A rendszerváltás óta mintha most kerülnének leginkább előtérbe azok az ügyek, melyekben politikusok is érintettek, gondolunk itt Zuschlag János vagy Kolompár Orbán perére, jól látjuk? Korábban látszólag csak tettenérés esetén indultak el az eljárások.
Régen is ugyanígy mentek a dolgok, régen is volt a Zuschlag-ügyhöz hasonló, akár itt a megyében is. Inkább csak a média hozzáállása változott meg. A rendszerváltás előtt egyáltalán nem, hisz nem is lehetett, de azt követően is csak lassan találtak rá az újságírók az ilyen ügyek érdekességeire, egyáltalán az igazságszolgáltatásra. Mi a mostani ügyekben sem járunk el másképp, mint 15 évvel ezelőtt, legalábbis ami a szakmai kérdéseket illeti. Az viszont tény, hogy az ügyészség is, lassan 10 éve már, „nyitott” a média felé.
“Koncepciós eljárásokat folytatni nem lenne célszerű” (Fotó: Gáti András, FN)
Az is érdekesebbé teszi most az ilyen ügyeket, hogy a Fidesz már beígérte a büntetőjogi felelősségre vonást.
Egyelőre nem látom, hogy ezt hogyan is képzelik. Azzal természetesen már csak foglalkozásomnál fogva is egyetértek, hogy mindenki, aki bűncselekményt követett el ebben az országban, az kerüljön felelősségre vonásra. Az igazi jogállam – büntetőjogi szempontból – az lenne, ha egyetlen bűnös sem kerülhetné el igazságos büntetését. Ugyanakkor koncepciós eljárásokat folytatni a mai világban nem lenne célszerű, az ilyen felvetések már önmagukban megkérdőjelezik a jogállamiságot.
Volt, aki a Zuschlag-pert is annak tekinti…
Az, hogy országos ismertségű emberek kerülnek az igazságszolgáltatás elé: a mi megyénkben bizonyosan nem célirányos tevékenység. Előzetesen nem „utaztunk” sem Zuschlag Jánosra, sem Kolompár Orbánra. Egyszerűen bűncselekmények elkövetésére irányuló adatok merültek fel velük szemben. Ilyenkor éppen az lenne bűncselekmény egy ügyész részéről – hivatali bűnpártolás –, ha a birtokunkba került adatok alapján nem járnánk el velük szemben.
Zuschlag János ügye hogy kezdődött?
A Kiskunhalasi Városi Ügyészségen egy kolléganő foglalkozott az alapítványok működésének törvényességi vizsgálatával. Nem szúrópróbaszerű és nem kimondottan Zuschlag vagy az érdekkörébe tartozó emberek szervezeteire irányuló vizsgálat volt, hanem egy átfogó munkatervi vizsgálat. Az ügyészség egyik munkamódszere ugyanis, hogy minden évben feladatokat határoz meg, hogy mit fog a törvényesség szempontjából megvizsgálni. Ellenőriztünk már legkülönbözőbb társadalmi szervezeteket, és 2005-ben éppen az alapítványokra került a sor. E vizsgálat során fedezte fel a kolléganő, hogy bizonyos számlák nem stimmelnek. Ilyenkor – erre előírás van – kötelező a büntetőjoggal foglalkozó szakterület felé jelezni az esetet. Ami a Kolompár-ügyet illeti: az OFA (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) tett feljelentést.
Egy ilyen ügyben mikor kell a legfőbb ügyészt tájékoztatni?
Nálunk mindenre, így erre is van utasítás: jelentést kell tenni például akkor, ha országgyűlési képviselő érintett az ügyben vagy más olyan prominens személy, akinek ügye országos érdeklődésre tarthat számot. Nemcsak személyi vonatkozásban, hanem ügycsoportonként is meghatározták, milyen ügyekben kell jelenteni.
A Fidesz Zuschlagja
Ez olyan ügy lett volna, Zuschlag nélkül?
Nem. Egyébként – annak illusztrálására, hogy a Bács megyei ügyészség nem kezdte el előre a Fidesz által beígért felelősségre vonást – megemlítem, hogy például az egyik, Bács megyei városban folyik egy nyomozás, melyben jobboldali politikusok érintettek, igaz, ők nem országosan ismertek, helyben viszont nagyon is érdekli a közvéleményt az ügy.
Arról az ügyről mit lehet tudni?
Ott a gyanú szerint egy sportegyesület felhasználásával követtek el csalásokat. A jelenlegi adatok szerint sikkasztás, okirat-hamisítás történt, például az egyik gyanúsított egy rendezvény vendégseregét a sportegyesület kontójára szállásolta el a helyi kollégiumban.
Miért hallunk kevesebbet erről az esetről?
Talán, mert a főszereplők nem országosan ismertek, és a kárérték sem közelíti meg a Zuschlag-féle hetvenmilliót. Érdekes, hogy amikor a Zuschlag-ügy kirobbant nagy volt az érdeklődés, egymást érték a stábok és a közvélemény is elismerően beszélt a kecskeméti ügyészségről, mint az „igazság bajnokáról”. Mostanában viszont már gyakrabban halljuk, hogy „szegény, szerencsétlen Zuschlag, csak egy áldozat, hiszen mi az a hetvenmillió”.
Az elhúzódó tárgyalás is lelombozhatja az embereket…
Valóban, lassan talán a századik tárgyalási naphoz közeledünk, de ez nem rendkívüli, más ilyen jellegű ügyeknél is így van. Most a közvélemény is láthatja: az igazság kiderítése aprólékos munkát igényel, ami kívülállóknak akár unalmasnak is tűnhet.
Közeledik már a vége?
A jelenlegi menetrend szerint február közepén, végén talán megkezdődhetnek a perbeszédek, s ha így lesz, márciusban akár ítélet is lehet.
Közelebb a 20 feléhez
Ön milyen ítéletet tartana reálisnak?
Az ügy fontosabb szereplőit bűnszervezetben való elkövetéssel vádoljuk. Ezzel eleve duplájára emelkedik az egyébként irányadó büntetés. Zuschlagnál ez húsz évet jelentene. Természetesen az ügyészség sem gondolja, hogy az ítélet akárcsak megközelítené ezt, de úgy gondolom, hogy a 20 év felét nagyjából közelítenie kell a kiszabott büntetéseknek.
Közelíteni a 20 év felét (Fotó: Gáti András, FN)
Ebben az ügyben Zuschlag a legnagyobb „hal”?
Ő az elsőrendű vádlott, de az ügy érdekessége, hogy nem tettesi, hanem csak bűnsegédi minőségben vádoljuk.
Politikailag is Zuschlag volt a legmagasabban, aki megbukott?
A politikai vonatkozásokról nem tisztem nyilatkozni, a vád tárgyává tett cselekménysorozat mögött azonban – a vád szerint – Zuschlag János áll…
Az ügy egy másik érdekessége, hogy tanúként hallgatták meg az akkor még hivatalban lévő miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet…
Antall József is tanúskodott annak idején, ahogy Bethlen Istvánnak is beszélnie kellett a frankhamisítási üggyel kapcsolatban, szóval nem példanélküli az ilyen kihallgatás.
Szűrők, politika ellen
Az azonban igen, hogy nem sokkal ezután Gyurcsány Ferenc némi részrehajlással vádolta az ügyészséget és a bíróságot, hogy a „Fidesz elvárásai szerint hoznak döntéseket”.
Hogy általánosságban az ügyészségről mit mondott, azt megint csak nem tisztem kommentálni, de úgy emlékszem, hogy a Bács-Kiskun megyei ügyészség eljárását korrektnek minősítette. Hozzá kell tennem, hogy nincs listánk bal- és jobboldali ügyekről. Persze mi is Magyarországon élünk, s óhatatlanul tudjuk, ki hova húz, ha meg nem tudjuk, a sajtó bennünket is felvilágosít, de higgye el: egy eljárás annyi szűrőn megy keresztül, hogy már csak ezért is lehetetlen lenne koncepciós pereket folytatni.
Milyen szűrőre gondol?
Mind a nyomozóhatóságnál, mind az ügyészségen számos kézen megy keresztül egy ügy, mindenütt vannak ügyintézői, aztán több szakmai vezetői szint, majd a megyei főügyész, végül ugyanez a Legfőbb Ügyészségen is. Ezután következik a bíróság, első, másod-, harmadfok, mindez a legelejétől védőügyvédekkel megspékelve, s egyáltalán nem elhanyagolhatóan ott van végig a sajtó által képviselt közvélemény – olyan vádat nem lehet ezen a rendszeren átpasszírozni, amelyik szakmailag nem állja meg a helyét.
Volt presszió a politika részéről?
Az égvilágon semmi. Az tény, hogy Zuschlag úr, míg szabadlábon volt, tett lépéseket a nyomozás befolyásolására, de az nem járt eredménnyel. Az is tény, hogy a Népszabadság nemrégiben olyan cikket közölt, melyben leírták, hogy a Zuschlag-ügynél súlyosabb esetekben is szabadlábon védekeznek a gyanúsítottak, de én ezt nem nevezném nyomásgyakorlásnak. Nehéz lenne különben megzavarni az ügyészség függetlenségét, hiszen ha az imént említett szűrők nem lennének elegek, még ott van a Nemzetbiztonsági Hivatal is, ami szintén afelett őrködik, hogy befolyásmentesen működjünk.
A maffia
Távolabbi példa, de Olaszországban az alvilág rendre hatékonyan próbálja befolyásolni az igazságszolgáltatást.
A maffiaügy megint más kérdés. A kecskeméti maffiaper tárgyalásán én vettem részt és ott valóban felmerültek olyan információk, melyek alapján biztonsági intézkedéseket kellett bevezetni az eljárás részt vevőinek védelmében. Egy időben géppisztolyos rendőrök vigyáztak rám is, többek között a házam előtt is álltak.
Az olaszoknál a maffiaügyek és a politikai ügyek már összefonódtak, Magyarországon még külön kell kezelni a kettőt?
Inkább csak konkrétumokkal válaszolnék! A kecskeméti maffiaügyben például voltak olyan adatok, hogy a szóban forgó bűnszervezet már nyújtogatta a csápjait a politikai szféra felé. Ezt a bűnszervezetet – egyelőre legalábbis – sikerült megszabadítani a vezetőitől, de ugyancsak világosan kiderült az ügyből, hogy több más bűnszervezet is működött velük egyidejűleg, hisz pont ezek rivalizálásáról szólt az ügy. Nincs okunk feltételezni, hogy a többi bűnszervezet nem ugyanúgy igyekszik befolyást szerezni minél magasabb körökben, s hogy ez milyen mértékig sikerül, vagy éppen hol tart most…– ki tudja?
Kecskeméti ügyész
Szabó Ferenc Orosházán született, a jogi egyetemet Szegeden végezte 1984-ben, utána egyből a kecskeméti ügyészségen kezdett dolgozni, mert felesége kecskeméti. Végigjárta a szamárlétrát, végül 2003-tól főügyész-helyettes.
