Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán Kecskeméten. A bíróság nem minősítette bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek a vádlottak tevékenységét, az indoklásban azonban már arról beszélt Fodor Endre tanácsvezető bíró, hogy az elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult.
A bíróság Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) – aki nem jelent meg az ítélethirdetésen – 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser László kilencedrendű vádlottat pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélte. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.
A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.
Német Zsolt ügyész a másodrendű és a tizenhatodrendű vádlottat illetően tudomásul vette az ítéletet, míg a többi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A börtönbüntetésre ítélt vádlottak esetében fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbez. Indítványozta Zuschlag János és Katus Ferenc előzetes letartóztatásának, valamint Lados István házi őrizetének a meghosszabbítását, továbbá az ötödrendű, a hatodrendű és a hetedrendű vádlott – Krausz Csaba, Marsovszky Balázs és Kullai Tamás – előzetes letartóztatásának az elrendelését.
vélemény
Az fn.hu megkereste Szabó Ferencet, a Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettest, aki az ítélet részletes indoklásának elhangzása előtt nem akarta kommentálni a bíróság döntését. (A több óráig elhúzódó indoklás jelenleg is tart.) Szabó tavaly decemberben adott interjút lapunknak, akkor ezt mondta: “Az ügy fontosabb szereplőit bűnszervezetben való elkövetéssel vádoljuk. Ezzel eleve duplájára emelkedik az egyébként irányadó büntetés. Zuschlagnál ez húsz évet jelentene. Természetesen az ügyészség sem gondolja, hogy az ítélet akárcsak megközelítené ezt, de úgy gondolom, hogy a 20 év felét nagyjából közelítenie kell a kiszabott büntetéseknek.”
Az indoklás
A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak.
Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztériumban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor – Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében – azt kellett feltételezni, hogy ezek a személyek relevánsak. Az már másodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban – tette hozzá.
A bíróság kiemelte: az írásos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek voltak. A szervezeteket – melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek – 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt.
“A Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet”
A Zuschlag-csoport által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult – mondta ki az ítélet jogi indokolásában a tanácsvezető bíró. Fodor Endre a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai ítélethirdetésén azt is kijelentette, hogy “a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet”.
Három vagy több személy által, öt évet meghaladó büntetési tétellel büntethető szándékos bűncselekmény elkövetése megvalósult, ezért a Btk. szerint bűnszervezetben elkövetettnek minősül a Zuschlag János és hét társa által elkövetett cselekmény – indokolta ítéletét a bíróság.
Fodor Endre kiemelte: a rendelkező részben nem mondta ki a bíróság azt, hogy bűnszervezetben követték el a bűncselekményt, mert ezt felsőbb iránymutatásra a jogi indokolásban kell kimondani.
Lados memóriája
Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltáró volt, a tényállás alapját képezte. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette – mondta a bíró.
A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben – a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében – megtagadta a vallomást.
A bíróság bizonyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempontjából nem érdekes, ki értesítette – mondta a bíró, hozzátéve: ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehallgatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitoknak minősülő adatokhoz is hozzájutott – fűzte hozzá.
Kampányfinanszírozás
Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasználásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a pártalapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzeket legnagyobb részét.
A bíróság szerint a pályázatok “felháborítóan” rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként “A nők, mint veszélyeztetett korcsoport” címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró. Mint mondta, azért lehetett ezt megtenni, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette.
Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: az ítélet indoklása a déli szünet után folytatódik.
A tárgyalási nap elején szünetet rendelt el a bíróság, mert a negyedrendű vádlottra várt, ám Őri András nem jelent meg. A bíró bejelentette: Őri András távolmaradása nem akadálya az ítélet kihirdetésének.
A vád
A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János egykori szocialista politikus és társai ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civilszervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.
A bizonyítási eljárásban a bíróság csaknem kétszáz tanút hallgatott meg. A tanúk egy része írásban tehetett vallomást.
Középmérték
Az ügyész a vádbeszédében fegyházbüntetést kért Zuschlag Jánosra, s azt indítványozta, hogy annak hosszát a büntetési tétel – 5-20 év – középmértékéhez közel határozza meg a bíróság. Lados István másodrendű vádlottal szemben – aki feltáró vallomásával segítette az ügy felderítését – a törvényi minimumban megállapított börtönbüntetés kiszabását kérte.
További hat vádlottra letöltendő fegyházbüntetést, három vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, míg öt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
