A Fidesz kétharmados többségével lényegileg újraszabályozza a magyar sajtó világát: máris új szövege van az Alkotmány sajtószabadsággal foglalkozó részének, új rendszerű médiatestületek felügyelik majd az elektronikus és a közszolgálati médiát – mondta a jogász.
A tervek szerint késő őszre részletező médiatörvény készül. A jobboldalon nem kevesen örvendenek a régóta kívánt szabályozási elképzelések törvénybe foglalásának: a történteket a húszéves médiaháború megnyerésének látják. A baloldalon viszont a sajtószabadság szabályos megsemmisüléséről beszélnek.
A rendszerváltás után
Közép-Európában egyedülálló módon hazánkban a rendszerváltás után alig változott a régi rend végének médiaszerkezete, általában maradtak médiasztárjai, újságjai. Magyarországon a változások már korábban elkezdődtek: az ötvenes években, a hatvanas évek elején még totálisan ellenőrzött újságírás apró lépésekkel a nyolcvanas évek derekára részben felszabadult, de sosem lett igazán szabad.
A kilencvenes évek legelején a magyar sajtó túlnyomó hányada még értékeiben, nyelvében, világlátásában a baloldal valamelyik irányzatához kötődött, a választásokon többséget kapott új legitim jobboldali hatalom pedig alig talált olyan fórumot, amelyben igazán magára ismerhetett volna. A máig ható alapképlet már ekkor megfogalmazódott: a jobboldal kudarcainak fő oka nem a nehéz helyzetben történő esendő kormányzás, hanem a választókat módszeresen manipuláló ellenséges sajtó. Sikeres jobboldali kormányzás addig elképzelhetetlen, amíg nem szerzi meg magának a jobboldal a közszolgálati televíziózást és rádiózást, nem épül ki mögötte a hozzá tűzön-vízen át lojális média. A törvény erejénél fogva nem kötelezik a sajtó egészét a kormányzati munkáról történő tisztes tájékoztatásra, és a véleménycikkekben megbántott jobboldaliak nem válaszolhatnak az adott lapban hasonló terjedelemben a sértő állításokra.
Jobboldali médiabirodalmak születnek
A jobboldali sajtó teljes nagyságában az Orbán-kormány alatt épült ki. Az elektronikus média konszenzuselvű szabályozását könnyedén megkerülő hatalom elfoglalta a közszolgálati intézményeket. Továbbá részben állami pénzből, részben a hozzá közel álló tőkéscsoportok eszközeivel szabályos jobboldali médiabirodalmakat teremtett. A kíméletlen háborúban felemelkedett jobboldali sajtó zömét máig a harci újságírás élteti: a mélységes elfogultság tábora igazsága mellett – fogalmazott a 180 percben Tölgyessy.
Talán az internet?
Az emberek többsége elfordult a kifejezetten politikai nyilvánosságtól, a maradék közönség jelentős hányada is előítéletei megerősítését várja újságjától. Ám akadnak előrevivő fejlemények is: a technikai fejlődés következtében sokkal több a televíziós és a rádiós csatorna. Rohamosan hódít az internet, amely máris a tájékozódás legfőbb fóruma az érdeklődő közönség jelentős részében. Az internet alulról szerveződő világában jelentéktelen pénzzel neki lehet indulni. A hazai nyilvánosság egyik legígéretesebb újdonsága az önreflexióra képes fiatal jobboldal megjelenése az interneten.
Törvényekben is rögzül a jobboldali túlsúly
Az Alkotmány már elfogadott újraszövegezése nemigen akarhat mást, mint alkotmányossá tenni a sajtó sokszínűsége érdekében az állami beavatkozást. Megalapozni óhajtja a jobboldali gondolat terjesztésének állami támogatását, és támasztékot remél adni a sajtó rigorózusabb állami ellenőrzésének.
Az új szabályozás szakít a konszenzusos médiatestületek összesen mintegy százötven fős, nyilvánvalóan csődöt mondott rendszerével, és helyettük a jelenlegi hatalom kiválasztott testületi többség kezébe tenné az elektronikus média felügyeletét, a csatornákra kiírt pályázatok elbírálását, nem kevesebb mint kilenc esztendőre. A törvényhozó gyengíti a közszolgálati média intézményeinek önállóságát, annak vezetőit folyamatos médiatestületi kontroll alá helyezi.
Vissza is üthet
Az új médiarendezés nem szünteti meg Magyarországon a sajtószabadságot. Ám reményei szerint törvényekben kodifikálná a tartós jobboldali médiatúlsúlyt hazánkban. Ez az igény azonban szükségképpen radikalizálja az ellenvéleményen levőket. Akik nem érhetik be kevesebbel, mint az egész rendszer tagadásával és újabb média-rendszerváltás követelésével. A hagyományosan ellenzéki kultúrájú Magyarországon nem igazán okos megszorongatni az ellenzéki sajtót – fogalmaz a jogász. Hogy ennek állításaira végül hányan fognak hallgatni, az döntően nem a jobboldali sajtó nagyságán, hanem inkább a kormány valóságos teljesítményén múlik majd.
