Rendkívül ritka, bizánci aranyérmére bukkantak egy közép-norvégiai hegyvidéken – írja a CBS. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a pénzt egy uralkodó hagyta el.
A kincset egy amatőr fémdetektoros fedezte fel Vestre Slidre kisvárosában. Az ilyen, histamenon nomisma típusú pénzeket 960 körül kezdték el verni, és standard bizánci fizetőeszközként funkcionáltak.
Az érme rendkívül jó állapotú, és valószínűleg Konstantinápolyban, a mai Isztambulban készült.
Az érme mindkét oldala díszített, az egyik oldalon egy domborműves ábrázolás látható, amelyen Jézus Krisztus egy Bibliát tart a kezében. A másik fele a korabeli bizánci császárokat, II. Baszileioszt és VIII. Kónsztantinoszt mutatja.
A két testvért a 10. század vége felé együttesen vezette a Bizánci Birodalmat, uralkodásuk idejének ismeretében a pénzt valószínűleg valamikor 977 és 1025 között verték. Az érmén írott feliratok is szerepelnek, az egyik latinul, Krisztus bélyegzőjével íródott, a másik, a túlsó oldalon lévő felirat görög, és a császárokra utal.
Hatalmának csúcspontján a Bizánci Birodalom óriási kiterjedésű és igen befolyásos volt. Hogy a pénz miként került Skandináviába, azzal kapcsolatban csak találgatni lehet, de elképzelhető, hogy III. Harald norvég királyé volt. Az uralkodó korábban Konstantinápolyban szolgált testtőrként, az akkori hagyományok szerint az őrök jogot kaptak arra, hogy kifosszák a palotát, és elvigyék az összes értéktárgyat, amit találtak, amikor a császár meghalt. Harald bizánci tartózkodása alatt három uralkodót is túlélt.
Az sem kizárható, hogy az érme kereskedelem révén jutott el Norvégiába. A korszakban fontos sókereskedelmi útvonalak futottak át a területen.
A ritka kincs ősszel került elő, ezért a kutatóknak egyelőre nem volt alkalmuk megvizsgálni a lelőhelyet. Az alaposabb feltárás jövőre kezdődhet meg.
