biometrikus személyazonosítás bevezetését, a külföldiek digitális profiljának létrehozását és a külföldiek ideiglenes tartózkodásának naptári évenként maximum 90 napra csökkentését. Ezenkívül a beutazóknak lojalitási nyilatkozatot kell majd aláírniuk. Jelenleg félévenként lehet 90 napig ideiglenesen Oroszországban tartózkodniuk a külföldieknek.

(MTI)

Ausztriában összehívják a nemzetbiztonsági tanácsot az orosz kémhálózatok jelentette veszélye miatt

Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn elrendelte a nemzetbiztonsági tanács összehívását április 9-re a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal (BVT) kémkedéssel gyanúsított egyik munkatársának őrizetbe vételével összefüggésben.

Súlyos vádakról van szó. Egyrészt az igazságszolgáltatásnak most ki kell vizsgálnia a felmerült gyanút. Másrészt értékelni és tisztázni kell a köztársaság biztonsági helyzetét. Elejét kell venni annak, hogy orosz kémhálózatok fenyegessék Ausztriát beszivárgással vagy a politikai pártok és egyéb hálózatok aláásásával, illetve felhasználásával

jelentette ki Nehammer.

Nicolas Economou / NurPhoto / AFP Karl Nehammer osztrák kancellár Brüsszelben, 2023 október 27-én.

Pénteken hivatali visszaélés és Ausztria sérelmére elkövetett hírszerzési tevékenység címén előállították Egisto Ottot, a BVT volt munkatársát. Az illetékes bíróság vasárnap elrendelte Ott vizsgálati őrizetét. A gyanúsított tagadta az ellene felhozott vádakat.

Az APA osztrák hírügynökség szerint Ottot Nagy-Britanniából érkezett hírszerzési információ alapján vették őrizetbe, miszerint 2022 nyarán továbbította az osztrák belügyminisztérium három volt vezető munkatársa okostelefonjának klónozott adatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB).

(MTI)

Reuters: Irán is figyelmeztette az oroszokat, hogy merénylet készül

Irán a márciusi, Moszkva melletti koncertteremben történt mészárlást megelőzően egy nagy „terrorista hadművelet” lehetőségéről tájékoztatta Oroszországot – közölte három, az ügyet jól ismerő forrás a Reuters hírügynökséggel.

Az elmúlt 20 év legsúlyosabb oroszországi támadásában fegyveresek lövöldöztek automata fegyverekkel a koncertlátogatókra március 22-én a Crocus City Hall nevű rendezvényközpontban, és legalább 144 embert öltek meg az Iszlám Állam által magára vállalt erőszakos cselekményekben.

Az már korábban kiderült, hogy az Egyesült Államok előre figyelmeztette Oroszországot egy valószínű militáns iszlamista támadásra, azonban a Moszkva és Washington közötti bizalmatlanság miatt az oroszok nem vették elég komolyan a figyelmeztetést.

Irán azonban Oroszország szövetségese, így az onnan érkező üzeneteket nehezebb nem figyelembe venni, ráadásul felmerül az orosz biztonsági szolgálatok felelőssége is.

Az egyik forrás a Reutersnek azt mondta, hogy „napokkal az oroszországi támadás előtt Teherán információkat osztott meg Moszkvával egy lehetséges nagy oroszországi terrortámadásról, amelyet az iráni halálos merényletekkel kapcsolatban letartóztatottak kihallgatása során szereztek.

Irán januárban 35 embert tartóztatott le, köztük az Iszlám Állam afganisztáni székhelyű ISIS-K szervezetének egy parancsnokát, akiről azt mondták, hogy kapcsolatban állnak a Kerman városában január 3-án elkövetett ikerrobbantásokkal, amelyekben közel 100 ember halt meg.

Az 1979-es iszlám forradalom óta a legvéresebb iráni merényleteket az Iszlám Állam vállalta magára. Amerikai hírszerzési források szerint az ISIS-K hajtotta végre a január 3-i iráni merényletet és a március 22-i moszkvai lövöldözést is.

Nincs jó helyzetben az orosz fegyverkereskedelem

Míg Oroszország növelte az Ukrajnában leggyakrabban használt kulcsfontosságú lőszerek, például a tüzérségi lövedékek gyártását, a nemzetközi szankciók hatása Oroszország fejlettebb és összetettebb fegyverrendszerére van a legnagyobb hatással – olvasható a brit védelmi minisztérium jelentésében. Ezek a gyártási és fejlesztési rendszerek fokozottan támaszkodnak a külföldi alkatrészekre és technológiára.

A várakozások szerint a szankciók valószínűleg továbbra is zavart keltenek az orosz fegyverkereskedelemben, valamint jelentősen megnehezítik az Oroszország felé irányuló fizetési mechanizmusokat. Ez jó eséllyel hozzájárult az orosz fegyverexport jelentős csökkenéséhez és a szállítási késedelmek növekedéséhez. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Oroszország részesedése a globális fegyverkereskedelemből 11 százalékra esett vissza 2019 és 2023 között, szemben a 2014 és 2018 közötti 21 százalékkal.

Kijev: Értelmetlen Moszkva követelése a krasznogorszki terrotámadással kapcsolatban

Értelmetlennek minősítette és visszautasította Oroszország arra vonatkozó követeléseit vasárnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), hogy Kijev adja át Moszkvának az oroszországi terrortámadások érintettjeit.

Az SZBU reagálásában közölte: Moszkva „elfelejtette”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot adott ki.

Terrorizmusról szóló nyilatkozatok különösen cinikusnak hatnak egy terrorista országtól

– hangoztatta az SZBU.

Mindezért bármiféle szavak az orosz külügyminisztériumtól értelmetlenek

– tette hozzá.

Az orosz diplomáciai tárca vasárnap arról számolt be, hogy a helyi hatóságok nyomozása kimutatta: a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet, köztük Vaszil Maljukot, az SZBU vezetőjét. (MTI)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik