Az energiatároló arra való, hogy a napelem által megtermelt áramot eltároljuk egy rövid időre, hogy minél többet fel tudjunk belőle használni később. Anyagi szempontból ez a legoptimálisabb megoldás a bruttó elszámolásban lévő napelemesek számára. A közelmúltban kiírt Otthoni Energiatároló Program pályázat azoknak lehet jó,
- akiknek van már napelemük, és kikerültek a kedvezményes szaldó elszámolásból bruttóba, vagy akik előbb, vagy utóbb (a napelem tízéves kora után) kikerülnek belőle.
- Előnyben lehetnek azok, akik 5000 fő alatti településeken laknak,
- akik korábban önerőből létesítettek napelemet,
- és pályázhatnak azok is, akik most telepítenének napelemet, tárolóval.
A programra legfeljebb hat lakásos házak pályázhatnak.
A támogatás maximum összege 2,5 millió forint, így a 100 milliárd forintos keretből legalább 40 ezer családnak juthat. A pályázati pénzből fedezhető például a meglévő napelemeknél az inverter cseréje (előfordulhat, hogy cserélni kell, főleg régebbi típusoknál), és minden más, a beruházással kapcsolatos kiadás. Legalább 10 kWh-s tároló telepítésére lehet pályázni. A neten már fél-, egymillió forint alatt is kínálnak tárolót, de van kétmillió forint feletti modell is.
Akinek a beruházása drágább lesz, mint 2,5 millió forint, annak az e fölötti összeggel (önerő) rendelkeznie kell, és ezt igazolni is kell tudni. Akinek viszont 2,5 millióba, vagy annál kevesebbe kerül a beruházása, az gyakorlatilag „ingyen” meg tudja ezt valósítani.
Hogyan lehet jelentkezni?
A pályázatra február 2-től lehet majd regisztrálni, a keret kimerüléséig (de legkésőbb március 15-ig), kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapu+, vagy DÁP kell hozzá), és ha minden rendben van a regisztrációval, akkor jöhet a következő lépés. Második körben (amit igazolási szakasznak hívnak), március 16-tól lehet majd a pályázati rendszeren keresztül választani az oda beregisztrált kivitelezők közül, velük szerződést kötni (ehhez is lesz kötelezően használandó nyomtatvány), és számos, a felhívásban felsorolt dokumentumot is be kell nyújtani. Erre a keret kimerüléséig, de legkésőbb szeptember 30-ig lesz lehetőség. Az igazolási kérelmeket a beérkezés sorrendjében bírálják majd el, és pozitív elbírálás alapján kiállítják a támogatói dokumentumot.
vagyis a többi költséget meg kell előlegeznie a pályázónak, és csak a kivitelezés végén, a pályázat adminisztratív lezárása után, a kifizetési kérelemre kaphatja majd meg a maradék összeget.
A pályázatra magánszemélyek (családok) regisztrálhatnak, és ezt annyira szigorúan veszik, hogy
- akiknek a házába (lakásába) valamilyen vállalkozás be van jelentve (telephely, vagy székhely), vagy
- az ingatlan tulajdonosai között van vállalkozó, illetve
- az ingatlanban valamilyen vállalkozási tevékenység zajlik, azokat kizárják a pályázatból.
A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szorgalmazta a minisztérium felé, hogy ezt a kizáró okot töröljék – tudtuk meg Szilágyi László alelnöktől. Mint mondta, nagyon sok az egyéni vállalkozó, mikrovállalkozó, aki a saját lakásába, házába van bejegyezve, vagy akinek van ingatlantulajdona (amiben lakik a családja), de ettől még az ingatlan ugyanúgy lehet egy család otthona, ezért nem tartják indokoltnak a kizárást. A Napenergia Plusz Program (NPP) pályázatánál is volt lehetőség arra, hogy ha a családi otthonba vállalkozás volt bejegyezve, akkor a pályázó nyilatkozzon, hogy bár egyéni vállalkozó, nem a házban/lakásban folyik a tevékenység. Ez most is járható út lenne – tette hozzá.
Kinek érdemes pályáznia az energiatárolóra?
Szilágyi László szerint aki megfelel a feltételeknek, annak mindenképpen érdemes pályáznia, hiszen akár 100 százalékos támogatást is jelenhet a maximális, 2,5 millió forintos támogatás. Azt nehéz megmondani, hogy a tároló mennyi anyagi előnyt jelenthet a jövőre nézve a pályázónak, mert ez számos tényezőtől függhet, például a fogyasztási szokásoktól.
A bruttósok biztos hogy jobban jönnek ki tárolóval, mint anélkül
– jelentette ki. Aki még szaldóban van, annak amíg szaldóban lesz, addig ugyan nem jelent plusz anyagi előnyt a tároló, de amint átkerül bruttó elszámolásba, akkor már igen. Ezért a szaldósoknak is érdemes pályázniuk a szakember szerint. Az akkumulátor mindenképpen jó dolog – szögezte le.
Ha valaki 10 kWh-s tárolót telepít, akkor maximum ennyi áramot tud eltárolni a megtermelt, de fel nem használt áramból, jellemzően 1–2 napig, hogy a család később felhasználja. Szakértőnk becslése alapján Kifejezetten előnyös lehet akkor, ha például elektromos autója van a családnak, és a napközben megtermelt, de fel nem használt, ám eltárolt árammal este feltöltik az autót. Viszont arra nem alkalmas az energiatároló, hogy a nyári csúcsidőszakban a napelemmel megtermelt fölös áramot eltároljuk vele télre, amikor jóval kisebb a napelem áramtermelése.
Ha pedig valaki most szeretne napelemet telepíteni, akkor ő biztosan bruttós lesz, szóval neki mindenképpen érdemes lesz rögtön tárolót is létesíteni a napelem mellé. Már ha van, aki egyáltalán akar napelemet telepíteni, 5 forintos áramátvételi ár mellett, ami jelentősen kinyújtja a beruházás megtérülését – tette hozzá a szakértő.
Nem jó, hogy politikai szempontok vezérlik az energetikai döntéseket
Egy beruházásnál figyelembe kell venni a berendezések élettartamát, ami érvényes az energetikai beruházásokra is (20–30 év). És a beruházási költségen kívül az üzemben tartási költségekkel is kell számolni, amikor a megtérülést próbáljuk megtudni. Ezeket szakember segítségével célszerű kalkulálni. A gond az, hogy az energetika területén jelenleg vastagon érvényesülnek a politikai érdekek, és ez befolyásolhatja a beruházások megtérülését. Emiatt néhány év óta Magyarországon nem igazán kiszámítható az energetikai beruházások megtérülése.
Ott van például a rezsicsökkentés, amely műszakilag, energetikailag nem egy megalapozott szakmai döntés a kormány részéről, hanem politikai. Ráadásul rengeteg pénzébe kerül a költségvetésnek, azaz mindnyájunknak. Ha ezt a pénzt teljes egészében inkább energetikai korszerűsítésre fordították volna, az mostanra már takarékosabb energiafogyasztást eredményezett volna a családoknál, amely egy érezhető haszon lehetett volna az egész ország számára. És talán
már nem is lenne szükség a rengeteg pénzt felemésztő rezsicsökkentésre
– magyarázta Szilágyi László.
Aztán ott van a rezsicsökkentés csökkentése, ami azzal járt, hogy 2022 augusztusától a korábbi kedvezményes ár már csak meghatározott mennyiség alatt jár (átlagfogyasztás), felette áramnál dupla, gáznál több mint 7,5-szeres árat vezettek be. De megemlíthetjük azt is, hogy akik 2023 előtt napelembe ruháztak be, úgy kalkulálhattak, hogy szaldó elszámolásban maradnak, azonban a megváltozott napelemes szabályok miatt tíz év után átkerülnek a kevésbé kedvező bruttó elszámolásba. És nem tudjuk, hogy „holnap” milyen döntések születnek, amelyek megint teljesen felforgathatják az emberek életét.
Mi jöhet a családok számára az energetikában a jövőben?
Szilágyi László biztos benne, hogy az energia ára nőni fog. Azt sem tartja ördögtől valónak, hogy idővel sávos elszámolás lépjen be az áramnál (idősávok szerinti számlázás, olcsóbb és drágább árakkal, attól függően, hogy a piacon éppen mennyibe kerül az áram). Ha ez bekövetkezik, minden háztartásnak jól jöhet egy energiatároló (akár napelem nélkül is), hogy amikor olcsóbb az áram, akkor betároljanak belőle, és később felhasználják – magyarázta.
De még jobb lenne szerinte, ha nem háztartási szinten próbálnák megoldani az áramtárolást, nem a lakosságra tennék ennek terhét is, hanem országos, vagy európai szinten, központilag oldanák meg. Körzetenként lehetnének nagyobb tárolók, ahova az energiaközösség tagjai be is táplálhatnának áramot, és ahonnan vételezhetnének is. Ezt sokkal hatékonyabbnak gondolná. A jelenlegi lakossági energiatároló pályázatról is azt gondolja, hogy feltehetőleg inkább politikai döntés (nem sokkal a választások előtt), ennek ellenére támogatják, mert mégiscsak kínál valamiféle megoldást.
