Kiss Ernő a 24.hu-nak azt mondta, az energiatároló időzített kitárolásra való, vagyis a napközben – amikor a családok általában nincsenek otthon – a napelem által termelt energiát tárolja el addig, amíg a családtagok haza nem érnek, hogy aztán fel tudják használni az áramtermelésüket. Mivel 2024-től csak bruttó elszámolással telepíthető napelem (illetve a tíz évnél régebbi napelemek is átkerülnek bruttó elszámolásba), a tárolás fontos lehet.
Ennek oka, hogy a bruttó elszámolásban nem éves szinten nézik meg, hogy mennyi volt a termelés és a fogyasztás (mint az eddig alkalmazott szaldóelszámolásban), hanem havi szinten összegzik. Úgy tudni, a túltermelésre csak 5 forintot fognak fizetni, míg a vételezés rezsicsökkentett áron 36 forintba kerül átlagfogyasztás alatt, 2523 kWh felett pedig 70 forintba. Emiatt érdemesebb havi szinten – amennyire csak lehet – felhasználni a bruttó elszámolásban lévőknek a megtermelt energiát, mint a hálózatra visszatáplálni. Ehhez jelenthet segítséget az energiatároló, ami nagyjából két napig képes eltárolni a megtermelt áramot, és például arra is jó, hogy áramszünet idején is tudjanak áramot vételezni az ingatlanon.
– de nem beláthatatlanul. Viszont a fogyasztói szokásoktól nagyban függ a bruttó elszámolású rendszer megtérülése – a rezsicsökkentett mennyiség felett például már feleződik a megtérülési idő, hiszen ott a díj duplája a rezsicsökkentett tarifának – említette meg a szakember.
A szabadpiac is megoldást jelenthet
A szaldó elszámolásban a napelemesek az éves elszámolás miatt télen „fel tudták használni” a nyáron megtermelt többletáramot, de az új bruttó elszámolásban erre nem lesz lehetőségük, csak az adott hónapban megtermelt áramot használhatják fel. Télen pedig, amikor kevesebbet termel a napelem, vételezniük kell, hiába voltak nyáron túltermelésben. Hacsak a bruttó elszámolásban lévő háztartási méretű kiserőmű (hmke) tulajdonosa nem köt külön szerződést a szabadpiacon egy áramkereskedővel, rugalmasabb elszámolással (ami akár olyan is lehet, mint az éves szaldóelszámolás volt), vagy az MVM-es 5 forintnál magasabb átvételi áramárral, amire elvileg lesz lehetőség.
Kiss Ernő úgy tudja, Jelenleg van mintegy 1,5 GWh-nyi háztartási napelemes energiatermelés, amelynek egy részét kénytelenek eladni 5 forintért a szaldósok az MVM-nek (ha éves szinten túltermelésben vannak). Az árampiacon pedig kelendőek lehetnek ezek a mennyiségek, és ha az áramkereskedő nagy számú hmke-ssel szerződik le, akkor beruházás nélkül jut egy „napelemparkhoz”, aminek a termelését akár jelentős haszonnal is el tudja adni. Gondoljunk csak arra, hogy ma egy kkv 300 forint/kWh körül tud áramot vásárolni. És mivel érdekük lesz az áramkereskedőknek, hogy ebbe a piaci résbe betörjenek.
Megkérdeztük a szakembertől, ha ez ennyire megéri az áramkereskedőknek, akkor az MVM (akivel jelenleg minden háztartási napelemes eleve szerződésben áll), miért nem fizet többet az áramtermelésért. Azt mondta, az MVM-nek is meg fogja érni többet fizetni a hmke-k áramtermeléséért, de egyelőre nem voltak rákényszerítve, hogy 5 forintnál többet fizessenek. Viszont ha belépnek más szereplők, akik hajlandóak többet fizetni, akkor „Normális országokban” mindenhol megéri a kereskedőknek begyűjteni a hmke-k áramtermelését, jó árat fizetni érte, és aztán tovább értékesíteni. Németországban, és az USA-ban is működik, hogy több szolgáltatóval is kapcsolatban állhat az ügyfél, eltérő díjakkal, akár időszakonként is eltérően – tette hozzá a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
Az MVM-nek, és más áramkereskedőknek már csak azért is meg fogja érni 5 forintnál jobb árat fizetni a hmke-seknek, mert jelenleg Magyarország rengeteg áramot importál – a megtermelt mennyiséghez még mintegy 40 százaléknyit kell vásárolni – nem éppen olcsón – ahhoz, hogy fedezzék az ország fogyasztását.
A tároló segítheti az új napaelemek megtérülését
Visszatérve az áramtárolókra – egy átlagcsaládban mintegy 30 százalékban használják fel azonnal a napelem termelését napközben (mert akkor is fogyaszt például a hűtő, a bojler, stb.), a maradék 70 százalékot pedig el tudják tárolni estére (háztartási gépek üzemeltetésére, főzésre, autótöltésre, stb.), ha van tárolójuk. Innen közelítve a tároló jó megoldás lehet főleg azoknál, akik bruttó elszámolásba kerülnek. Nem véletlen azonban, hogy meghirdették a pályázati támogatási lehetőséget, ami jelentősen segítheti a beruházás megtérülését – a szaldó elszámoláshoz hasonló 8-10 éves megtérülésre lehet számítani a támogatott tárolóval együtt.
Ipari méretekben egészen más a helyzet, a napelemhez megéri akkumulátoros tárolót is építeni, mert az javítja a megtérülést. Ennek oka, hogy jelenleg ha egy cég a saját használatára létesít napelemet, a többlettermelést nem veszik át tőle, hanem kvázi „megy a kukába”. Az átlagos ipari beruházónak – tegyük fel – 500 kWh körüli napelemes rendszere van, aminek ma körülbelül a 30 százaléka veszendőbe megy. A beruházása így is megtérül 2-3-4 év alatt.
Ha viszont egy megfelelő méretű akkumulátorban el tudja tárolni, akkor azt fel tudja használni kicsivel később, és addig sem kell áramot vásárolnia. És így a tároló beruházási költsége mellett is hamarabb megtérülhet a beruházása, mint ha „kidobja” a megtermelt áramot. (A vállalati zöldenergia-tárolókhoz is indult január 15-én pályázat.) Ha a MAVIR nem tiltaná a visszatáplálást az ipari napelemeseknek (arra hivatkozva, hogy a hálózat túlterhelt), akkor a hazai termelés 40 százalékánál kevesebb borsos árú importáram is elég lenne az országnak.
A jelenleg kidobott áram drasztikusan rontja Magyarország versenyképességét is
– mondta Kiss Ernő.
Tároló meglévő napelemhez
Már meglévő napelemekhez tervezett tároló létesítéséhez nem használható fel a Napenergia Plusz támogatás (a program indulásakor egyébként informatikai problémák adódtak, ezért nem lehetett elindítani az igénylést). Egyébként telepíthető a meglévő napelemek mellé is tároló, például amikor tíz év használat után átkerül a rendszer bruttó elszámolásba. Csak kérdés, megéri-e. Egyrészt, mert a meglévő invertert le kell cserélni egy úgynevezett „hibrid inverterre”. Az inverterről pedig azt kell tudni, hogy a napelemberuházás egyik leghúzósabb összegű tétele. És arra kell számítani, hogy maga az akkumulátor (energiatároló) létesítése legalább annyiba kerül, mint maga a napelemtelepítés – tudtuk meg a szakembertől.
