Az emberek elődei valószínűleg már tízmillió éve, vagyis jóval azelőtt beépítették evolúciójukba az alkohol szeretetét, hogy a modern ember tudatosan szeszes italok erjesztésébe fogott volna, állítják a legfrissebb kutatások.
Az alkohol feldolgozásának képessége abban segítette az embert, hogy a lehető legtöbb energiát nyerhesse ki, a rothadásnak, erjedésnek indult gyümölcsökből, amik időnként az erdők talaját borították. Ha sikerül megállapítani, hogy ez a változás nagyjából mikor ment végbe az emberi szervezetben, a kutatók pontosabban fogják tudni, hogy az ember körülbelül mikor mászott le a fákról, hogy a talajszinten éljen – írja az NBC News.
Homo Habilis (kép: panoramio.com)
A mai emberre jellemző számtalan aspektus – kezdve a gyakori hátfájástól, a túlzott só, cukor, és zsírfogyasztásig – ebben a nagyon korai evolúciós időszakban gyökerezik – mondta el a Matthew Carrigan, paleo-genetikus, a tanulmány vezető szerzője a Santa Fee Főiskolán, Floridában. „Szerettük volna jobban megérteni, hogy a modern ember szervezetébe, hogyan alakult az alkoholhoz fűződő viszony” – mondta.
A kutatók 28 emlősben vizsgálták meg az ADH4 nevű gént, hogy kinyomozzák mennyire állnak közel egymáshoz, illetve hogy megtudják mikor ágazott el az őseik fejlődése. Az eredmények alapján, a kutatók szerint nagyjából tízmillió évvel ezelőtt zajlott le az a genetikai mutáció, amelyik képessé tette az előembert az alkohol lebontására. A tudósok úgy vélik, ez az időpont szoros összefüggésben van a földfelszíni élet kezdetével.
„Az etanol fogyasztásának képessége segítette az embert, hogy az erdők talajáról is ehessen, akár már rothadásnak indult gyümölcsöt is, amikor más tápanyagforrás nem volt elérhető” – mondja Carrigan. A kutatók az eredményiket a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America honlapján, hétfőn publikálták.
